Bige László a környezetkárosítási ügyét megúszta, de kartellezésért fizethet
AgráriumKözel hat év után eredmény nélkül véget ért a Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft. hulladékgazdálkodási és környezetkárosítási ügyében indított eljárás, Bige László azonban nem dőlhet hátra, ugyanis a legsúlyosabb jogsértések tekintetében a Fővárosi Törvényszék megalapozatlannak találta cége, a Nitrogénművek Zrt. keresetét. Úgy tűnik, kartellezésért előbb-utóbb mindenképpen fizetnie kell a milliárdosnak.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 2021 októberében hozott egy szigorú határozatot a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és további műtrágya-forgalmazó vállalatok ellen, amelyben kartelltevékenység és versenykorlátozó gyakorlatok miatt elmarasztalta a cégeket.
A GVH a műtrágya-piaci kartell ügyében végzett vizsgálatai és az összegyűjtött bizonyítékok alapján úgy találta, hogy a Nitrogénművek cégcsoport évekig mesterségesen magas áron értékesítette termékeit, miközben visszaszorította a versenyt a hazai piacon.A GVH határozatát a Bige László milliárdos által irányított cég megtámadta, ebben a jogorvoslati eljárásban döntött október elején a Fővárosi Törvényszék, amely az ítéletében részben ugyan helyt adott a Nitrogénművek Zrt. keresetének, ugyanakkor
a legsúlyosabb jogsértések (árrögzítés, piacfelosztás) tekintetében megerősítette a nemzeti versenyhatóság eredeti döntését.
Megállt a kartellvád
A Nitrogénművek Zrt. ügyének vizsgálatai során az is világossá vált, hogy a vállalat a piac és az árak befolyásolása érdekében szoros együttműködést alakított ki hazai viszonteladóival.
A hazai piacon kialakított árak szándékos manipulációja, a külföldi termékek korlátozása és az erőteljes piaci dominancia folyamatos kritikát váltott ki a mezőgazdasági érdekképviseletekből és a gazdákból, akik úgy érezték, hogy a verseny korlátozásával közvetlen hátrányba kerülnek.
Az ügy részletei egyre nagyobb sajtófigyelmet kaptak, és különösen Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa, aki pár éve a politikába is beleártotta magát, került a média célkeresztjébe.
A Fővárosi Törvényszék 2024. október 3-i ítélete végül megerősítette a GVH eredeti határozatát, rámutatva arra, hogy az árrögzítés és piacfelosztás valóban a legsúlyosabb versenyellenes magatartások közé tartozik.
Éveken át jogsértően befolyásolták az árakat
A GVH szilárd meggyőződéssel kitart a GVH Versenytanácsának eredeti, 2021 októberében hozott határozata mellett, ezért felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul - közölte a Növekedés.hu-val a Gazdasági Versenyhivatal, kérdésünkre azt is elmondták, határozott álláspontjuk továbbra is az, hogy
a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások éveken keresztül jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat.
A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak. Mindezt egyébként a Fővárosi Törvényszék 2024. október 3-i határozata is megerősítette.
- A 2021 októberében lezárult versenyfelügyeleti eljárásban összesen 11 hazai cég volt érintett, melyből kettő vétlennek bizonyult, így velük szemben a GVH megszüntette az eljárást. A kartellező kilenc vállalkozás közül több elismerte a jogsértést és együttműködött a versenyhatósággal. Az információk részletes értékelése és az összes körülmény mérlegelése alapján a GVH Versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos pénzbírságot rótt ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozására, illetve a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re.
A kiszabott bírságot az érintett cégek egy része befizette. A műtrágya-kartell központi szereplője, a Nitrogénművek Zrt. ugyanakkor azonnali jogvédelem iránti kérelemmel élt, amelynek a bíróság helyt adott, ami a közigazgatási per jogerős befejezéséig mentesítette a vállalkozást a 11 milliárd forintos bírság teljeskörű befizetésének kötelezettsége alól - tudtuk meg a Hatóságtól.
Bigének végül mégis fizetnie kell
- A GVH határozott álláspontja az, hogy az érintett cégeknek maradéktalanul be kell fizetniük a kiszabott bírságot a központi költségvetésbe. Ugyanis a Fővárosi Törvényszék a 2024. október 3-án hozott ítéletében csak részben adott helyt a Nitrogénművek Zrt. keresetének, és a legsúlyosabb jogsértések (árrögzítés, piacfelosztás) tekintetében megerősítette a nemzeti versenyhatóság eredeti, 2021 októberben hozott döntését - mutat rá a GVH.
A Nitrogénművek Zrt. ugyanis „jelentős társadalmi károkat okozott” a gazdák számára, mivel a kartellező vállalatok manipulációi miatt a gazdák nem a valódi versenypiaci árakkal, hanem mesterségesen magas árakkal szembesültek. Ez a versenykorlátozás jelentős hátrányba hozta őket, hiszen a termelési költségeik megnőttek, amely hosszú távon az élelmiszerpiacra is negatív hatással lehetett.
- Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt
– a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a Nitrogénművek és a kartell további résztvevői kárt okoztak a magyar gazdáknak, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat is - szögezte le a Hatóság.
A Nitrogénművek Zrt. ellen hozott döntés és a kartellezés ténye jelentős hatással volt a magyar mezőgazdaságra, amely még ma is érezhető. Az ügy nemcsak a versenyjog megsértésére világít rá, hanem arra is, hogy a gazdák kiszolgáltatottsága hogyan befolyásolja a termelési költségeket és a hazai élelmiszerárakat.
