Internethasználat: nem tudatosak a közép-európaiak

Tech2020. dec. 7.Növekedés.hu

Egyetlen vizsgált közép-európai országban sem jellemző az internethasználatra a tudatosság - ez is kiderül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének most publikált kutatásából. A szakemberek azt vizsgálták összehasonlító módszerekkel, hogy Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában hogyan használja a felnőtt korú lakosság - elsősorban kommunikációs célra - az információs technológiákat.

A négy ország részvételével történt reprezentatív felmérés számos hasonlóságot, de lényeges különbségeket is feltárt az egyes államok lakosainak online kommunikációs szokásai kapcsán.

Előbbire példa, hogy 

az internethasználatra egyetlen országban sem jellemző a tudatosság. 

Bár az emberek tisztában vannak a veszélyekkel, sem képzéssel, sem szűrőszoftverekkel nem védik magukat és családjukat, valamint nem sokat tesznek adataik védelme érdekében sem.

Pedig szükség lenne rá, hiszen például a közösségi médiafelületeket - elsősorban a Facebook-ot - előszeretettel használják mind a négy országban, különösen Magyarországon. Hazánkban kiemelkedőn magas a közösségi média platformok közül a Facebook népszerűsége, és nálunk nincs olyan generációs szakadék a használat során, mint például Lengyelországban vagy Csehországban.

A szakértők megállapítása szerint a Facebook a közbeszéd kiemelkedő jelentőségű fóruma Közép-Európában (is).  

Bár gyakran használjuk a közösségi médiafelületeket, mégis

mi magyarok tartunk a leginkább attól (60.5 százalék), hogy az online kommunikáció negatív hatással lesz a személyes kapcsolatainkra.

Ugyanez az érték Csehországban 50,7%, Lengyelországban 38,9%, Romániában pedig mindössze 29%.

Jelentős különbségek figyelhetők meg a régió országai között az információforrásokba vetett bizalom és a manipulációtól való félelem terén. 

A kutatás megállapítása szerint

a magyarok túlnyomó többsége - hasonlóan a románokhoz - nem tart attól, hogy az online világ egyes szereplői manipulálják őket. Magyarországon a reklámozókkal (23%), Romániában pedig a politikusokkal (22,5%) szemben a legbizalmatlanabbak az emberek. 

Az internetet hazánkban naponta a felnőttek 54% használja hírfogyasztásra, ez az arány csak Lengyelországban magasabb (60% felett), míg Csehországban 44,6%, Romániában 42,3%.  

Az ambivalens érzésekkel együtt is 

minden vizsgált országban egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint a digitális szolgáltatások és az online tevékenységek gyors ütemű fejlődése inkább lehetőséget jelent az egyén és a társadalom számára.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idősebb generáció még mindig jóval kevésbe használja az internetet, mint a fiatalabbak, ez pedig nagy lehetőségeket rejt mind a négy ország állami és üzleti szférája számára. 

"A kutatási eredmények rámutatnak az információs társadalom szereplőinek felelősségére. Az internetes vívmányokkal élni kívánó emberek maguk is jól látják ezeknek az eszközöknek a kockázatait, maguk is érzékelik kiszolgáltatottságukat, de a mindennapos egyéni használat során mégsem reagálnak megfelelően ezekre a kockázatokra. Ahol közösségi szintű veszélyeket azonosítunk, a szolgáltatók társadalmi felelősségére, annak hiányában pedig végső soron szabályozói megoldásokra kell építenünk"

- mondta Török Bernát, az Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője.

A kutatási jelentés teljes anyaga itt érhető el:

https://www.ludovika.hu/wp-content/uploads/2020/12/NKE-ITKI_Kozep-Europa_kutatasi_jelentes.pdf

Videók ajánlása vagy bármi