Egy kis mátrai faluban közel 800 éves mesterség kel életre 

Többszázéves üveggyártási hagyományt tart életben egy családi vállalkozás Parádfürdőn. Az üvegmanufaktúra amellett, hogy egyéni megrendeléseket teljesít, minden nap egyéni és csoportos látogatókat fogad. Olyan látogatókat, akik kíváncsiak a mátrai üveggyártás közel 800 éves múltjára és jelenére.

Sokan nem tudják, hogy az üveg készítése az 1400-as években indult meg a Mátrában, ugyanis nagy mennyiségben volt itt fellelhető a gyártáshoz szükséges kvarchomok.

Ehhez a finomszemcsés anyaghoz a szakemberek úgynevezett hamuzsírt adtak hozzá. A gyártás során bükkfát vagy tölgyfát is kellett égetni, ami miatt szintén ideális üvegelőállítási terepnek számított a Mátra. A nagyobb mennyiségű palack és üveggyártás a Rákóczi uradalom alatt indult meg, és tartott egészen a parádsasvári üveggyár 2005-ös bezárásáig.

Az iparosműhelyben részletesen elmagyarázzák a látogatóknak az üvegfúvás mesterségét, a magyarázat után pedig különböző tárgyak készítésén keresztül szemléltetik a gyártás folyamatát.

Mára a bonyolult és hosszadalmas égetési folyamat kikerülhető: Németországból szerzik be az üveggyártás alapanyagát, áttetsző üvegtallérok formájában. E talléroknak kedvező az olvadási hőfoka, így két kemence segítségével előállíthatóak a különböző áttetsző vagy színes, egyénileg kivitelezett üvegtárgyak. A gyártás a magasabb, csaknem 1000 fokon duruzsoló elektromos kemencében kezdődik: itt az üveg formázható állagúvá olvad. Ezt az alapot fából készült különböző formákba teszik, talpat képezve ezzel az üvegtárgynak. Ezt követően az üvegfúvó pipát folyamatosan forgatva, egyenletes fúvásokkal elkezdik a végleges formára fújni. Ha az üveg elérte a kívánt formát, akkor egy másik, úgynevezett feszültségmentesítő kemencébe kerül, ahol 24 óra alatt 500 fokról szobahőmérsékletűre hűtik le.

A gyártás leglátványosabb pontját a világító pigmentek jelentik. Ha ezekkel a pigmentekkel gazdagítják a gyártás során az üvegtárgyakat, akkor azok sötétben is láthatóak lesznek. Nem kell hozzá más, mint hogy az üveget egy kis napfény vagy mesterséges fény, például lámpafény érje. Az egyedi üveggyártás nagy előnye, hogy szinte bármilyen üvegtárgyat (pl.váza, gyertyatartó, pohár, lámpabúra) elképzelhetünk, teljesen egyedi darabra tehetünk szert.

A rossz privatizáció példája

18 évvel ezelőtt zárt be hazánk egyik legrégebbi, a közel 300 éves múltra visszatekintő gyára, a Parádsasvári Üveggyár.

A gyár elődjét 1708-ban alapította meg II. Rákóczi Ferenc fejedelem Parádóhután, hatvan évvel később került az üzem a végleges parádsasvári helyére. Az 1970-es évek jelentették a parádi üveggyártás fénykorát, ekkor több mint 30 országba exportálták az itt gyártott dísztárgyakat, például tálakat, poharakat, hamutartókar. A világszínvonalú technikával működő, csaknem 600 főt foglalkoztató gyár termékeit még a Vatikánba is értékesítették.

A fordulópontot, egyben a mélyrepülés kezdetét a rendszerváltás jelentette. A privatizáció idején a gyár több tulajdonosváltáson esett át, többek között Oszter Sándor színész érdekeltségébe is került, ám az értékesítés volumene és ezzel együtt a termelés folyamatosan zsugorodott. A kétezres évek elejére 70 fő alá csökkent a dolgozói létszám, végül 3 évvel a 300 éves évforduló előtt az üzem végleg bezárt, a berendezéseket leszerelték, a gyár egy részét pedig elbontották.