Megugrott a munkahelyféltés: a magyarok 22%-a aggódik az állásáért
PénzügyA lakosság közel hatvan százaléka számára komoly stresszforrást jelent a pénzügyekkel való foglalkozás, miközben túlnyomó többségük a pénzt a biztonság és a szabadság zálogának tekinti. Továbbra is az inflációs félelem nyomasztja a legnagyobb mértékben a magyarokat, ám egy év alatt jelentősen megnőtt a munkanélküliséggel kapcsolatos aggodalom is: minden ötödik válaszadó valós veszélyként éli meg, hogy elveszítheti az állását – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. áprilisi reprezentatív felméréséből.
A magyarok elsősorban a biztonságot (84%) és az új élmények lehetőségét (84%) társítják a pénzhez, 78%-uk tekinti a szabadság zálogának, tízből heten pedig úgy gondolják, hogy a jövőt szolgáló befektetés
– mutat rá a legfrissebb, a lakosság pénzügyi helyzetét vizsgáló Provident megbízásából készült Barométer kutatás. Miközben négyből három honfitársunk úgy érzi, felelősségteljesen bánik a pénzével, közel 60%-uk számára a pénzügyekkel való foglalkozás komoly stresszforrást is jelent a mindennapokban.
Az Ipsos Zrt. által 1000 fős mintán végzett reprezentatív kutatásból az is kiderül, hogy továbbra is
az infláció számít a legmeghatározóbb egzisztenciális veszélynek a válaszadók körében:
a megkérdezettek egyharmada ezt jelölte meg a legerősebb szorongási faktorként. A korábbi év kutatásaihoz képest ugyanakkor
jelentősen megugrott a munkahelyükért aggódók száma: míg 2025 áprilisában csupán a lakosság 15%-a tartott az állása elvesztésétől, ma már 22% érzi ezt valós veszélynek.
A nyugdíjfélelem minden ötödik embert foglalkoztat, a betegség miatti tartós jövedelemkiesés pedig a megkérdezettek 13%-át aggasztja. Csupán a válaszadók 12%-a nyilatkozott úgy, hogy egyik alapvető egzisztenciális veszélytől sem tart.
A félelmek közvetlen hatással vannak a pénzügyi viselkedésre is: a lakosság kétharmada (68%) a következő félévben is a kiadásai visszafogását tervezi, és csupán 8% gondolkodik fogyasztásnövelésben. Mindeközben a megkérdezettek közel harmada nem érzi magát felkészültnek az anyagiakkal kapcsolatos döntések meghozatalára, a 42% vélekedik úgy, hogy bár rendelkezik megfelelő ismeretekkel, esetenként szakértők segítségét is igénybe veszi, és mindössze a válaszadók 28%-a tartja magát elég felkészültnek ahhoz, hogy egyedül is magabiztos lehessen a pénzügyek tekintetében.
A kutatás arra is rámutat, hogy hogyan vélekednek a magyarok arról, mi segítené őket leginkább pénzügyi céljaik elérésében:
24% a személyre szóló tanácsadásban, míg 23-23% a digitális alkalmazásokban és a pénzügyi szoftverekben, illetve a pénzügyi témájú online tartalmakban látja a fejlődés lehetőségét – vagyis a segítségkérésre és tájékozódásra való nyitottság éppoly erős, mint a pénzkezeléssel kapcsolatos stressz.
A munkahelyféltés az egyik leginkább anyagi biztonságérzetet befolyásoló szorongás, mert mindenre hatással van: arra, hogyan tervezünk, mire merünk költeni, mennyire bízunk a saját jövőnkben. Aki attól tart, hogy elveszítheti az állását, annak a legkisebb váratlan kiadás is pánikot okozhat. Az anyagi helyzethez fűződő szorongásból fakadó bizonytalanság és félelem alapvetően határozza meg az emberek mindennapjait. A Provident Pénzügyi Zrt. számára éppen ezért kiemelten fontos, hogy ne csak pénzügyi megoldásokat kínáljunk ügyfeleinknek, hanem segítsük őket abban is, hogy magabiztosabban hozhassanak döntéseket az alapvető pénzügyi kérdésekben. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk ennek érdekében a pénzkezeléssel kapcsolatos edukációra: szeretnénk, ha még a legnehezebb társadalmi helyzetben lévő emberek is úgy érezhetnék, hogy a pénzügyeik kézben tartása nem teher, hanem a hosszútávú biztonság felé vezető első lépés
– mondta Horváth Attila, a Provident Pénzügyi Zrt. gazdasági igazgatója.
A Provident számára kiemelten fontos, hogy valós képet kapjon a magyar lakosság pénzügyi helyzetéről, attitűdjeiről és félelmeiről. A Provident Barométer kutatássorozat negyedévente olyan kulcsfontosságú trendeket azonosít, amelyek nélkülözhetetlenek a felelős pénzügyi döntések meghozatalához – ügyfélként és szolgáltatóként egyaránt. Az így nyert tudás stabil szakmai alapot teremt a hosszú távon fenntartható és felelős pénzügyi megoldások kialakításához.
