Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Csak a szerencsén múlt, hogy megmenekült, ma Budapest ékessége ez a török kori emlék

Utazás2021. okt. 23.Dajkó Ferenc Dániel
A rovat támogatója:

Közel 500 éve építették, hogy egy katona szerzetes, a Rózsák Atyja végső nyughelye legyen. Közös kulturális örökségünk Törökországgal, ami Gül Babának a dervisnek állít emléket, akiről a Rózsadombot is elnevezték. Az épület története viharos, számtalan háborút túlélt, és Buda, illetve Budapest összes ostromát átvészelte. Ez a műemlék a Gül Baba türbe. Képes utazási ajánló következik.

Budán, a mára teljesen beépített Rózsadomb a XVI. században, a Török korban még teljesen a városhatáron kívül feküdt, nem volt rajta semmilyen épület és nem is hívták Rózsadombnak. Így Gül Baba - akiről a városrész később a nevét kapta - amikor Budára érkezett, még csak egy zöldellő dombot láthatott, a Duna mellett, a vártól északra.

Pest és Buda ábrázolása a Török korból; Forrás: budapest.hu

A Rózsák Atyja

De ki is volt Gül Baba?! Ha a nevét magyarra lefordítjuk, ő a Rózsák Atyja. Azért hívták így, mert a rózsa kifejezés lelki rangot, Istenhez való közelséget, Isten ismeretét jelezte. Gül Baba oszmán-török bektasi dervis, azaz katona szerzetes volt, és I. (Nagy) Szulejmán szultánt és seregeit kísérte Budára, ahol nem sokkal később végső nyughelyére is lelt.

Haláláról inkább csak legendák maradtak fenn, de úgy tartják, hogy a Buda sikeres elfoglalását követő hálaadáson hunyt el, a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony templomban, 1541 szeptember 2-án. A Rózsák Atyját ezután a városon kívül, a mai Rózsadomb területén temették el, de akkoriban még Gül Baba tepeszinek, magyarul Gül Baba dombjának hívták. Pár évvel később 1543 és 1548 között a sírja fölé egy türbét, azaz síremléket – mauzóleumot emeltek, ez az épület pedig ma is áll, és Budapest egyik legrégebbi műemléke.

A türbe belseje napjainkban, itt nyugszik Gül Baba

Többször is veszélybe került a türbe

A türbe sorsa elég hányattatott volt, és szinte csoda, hogy ránk maradt. Először Buda visszafoglalásakor került veszélybe. Ekkor végül a Habsburg hadsereg nem bántotta, viszont később keresztény templomot alakítottak ki benne a jezsuiták, szerencsére nem okoztak károkat az épületben és a dervis nyughelyét sem bántották.

Az első fordulópont a síremlék történetében ezután 1885-ben jött. Ekkor az ottomán kormány megbízta Wágner János magyar építészt, hogy restaurálja a türbét. Ezt ő meg is tette, sőt egy támfalat is felhúzott köré, amire a saját villáját építette fel, ezzel eltakarva a türbét. Ez a tette még ha kissé furcsa is volt, nagyban hozzájárult az épület túléléséhez, ugyanis a II. világháború során találat érte a villát, ami így maradandó károkat szenvedett, viszont megóvta Gül Baba türbéjét, ami különben elpusztult volna. Ezután még párszor kisebb – nagyobb restaurációkon átesett a műemlék, azonban a XX. század végére, XXI. század elejére az állapota eléggé leromlott, és a villa maradványait is lebontották.

A Gül Baba türbe

Törökország is támogatta a felújítást

Végül a török és a magyar állam együttműködésének köszönhetően, megújult a Rózsák Atyjának sírhelye, és a főváros egyik ékkövévé vált. Most a türbe egyszerre tölt be turisztikai és kultúrális funkciót is, a benne kialakított kulturális központnak köszönhetően. Emellett a törökök számára Gül Baba sírja egyfajta zarándokhely is. 

A felújított Gül Baba türbét 2018-ban adták át. A beruházást Törökország 3 millió euróval támogatta, az átadóra pedig Recep Tayyip Erdogan török elnök is ide utazott.

Oázis a belvárosban

Nemrég, mi is ellátogattunk a türbéhez. A Margit körúttól alig néhány perc sétára lévő épületegyüttes azonnal magával ragadja a látogatót. A Türbe tér felől érkezve, a főbejárat előtt Gül Baba szobra fogad minket, ahol magyar, török és angol nyelvű kiírásokon ismertetik a műemlék történetét. 

Gül Baba szobra a főbejárat előtt

A kapukon belépve egy másik világban találjuk magunkat. A fehér kövek között az arra fogékony embert könnyen megérinti a hely spiritualitása. A kertben zöld pázsit, rajta szépen restaurált kőből, valamikor a Török korban faragott turbánok fogadják az oda belépőt.

A kőből faragott turbánok

Ingyen látogatható

Balra a szocializmus alatt elbontott Wagner-villa igényesen restaurált alagsorában kialakított látogató központba lehet lejutni, ahol rendezvényterem, kiállítótér, és egy kávézó várja a látogatót. Ez is látványos része a komplexumnak. Egyfajta keretként fogja közre a türbét, ráadásul mindkét tornyocskájában kilátóhelyet alakítottak ki, ahonnan elképesztő dunai panorámát csodálhat meg, aki felmegy oda. Külön kiemelendő, hogy az egyik torony akkor is megközelíthető, ha maga a műemlék zárva van, tehát este is érdemes kimenni oda megnézni a kivilágított Budapestet. Szintén komoly pozitívum, hogy a kert és a türbe is teljesen ingyen látogatható, mégis makulátlanul tiszta és karban van tartva.

A Wagner-villa restaurált alagsora kívülről, a végében az egyik kilátóként funkcionáló toronnyal

Különleges atmoszférája van

Jobbra maga a türbe látható, ahol a Rózsák Atyja alussza örök álmát. A síremlék mellett egy gyönyörű rózsa ágyást alakítottak ki.

Egy vörös rózsa a türbe kertjében

A díszkert szerintem egyik legszépségesebb része a mozaikokkal kirakott, réz kifolyókkal díszített fali csobogó, amiből a víz egy kis csatornán át, egy különleges spirális lefolyóba folyik.

A díszkert ékessége a fali kút és a hozzá tartozó spirális lefolyó

Nagyon különleges a türbe közelében futó oszlopsor és a rá épített fa szerkezet is. Igényesen kivitelezett elemekről van szó. Ez amúgy az egész helyről elmondható, valószínűleg jól sikerült a kivitelezés, mert még mindig olyan, mintha most adták volna át, és nem három éve. 

A díszkert végében futó oszlopsor
Az oszlopsor végén a fa mennyezet egy rózsát formáz

Függőkert díszíti a domboldalt

Ha fent mindent megcsodáltunk, még korán sincs vége a látványosságoknak. Valaha, még amikor Wagner János ott élt a villájában egy látványos és gyönyörű függőkert volt kialakítva a domboldalban a háza körül. Szomorú, de az évek során ez teljesen eltűnt, most viszont pótolták a hiányt, és egy olyan magával ragadó teraszos virágos kertet alakítottak ki, ami ráadásul közparkként is funkcionál. Nos, én eleve nagy rajongója vagyok a függőkerteknek, így lehet, hogy elfogult vagyok, de meg merem kockáztatni, hogy ez talán Budapest legszebb parkja.

A virágok, fák közt barangolva, a lépcsőkön egyre lejjebb jutva, egy-egy padon megpihenve, az öreg kútnál megállva, néhány percre kiszakadhatunk a főváros forgatagából és olyan mintha mindjárt szembe jönne velünk Gül Baba és leülne velünk a kert zöld füvén, hogy egy török kávé mellett mesélhessen nekünk bölcsességéről.

Az öreg kút a függőkert egyik teraszán

Lelke van a helynek. Belengi valamiféle ódon hangulat. Nyugalmat és békességet árasztó oázis a város szívében. Érdemes ellátogatni a Gül Baba türbéhez. Több órás programot, kikapcsolódást nyújthat ez a különleges török kori emlék.