Hová tűnik télen a víz a Tisza-tóból?

A Tisza-tó látképe folyamatosan változik, és ebben nem csak az évszákváltásoknak van szerepük. A Velencei-tónál ötször nagyobb tavunk ugyanis egy mesterséges képződmény - lánykori nevén a Kiskörei-víztározó -, amelyen keresztül, annak vízszintjét változtatva lehetőség van az árvíz, akár a jeges árvíz elleni védekezésre is.

Télen egy magasabb vízszint komolyabb kockázatot jelentene, hiszen a 127 km2 víztérfogatú tó minden egyes centiméteréhez közel egymillió köbméter víz, illetve jegesedés esetén, ezt megközelítő mennyiségű jégtömeg tartozik. Márpedig, ha egy egybefüggő jégtakaró alakulna ki, azt nem lehetne mesterséges úton eltávolítani, egy esetleges árhullám viszont a jégtömeget hullámverés-szerűen ragadná magával, iszonyú károkat okozva az az árvízvédelmi töltésekben, az ártéri erdőben, az infrastruktúrában, nem szólva a Kiskörei Vízlépcső veszélyeztetéséről. A jeges ár a tározó körül fekvő 13 településen élőket is komoly an veszélyeztetné.

Ebben a tekintetben a Sarud és Tiszanána közötti partszakaszok a legkritikusabbak, valamint a tározó legszűkebb része, a tiszaderzsi szűkület. Itt csupán 600 méter széles a hullámtér, így a magas vízszintnél képződő jégmező felszakadása, a jégzajlás, a jégbe fagyott uszadék sodródása esetén jelentős jégtorlaszok alakulhatnak ki.

A tó leeresztésével, a téli vízszint beállításával ugyanakkor mindez a kockázat már minimálisra csökkenthető. A vízszintcsökkentés emellett arra is jó, hogy elvégezzék a tározó műszaki és turisztikai létesítményein a szükséges karbantartási, fenntartási és fejlesztési munkákat.Azokon a területeken, amelyeket a tó születése előtt rétek, legelők, szántók, erdők voltak, a vízmélység 80 cm és 3 méter között változik. A természetes vízfolyásokban, holtágakban és öblítő csatornákban jellemzően 2 és 5 méter közötti a vízmélység. A legmélyebb a víz a főmederben, 10-20 m között változik.

A nyári vízszint Kiskörénél általában 725-730 cm, ezt idén is két ütemben csökkentették jelentősen: először egészen leeresztették a téli előkészületi munkákhoz 580 centire, majd kicsit visszaengedték a vizet, de csak 620 cm-ig. A téli vízszintbeállítás első üteme november elejétől majdnem a végéig tartott, a második mostanáig tartott.

Mivel víz leeresztése hatással van a Tisza-tó élővilágára, különösen a halállományára, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mindig a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.-vel egyeztetve készül a vízszintbeállításra. Az eddigi tapasztalatok szerint a változtatás nem árt a halaknak, sőt, elősegíti, hogy mielőbb elvermeljék magukat télire.

A Tisza-tó nyáron

A Tisza-tavat a nagy kiterjedésű nyílt vízfelületek mellett a mocsári növényzettel benőtt vizes területek, a holtágak, a morotvák, a természetes vízfolyások, az öblítő csatornák, a szigetek és a félszigetek teszik egyedülivé. Ezek sok most, hogy a nyárinál jóval alacsonyabb a vízszint, akár száraz lábbal – vagy legalábbis gumicsizmában, bakancsban – is megközelíthetők, bejárhatók.

Ha pedig befagy a tó, csodás és egyben kalandos a tó jegén túrázva bejárni azokat a helyeket, amelyeket évtizedekkel ezelőtt öntött el a Tisza a felduzzasztott tározón keresztül. S aki még nagyobb izgalmakra vágyik, az egy száz éves hajó, a Délibáb roncsát is megláthatja ilyenkor. Ez egyesek szerint Horthy Miklós kormányzó hajója volt, mindenesetre hiteles források szerint is 1934-ben építették a komáromi Skoda gyárban, majd kezdetben a Dunát, 1938-tól pedig a hazai vizeket járta, ahol először 1944-ben, majd 1984-ben is elsüllyedt, de másodszor már nem hozták többé felszínre.