Káosz a levegőben - gigabírságot helyezett kilátásba a GVH, ha nem kapják össze magukat a légitársaságok 

“15 órás késéssel, 21 óra 20 perckor indul Budapestről a Wizz Air ciprusi járata. A gép eredetileg reggel 6 órakor indult volna, de ismeretlen okból jelentős késés alakult ki”. “Mintegy hatszáz utas rekedhetett például a svájci Basel repterén, miután az EasyJet fapados légitársaság három járatát is törölte Az utasok még csak információt sem kaptak arról, hogy mikor száll fel a gépük”.

“A Wizz Air Dubajból Budapestre közlekedő szerdai, 21:20-as járatának felszállása elmaradt, végül a gép csak csütörtökön, 14:30-kor tudott elindulni”

- íme néhány extrém eset az elmúlt pár napból, amelyek a hírekbe is bekerültek. De a legtöbb beszámoló végén leírják azt is, hogy ha kisebb mértékben is, de több járat is késik.

Emlékezetes eset volt pár hete a szurkolók kálváriája, akik a Eurowings Stuttgartba tartó járatának 4 órás késése miatt maradtak le a magyar-skót eb-meccsről.

De pórul jártak a már említett Dubajból induló gép utasai is, őket ugyan igyekeztek éjszakára elszállásolni a városban, ám két ellenkező irányban található hostelben, ráadásul nőket, férfiakat külön-külön, sőt a 14 év feletti gyermekeket is nemek szerint elkülönítve, emiatt a családok nem maradhattak együtt. Az esetek többségében a pórul járt utasok visszatérő panasza volt, hogy nem kaptak semmilyen segítséget, még információt sem, a kártérítésük kifizetése pedig csapnivalóan működik.

Állandósult a káosz, két minisztérium is sürgeti a megoldást

Összességében 2024 nyarán a légiközlekedésben kialakult káosz több tényező együttes hatásának eredménye. A munkaerőhiány, a logisztikai és műszaki problémák, az időjárási viszonyok és a munkaügyi konfliktusok mind hozzájárultak a helyzet súlyosbodásához.

Ez az időszak jelentős kihívást jelent mind a légitársaságok, mind az utasok számára, és jóval nehezebb nyarat hozott, mint az elmúlt években, és nem is lehet kizárólag a társaságok nyakába varrni minden problémát.

Az európai légiirányítási rendszerek sem voltak felkészülve a 2024 nyarán tapasztalt utasforgalom hirtelen növekedésére. Magyarországon már történtek is lépések a probléma orvoslására, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban hivatalában fogadta Tóth Lászlót, a HungaroControl vezérigazgatóját.

A tárcavezető leszögezte, hogy a HungaroControl-nak mindent el kell követnie a zavartalan forgalom biztosítása érdekében. Nagy Márton olyan akcióterv kidolgozását várja el a HungaroControl vezetőjétől, amely rövid és középtávon is megoldást jelentő javaslatokat tartalmaz. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a légitársaságok háza táján minden rendben van, sőt ezzel már egy másik minisztérium is foglalkozni kezdett.

“Jelenleg 13 hatósági ellenőrzés van folyamatban 5 légitársasággal szemben. Ezek az Eurowings, a Ryanair, a Sun Express, a Tailwind Airlines és a Wizz Air. Az ellenőrzés során, annak részeként, a hatóság tájékoztatást és adatokat kér be a vizsgált késések és törlések kapcsán a légitársaságoktól. Ezen adatszolgáltatások jelenleg is folyamatban vannak - közölte a múlt héten az Igazságügyi Minisztérium.

"Nem fordulhat elő, hogy a szolgáltatók bizonyos esetekben az emberi minimumot sem képesek teljesíteni és az utasokat érzéketlenül, szinte csomagként kezelik. A fogyasztóvédelmi vizsgálatokat végző kollégákat arra utasítottam, hogy a lehető legszigorúbban járjanak el az esetek kapcsán. Azok a családok, akik egész évben azért dolgoztak, hogy a félretett pénzükből nyaralni mehessenek, nem ezt érdemlik" - nyilatkozta a témában Tuzson Bence igazságügyi miniszter.

Már a GVH is vizsgálódik, és jelentős bírságokat helyezett kilátásba

A fapados légitársaságokkal kapcsolatos problémák jól ismertek: Üzleti modelljük az alacsony költségeken és magas járatsűrűségen alapul. Ennek érdekében gyakran szűkítették az üzemeltetési költségeket, ami korlátozott tartalékot hagyott váratlan helyzetek kezelésére.

Ezek a társaságok jellemzően minimális tartalék kapacitással működnek, így egy-egy járat késése vagy törlése könnyen dominószerű hatást vált ki a többi járat esetében is. gyakran alacsonyabb béreket kínálnak, ami munkaerőhiányhoz és magasabb fluktuációhoz vezet.

A járvány utáni időszakban nehezebben tudtak elegendő számú és megfelelően képzett személyzetet toborozni, ami tovább súlyosbította a működési problémákat. Gyakran kisebb, kevésbé forgalmas repülőtereket használnak, amelyek infrastruktúrája nem mindig elégséges a megnövekedett forgalom kezelésére.

A kisebb repülőtereken kevesebb lehetőség van alternatív megoldásokra késések vagy törlések esetén, ami tovább növeli az utasok problémáit. Az alacsony költségű modell miatt a fapados légitársaságok rugalmatlanabbak a változó körülmények kezelésében. Például nehezebben tudnak gyorsan átszervezni járatokat vagy alternatív útvonalakat találni.

Éppen ezért, mint megtudtuk, hogy tekintettel az elmúlt időszakban megszaporodott fogyasztói jelzésekre, illetve a légiforgalmi piaci működési problémáival kapcsolatos híradásokra, a piaci anomáliákra – amelyeknek magyar utazók, nyaralni vágyók ezrei estek áldozatul – Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke hatáskörével élve figyelemfelhívást küldött több, a magyar piacon tevékenységet folytató – jellemzően ún. „fapados” – légitársaság vezetőjének.

A figyelemfelhívásokban a nemzeti versenyhatóság elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal különösen a gazdasági versenyt érdemben érintő reklámgyakorlatok esetén jogosult fellépni a kedvezményakciókkal, a járulékos költségek felmerülésével, a poggyász feladással, foglalási költséggel, repülőjegy foglalással és módosítással kapcsolatos megtévesztésekkel szemben.

A Növekedés.hu megkérdezte a GVH-t, mit jelent ez a gyakorlatban, illetve hogyan terveznek fellépni abban az esetben, ha valamelyik légitársaságnak vaj van a füle mögött. Válaszukból kiderült, hogy

versenyfelügyeleti eljárás indítása esetén a felróhatóság értékelése körében a Gazdasági Versenyhivatal figyelembe veheti a címzett vállalkozás azzal összefüggésben tanúsított magatartását. Márpedig ilyen esetben– 2024. augusztus 1-jét követően – a kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás előző évi csoportszintű nettó árbevételének akár a 15 százaléka is lehet.

A hivatal válaszából az is kiderült, nem csak a mostani káosz láttán csaptak az asztalra, a nemzeti versenyhatóság évek óta kiemelten figyeli a légitársaságok reklámgyakorlatát, számos eljárást lefolytatott ezen a területen.

Több versenyfelügyeleti eljárás jelenleg is folyamatban van légitársaságokkal szemben. Legutóbb 2024 januárjában a Wizz Air-rel szemben indult eljárás, mivel fontos információkat hallgathatott el az utasok elől.

Felidézték, hogy a GVH 2022 októberében átfogó gyorselemzés (sweep) keretében is megvizsgálta, hogy a Magyarországon elérhető légitársaságok – ideértve a fapados szolgáltatókat – honlapjai, illetve a hazánkban népszerű jegyár-összehasonlító weboldalak alkalmaznak-e úgynevezett sötét mintázatokat a jegyeladási- és reklámgyakorlatuk során.

A sötét mintázatok olyan digitális üzenetek és felhasználói felületek, amelyek észrevétlenül késztetik a fogyasztókat a nem kívánt döntések meghozatalára. A GVH gyorselemzése számos problémát tárt fel a Magyarországon elérhető légitársaságok gyakorlatában.

Ezek alapján felhívta az érintett vállalkozások figyelmét, hogy kerüljék a fogyasztók döntését sürgető kereskedelmi gyakorlatokat, egyformán érzékelhetően és egyértelmű megfogalmazással jelenítsék meg az egyes választási lehetőségeket, valamint az információk megfelelő tagolásával biztosítsák, hogy azok átláthatóak és könnyen értelmezhetőek legyenek.