A Széchenyi Kártya több mint hitel: stabilitást és megújulást hoz a kkv-szektornak

A Széchenyi Kártya nem pusztán egy konstrukció és sokkal több mint egy egyszerű hitel. A KAVOSZ pedig ott kapcsolja össze a piaci szereplőket, ahol külön-külön egyik intézmény sem tudna ugyanilyen hatékonyan működni

– így vezette fel a rendezvényt Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke a „Széchenyi Kártya Roadshow 2026 – Források, fejlesztési és növekedési lehetőségek a kkv-k számára” című programsorozat budapesti záróállomásán.

A VOSZ elnöke aláhúzta:

a stabilitás és a megújulás az a két kulcstényező, amely jelenleg a legfontosabb a hazai vállalkozások számára.

Rámutatott, hogy miközben a KAVOSZ szerepe pótolhatatlan, komoly feladat hárul a VOSZ és a kereskedelmi kamarák hálózatára is. Ezek nem egyszerű ügyintézési pontok, amelyet a statisztikák is fényesen igazolnak: a programban eddig több mint félmillió ügylet jött létre – mintegy 11 000 milliárd forint értékben –, és több mint 150 ezer vállalkozó kapcsolódott be a rendszerbe.

A Széchenyi Kártya tízezernél is több cég számára nemcsak finanszírozási hátteret, hanem mindennapi működési eszközt jelent.

Gazsi Attila hozzátette: a kkv-k versenyképességi problémája ma már vezetési, digitális és szervezeti kérdés is egyben.

A VOSZ részéről abban vagyunk érdekeltek, hogy a rendszer megmaradjon és hatékonyan működjön. A finanszírozás végső soron nem a végcél, hanem a vállalkozásokat működtető és a gazdasági növekedést elősegítő struktúra

– hangsúlyozta a szervezet vezetője.

A magyar kkv-k akarnak fejleszteni, digitalizálni, sőt, meg akarnak jelenni az exportpiacokon is – így összegezte az országjárás tapasztalatait Végh Richárd, a KAVOSZ vezérigazgatója. Kiemelte, hogy a 2010-es évek extenzív növekedési modellje kimerült, és a kedvező külső feltételek is megváltoztak, olyannyira, hogy a mostani gazdasági ciklus már teljesen más logika szerint működik.

A „boldog békeidők” ugyan elmúltak, de a helyzet a friss geopolitikai alakulások függvényében javulhat, és a hazánkba érkező uniós források is újabb lendületet adhatnak a növekedésnek.

Kedvező jel, hogy az üzleti bizalom is láthatóan javul a vállalkozók körében. A következő években a cégeknek egyértelműen a termelékenység növelésére kell fókuszálniuk.

Négy nagy strukturális nehézség hátráltatja a hazai kkv-szektort: a kereslethiány, a költségnyomás, valamint a termelékenységi és digitalizációs lemaradás.

Végh Richárd kiemelte, hogy a vállalati finanszírozási mélység komoly fejlesztésre szorul. A kisvállalkozások számára a pénzügyi tudatosság mellett a finanszírozási eszközök közvetlen elérését is biztosítani kell.

A KAVOSZ egyedülálló szerepet tölt be a mikro- és kisvállalkozások hitelezésében. Kiváló végrehajtási és disztribúciós platformként működik az alábbi mutatókkal:

• 110 iroda országosan
• 60 finanszírozó banki partner
• 700 ezer kiszolgált vállalkozás
• Leegyszerűsített működési modell

A kkv-finanszírozás makrogazdasági hatásai jelentősek.

A program 2015 és 2025 között érdemben támogatta a GDP-t, a beruházásokat, a foglalkoztatást és a központi költségvetést.

A következő növekedési ciklus kiemelt prioritásai:

• Technológiai váltás
• Zöld átállás
• Generációváltás

A jövő az alkalmazkodóképes és termelékeny cégeké. Az uniós forrásoknál a kombinált pénzügyi eszközök kerülnek előtérbe. Balog Ádám (MKIK) szerint az állam feladata a keretek biztosítása, nem a piaci szereplők helyettesítése. A fókusz pontjai a következők:

• Minőség a mennyiség helyett
• Hozzáadott érték a volumen helyett
• Hatékonyság és értékteremtés díjazása
• Nemzetközi integráció és az euró bevezetése
• Intézményi minőség az egyszeri programok helyett

Új külső gazdasági környezetben Magyarország

Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzőjének prezentációja alapján

Magyarország egy alapjaiban megváltozott, új külső gazdasági környezetbe került.

Ez kulcsfontosságú tényező egy olyan alapvetően exportorientált ország számára, mint a miénk.

A globális trendek átalakulása

• A globalizáció új formája: A nemzetközi intézmények szerepe jelentősen csökkent, a nagy gazdasági régiók együttműködése pedig gyökeresen megváltozott.
• Új inflációs rezsim: Folyamatos gazdasági sokkok, magasabb kamatszintek és tartósan negatív várakozások jellemzik a piacokat.
• Gyengülő Európa: Az USA és Kína közötti geopolitikai „harapófogóban” az Európai Unió szerepe meggyengült, az európai piacok pedig összehúzódtak.
• Technológiai olló: A mesterséges intelligencia elsősorban ott terjed, ahol az innováció eleve erős volt – vagyis a fejlett gazdaságokban.

Kihívások és regionális lemaradás

Bár a külső környezet nehezebbé vált, a helyzet nem reménytelen.

Ezt bizonyítja régiós versenytársaink gazdasági teljesítménye is. Ha azonban az ő számaikat összevetjük a magyar GDP-vel, a hazai növekedés sajnos alig-alig látható.

A közgazdász több olyan tényezőt is említett, amelyek meghatározzák a kormányzati ciklus kezdeti mozgásterét:

Pozitív adottságok (Erősségek):

• Bőséges devizatartalék
• Javuló nemzetközi bizalom
• Kedvezőbb általános gazdasági hangulat
• Felszabaduló uniós források

Súlyos strukturális problémák (Gyengeségek):

• Szűkülő exportpiacok
• Mélyponton lévő (padlón álló) beruházások
• Leépült hazai infrastruktúra
• Kifutott, korábbi növekedési modell

Madár István az euróbevezetés mellett érvelt, intve arra, hogy a közös uniós pénz átvételéhez elengedhetetlen tényező az államháztartási egyensúly és a gazdasági struktúra valódi felkészültsége.

Bár az euró meghonosítása komoly pénzügyi kihívásokkal jár, már a csatlakozási program meghirdetése is előnyt jelent a gazdaságpolitika számára.