Az európaiak fele új készségeket szeretne elsajátítani a vakáció alatt
Utazás
Majdnem minden második európai (48 százalék) azt tervezi, hogy a nyári szabadsága során valamilyen új készséget sajátít el - a trend élén a Z generáció áll. Az utazók többsége (51 százalék) szerint a készségfejlesztésre épülő utazások tartalmasabb élményt nyújtanak, mint a hagyományos nyaralások, különösen akkor, ha a programokat helyiek szervezik vagy állítják össze. Az európaiak bő egyharmada (37 százalék) idén már kifejezetten azért foglalt utazást, hogy egy új készséget sajátítson el - derül ki a Mastercard kutatásából.
A hagyományos, pihenésre épülő „fly and flop” (repülj és pihenj) nyaralások korszakát egyre inkább felváltja az úgynevezett „skilliday”, vagyis a készségfejlesztő nyaralás. A Mastercard több mint 27 000 utazó bevonásával, 28 európai országban végzett reprezentatív kutatása szerint az európaiak közel fele (48 százalék) azt tervezi, hogy következő nyaralása során valamilyen új készséget sajátít el.
A felmérés az Európa egyik legfontosabb gazdasági hajtóerejének számító turizmus résztvevőinek motivációit vizsgálta.
Az európaiak több mint egyharmada (37 százalék) már idén is olyan utazást foglalt, amelynek elsődleges célja egy új készség elsajátítása – legyen szó idegen nyelv tanulásáról, egy sportág megismeréséről vagy akár túlélési ismeretek megszerzéséről. A trendet a fiatalabb generációk vezetik: a 18-24 évesek 57 százaléka, illetve a 25-34 éves korosztály 52 százaléka már kifejezetten készségfejlesztő utazást tervezett 2026-ra.
Az utazók többsége (51 százalék) úgy véli, hogy az utazás sokkal tartalmasabb élménnyé válik, ha közben valami újat is tanulnak. Közel ugyanennyien (48 százalék) gondolják azt, hogy az újonnan megszerzett tudás vagy készség értékesebb emlék, mint egy hagyományos szuvenír.
Ez az attitűd jól illeszkedik ahhoz a szélesebb fogyasztói trendhez, amely szerint az emberek egyre inkább élményekre költenek tárgyak helyett.
A „skilliday” jelenség ugyanakkor jelentős üzleti lehetőséget is teremt a turisztikai kis- és középvállalkozások számára. A turizmus Európában minden kilencedik embernek ad munkát, és az Európai Unió GDP-jének 10,5 százalékát állítja elő.
A kutatás szerint a turisták 42 százaléka hajlandó többet fizetni egy olyan utazásért, amely során valamilyen új készséget sajátíthat el, és szívesebben választ helyi szolgáltatókat, amelyek hiteles, autentikus élményeket kínálnak.
Natalia Lechmanova, a Mastercard Economics Institute európai vezető közgazdásza úgy fogalmazott: „A mai utazók olyan élményeket keresnek, amelyek maradandó benyomást hagynak bennük – és egyre inkább olyan készségeket is, amelyek hosszú távon velük maradnak. Legyen szó borkészítésről, famunkáról, fazekasságról vagy akár festészetről, a fogyasztók szívesen költenek olyan helyi vállalkozásoknál, amelyek egyszerre kínálnak ízelítőt a helyi kultúrából és olyan tudást, amely az utazás után is a hasznukra lehet.”
Hozzátette:
Mindez egy szélesebb gazdasági változást is tükröz: az emberek egyre nagyobb értéket tulajdonítanak az élményeknek. Az élményalapú költések ellenállóbbnak bizonyultak, mint a termékekre fordított kiadások, a készségfejlesztő utazások pedig ennek a trendnek a legértékesebb szegmensét képviselik. Ezek az utak ráadásul nem kizárólag a legfelkapottabb turisztikai célpontokat érintik, hanem kisebb városokba, vidéki térségekbe és a kevésbé frekventált időszakokba is látogatókat vonzanak, így a turizmus gazdasági előnyei egyenletesebben oszlanak el.
Milyen készségeket szeretnének elsajátítani az európaiak?
Az utazás során elsajátítani kívánt készségek közül a nyelvtanulás áll az első helyen: az európaiak 30 százaléka szeretne annyira megtanulni egy idegen nyelvet, hogy képes legyen beszélgetni a helyiekkel.
Szorosan ezt követik a gasztronómiai élményekhez kapcsolódó tanulási lehetőségek. A válaszadók 28 százaléka venne részt főzőtanfolyamon vagy kulináris workshopon helyi séfek vezetésével, ugyanennyien pedig arra kíváncsiak, hogyan készülnek a helyi élelmiszerek és italok – például a bor, a sajt vagy a sör.
Minden ötödik utazó (18 százalék) szívesen sajátítana el olyan szabadtéri és túlélési készségeket, mint a vadon termő növények gyűjtése, a tájékozódás vagy a természeti körülmények között történő életben maradás, míg 14 százalék a hagyományos kézműves mesterségek és technikák megismerését részesítené előnyben.
A 10 legnépszerűbb készség, amelyet az európaiak 2026-ban utazás közben szeretnének elsajátítani:
- Egy új nyelv alapvető kifejezései és társalgási szintű használata – 30%
- Gasztronómiai ismeretek és főzőworkshopok helyi séfekkel – 28%
- Élelmiszer- és italkészítés (például borkészítés, sajtkészítés vagy sörfőzés) – 28%
- Wellness és mozgásalapú tevékenységek (jóga, meditáció, tánc, harcművészetek) – 25%
- Hagyományos kézműves mesterségek (fazekasság, szövés, faművesség, textilművészet) – 24%
- Kreatív művészetek (fotózás, festészet, írás) – 23%
- Sportok (például síelés, szörfözés, sziklamászás vagy túrázás) – 19%
- Szabadtéri és túlélési készségek (vadnövénygyűjtés, tájékozódás, túlélés) – 18%
- Hagyományos mesterségek és örökségvédelmi technikák – 14%
- Fenntartható életmódhoz kapcsolódó készségek (permakultúra, természetvédelem) – 13%
Eltérő érdeklődés Európa különböző országaiban
Az európai utazók érdeklődése jelentősen eltér attól függően, hogy melyik országból érkeznek. A szerbek mutatják a legnagyobb érdeklődést a nyelvtanulás iránt: 45 százalékuk szeretne idegen nyelvet tanulni utazásai során. A románok számára a gasztronómia a legfontosabb: tízből négyen (41 százalék) szívesen vennének részt főzőtanfolyamon vagy kulináris workshopon. A svéd utazókat leginkább az érdekli, hogyan készülnek a helyi ételek és italok: 37 százalékuk szeretne betekintést nyerni a kulisszák mögé.
A magyarok bő egyharmada (42 százalék) ért egyet azzal az állítással, hogy szeret új készségeket vagy mesterségeket elsajátítani, amikor nyaralni megy.
A magyar utazók relatív többsége (30 százalék) a tradicionális helyi ételek készítésére kiváncsi leginkább, de viszonylag magas érdeklődést (27 százalék) mutatnak a welness-jóga-meditáció témakör iránt is.
A magyarok közül a legtöbben (59 százalék) arra törekednek, hogy tartós emlékeket gyűjtsenek az utazás során, de kiugróan sokak számára fontos az is, hogy kijjebb tolják a saját határaikat (43 százalék), vagy kipróbáljanak új aktivitásokat, tradíciókat vagy ételeket (33 százalék).
A szlovének egyharmadát (35 százalék) ugyancsak a jólléti és mozgásalapú programok – például a jóga, a meditáció vagy a tánc – vonzzák leginkább. Az olaszok közel egyharmada (31 százalék) hagyományos kézműves mesterségeket szeretne elsajátítani, például fazekasságot, szövést vagy fafaragást. A kreatív tevékenységek iránt különösen nagy az érdeklődés Horvátországban és Szerbiában: mindkét országban a válaszadók mintegy 31 százaléka szeretné fejleszteni művészeti készségeit utazás közben. Az ukrán utazók bizonyultak a leginkább sportorientáltnak: több mint egynegyedük (28 százalék) szeretne valamilyen új sport- vagy mozgásformát elsajátítani.
A Mastercard legfrissebb kutatási jelentése azt is bemutatja, hogy mely európai nemzetiségek költenek a legtöbbet élményalapú programokra külföldi utazásaik során. Franciaországban az amszterdami Mastercard-kártyabirtokosok adják az élményköltések 9,7 százalékát. Az Egyesült Királyságban a Hollandiában kibocsátott Mastercard-kártyák teszik ki az élményköltések legnagyobb, 4,9 százalékos hányadát, míg Spanyolországban az olasz kártyabirtokosok részesedése a legmagasabb 3,1 százalékkal.
