Magyar falvak, amelyektől leesik az álla

Jósvafő

Akik a határmenti települést felkeresik általában egy bizonyos helyet látogatnak meg: ez pedig a világörökség részét képező Baradla-barlang. Pedig Jósvafőn nem csak a cseppköveket érdemes szemügyre venni. A falunak van egy festői központja, amely olyan mintha egy képeslapról mászott volna le.

Egy régi lakóház, a harangtorony és a tájház szomszédságában egy fahidacska alatt csörgedező patak is folyik.

A látnivalók sorát gazdagítja a Tengerszem-tó is, amely smaragd színét a közeli forrásoknak köszönheti.

Forrás: Shutterstock

Velem

A Kőszegi-hegység lábánál fekvő faluba a múlt században még a koronaékszerek is eljutottak. A második világháború alatt pár hónapig ugyanis Velemben, pontosabban az itt álló Stirling-villa bunkerében őrizték a Szent Koronát. Ám az alig 300 fős községben ezen túl is számos látnivaló akad még.

Hisz áll itt egy malom is, amelyről már az 1500-as évekből is vannak feljegyzések.

A központban impozánsan mutat a Hősök kapuja is. A házak mellett magasodó 589 méteres Szent Vid hegyen pedig egy piros tetős kápolna várja az utazókat. De aki erre jár annak feltétlenül érdemes felkeresnie a fehérre meszelt kispincéket is.

Bokod

Ha csak egy felületes pillantást vetünk a Bokodi-tónál lévő házakra olyan mintha nem is itthon hanem Dél-Kelet Ázsiában lennénk. A víz felett cölöpökön álló házikók állnak, amelyekhez stégek vezetnek el. Ezt a településrészt Lebegő Falunak is hívják, bár az elnevezés csalóka.

Valójában ezek nem állandó lakóépületek, hanem halászházak. Ugyan a hely roppant festői, a helyieknek kicsit kezd elege lenni a sok turistából. Probléma, hogy sokan a tulajdonos engedélye nélkül is felmennek a stégekre.

Forrás: Shutterstock

Fertőrákos

A kétezer fős település szinte dugig van turisztikai attrakciókkal. Országos hírnevét elsősorban a kőfejtőnek köszönheti, amelyben évszázadokon át folyt a bányászat. Az impozáns vájatokban jelenleg Barlangszínház is működik. De a faluban római kori emlék is van a Mithrász szentély képében.

A településen a középkori városfal egy része is áll, az ófaluban pedig egy pellengér vagyis egy szégyenoszlop is megtekinthető, amelyhez annak idején kikötözték a bűnözőket.

Budajenő

A rendszerváltás egyik nagy nyertesének számít a Zsámbéki-medence. Az utóbbi évtizedekben a fővárosból sokan költöztek az itt fekvő településekre, viszont a községek így se veszítették el a falusias bájukat. Cserébe alaposan megújultak. Erre kiváló példa Budajenő, ahol az egykor még elhanyagolt sváb pincesor előtt ma már kövezett út vezet.

A falu tele van megújult parasztházakkal. Jellemző, hogy pár éve még a Magtár, amely a község határában omladozott nem csak megújult, de mellette kiépült egy park is egy műtóval együtt.

A község egyik büszkesége a Kálvária-dombon álló Árpád-kori kápolna.

Hollókő

A legenda szerint egy gonosz nagyúr elrabolta a közeli földbirtokos feleségét. De bezárni nem tudta a várába, mert a nőnek hollóvá változott ördögök segítettek, akik esténként kőről kőre elhordták a börtöne falait. Ebből a meséből ered Hollókő neve.

Ezaz egyetlen falu az országban, amely önmagában a világörökség része lett. A címet annak köszönheti, hogy a faluközpont egységesen megőrizte a kora XX. századi arculatát. A modern világ mintha teljes elkerülte volna a hollókői ófalut.

A fazsindelyes templom körül még mindig úgy sorakoznak a palóc házak, mint bő száz éve amikor egy tűzvész után megújult a falu képe.