Hogyan befolyásolhatja a fejlődést a Mesterséges Intelligencia? – Könyvajánló
TechA gondolat, hogy az emberek összeolvadnak a mesterséges intelligenciával, napjainkban nagyon is a levegőben van. Egyrészt az ember ezzel elkerülhetné, hogy egy sima MI lecserélje a munkahelyen, másrészt pedig ezzel a szuper intelligencia és a halhatatlanság útjára lépnénk – többek között erről is volt szó Susan Schneider filozófia és idegtudományi professzor, a Connecticuti Egyetem AI, elme és társadalom csoportjának elnökének legújabb kötetének, A mesterséges ember bemutatóján.
A kötet a mesterséges intelligencia és az ember kapcsolatát vizsgálja a jövőben – mondta el Szentgáli Judit, a Kossuth rádió gazdasági magazinjának szerkesztője, a beszélgetés moderátora. A szerző szerint meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy az ember valószínűleg már nem sokáig lesz a bolygó legintelligensebb teremtménye.
Ha valaki úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia az utóbbi öt-tíz év vívmánya, az téved. Ha visszamegyünk a 19. század elejére, Frankenstein teremtménye valahol már egy mesterséges teremtmény volt, sőt 1870-es években arról születtek tanulmányok, hogy a gépi öntudat evolúciója valamikor meg fogja haladni az ember evolúcióját
– mondta el Oltyán Gábor senior manager, a PwC Magyarország vezető data scientist-je, a kötet szaklektora.
Hozzátette, maga a mesterséges intelligencia, mint önálló tudomány, 1955-től datálódik, és több mélypontja, illetve hullámvölgye és hullámhegye volt, most épp egy jókora hullámhegy tetején lovagolunk.
Ha a filmekből a szuper intelligens és gonosz mesterséges intelligencia jut az eszünkbe, Oltyán Gábor felhívta rá a figyelmet, hogy jelenleg a gyenge vagy speciális intelligenciák korát éljük, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi intelligencia csak egy bizonyos feladatot képes megoldani, azt, amire betanították, de ezt sokkal jobban, mint az ember.
Amiről a könyvben szó van, erős vagy általános mesterséges intelligencia, az még nagyon távol áll tőlünk – fejtette ki. Ez az az intelligencia, ami képes önállóan, emberi beavatkozás nélkül, tetszőleges problémát megoldani.
Fontos azt látni, hogy az elmúlt kétszáz évben nagyon felgyorsult a technológiai fejlődés, és a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is meglepő gyorsulások lehetnek. Nem biztos, hogy olyan sok időnk van a filozófiai részéről elmélkedni. Ezt a kötetben a szerző is jelzi
– mondta el Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs igazgatóságának vezetője. Vannak olyan elméletek, miszerint a technológia hatására az emberi evolúció egy új lépcsőfokot, egy új gyorsulási szintet fog lépni, és elkerülhetetlen, hogy szoros együttműködésben működjünk a mesterséges intelligenciával.
A kötet szerzője transzhumanistának vallja magát, tehát hisz abban, hogy a gépek, a mesterséges intelligencia és az emberek együtt, békében fognak élni - hangzott el a könyvbemutatón.
Susan Schneider kötetében arra hívja fel a figyelmet, hogy az önmagunkról, az elméről és az emberi természetről szerzett tudásunk mennyire drámaian meg tudja változtatni a jövőt, mind jó, mind rossz irányba. A mesterséges intelligencia pedig hatalmas, új teret nyitott az emberi elme fejlesztésére, ami az új anyagok és működési formák segítségével sokkal gyorsabb ütemben történik, mint a biológiai evolúció.
A szerző a mesterséges intelligencia és a gépek autonóm rendszerekként való működését és ennek morális kérdéseit feszegeti, úgy kezelve ezeket, mint a filozófia és a tudomány között folytatott, lebilincselő párbeszéd.
A mesterséges intelligencia fejlődésével az emberek már nem sokáig maradhatnak a Föld legintelligensebb lényei, e folyamat pedig elkerülhetetlenül új irányokat hoz a szellemi képességeink fejlődése terén.
