Harminc éve a gazdák szolgálatában a falugazdász-hálózat

A falugazdász feladatokat már az előző évszázadban is több, különböző formában működő szervezet látta el, ám ez a rendszer 1948-ban azonban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének következtében összeomlott.

A rendszerváltást követően a magángazdaságok megjelenésével szükségessé vált a gazdákat és a kormányzati irányítást egyaránt segítő szervezet kialakítása.

Az akkori kormány 1994. március 1-jével állította fel újra a falugazdász-hálózatot – a Földművelésügyi Minisztérium megyei hivatalai keretében –, melynek alapvető célja volt a privatizáció keretében földhöz jutott gazdák támogatása. A falugazdászok 1995-től az Agrárkamarához tartoztak, 1999-től ismét visszakerültek a minisztériumhoz, majd 2007-től a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz.

Az uniós csatlakozás kapcsán a falugazdászok tevékenysége is átalakult, hiszen legfontosabb feladatuk a termelők támogatáshoz jutásának elősegítése lett. A hálózat fennállásának huszadik évfordulója komoly változást hozott a falugazdászok életében, hiszen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a kormány által kötött megállapodás értelmében 2014. január 1-jével a falugazdászok újra visszakerültek oda, ahová tartoznak, a Kamarához.

A múlt évben indult új Közös Agrárpolitika és az egyre szigorodó uniós előírások, valamint a pályázati lehetőségek bővülése miatt szükség volt arra, hogy a falugazdászok nagyobb létszámmal és kibővített feladatkörrel segítsék a gazdákat. Az idén 30 éves falugazdász-hálózat az idei létszámbővülésnek köszön immár 700 fővel és folyamatosan bővülő szolgáltatási skálával segíti a mezőgazdasági termelők életét. 

Tíz egységes kérelemből hetet minden évben a kamarai falugazdászok segítségével adnak be a gazdálkodók, így az elmúlt 10 évben több mint 1500 milliárd forint támogatás lehívásában működtek közre. Az idei egységes kérelmek beadási időszaka április 10-én indult, amelynek keretében 44 támogatási jogcímre, intézkedésre lehetett támogatást igényelni, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

A 2024. június 10-i határidőig 159.551 kérelem érkezett be a Magyar Államkincstárhoz, ennek mintegy kétharmadát, 104.477 darabot a NAK falugazdászai segítségével nyújtották be a gazdálkodók. 

Ezen felül számtalan más adminisztrációs feladatban segítik a gazdálkodókat. A falugazdászok ellátják a NAK hatósági feladataival, az agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételével összefüggő ügyintézéssel, az agrárkár-enyhítési támogatásokhoz kapcsolódó mezőgazdasági káreseményekkel kapcsolatos feladatokat.

A múlt évben 55.058 őstermelő, 9704 őstermelő családi gazdaság, 63 családi mezőgazdasági társaság hatósági ügyintézésében segítettek a falugazdászok, emellett 1541 mezei őrszolgálattal kapcsolatos és 7000 okmányhitelesítéssel kapcsolatos hatósági ügyintézésben vettek részt. Emellett gyűjtik a termésbecsléshez, állapotminősítéshez szükséges adatokat, segítenek az időjárási káresemények felmérésében.

Az idei évtől kezdődően a kibővített falugazdász-hálózat segíti a gazdálkodási napló vezetését, valamint az állat- és területalapú támogatásokhoz, pályázatokhoz (agrár-környezetgazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, Natura 2000 gyep és erdő) kapcsolódó adminisztrációt. Az egységes kérelmek benyújtásán túl – ha a gazdálkodó igényli – intézik az ahhoz kapcsolódó teendőket, így például az egyeztető, illetve műholdas ellenőrzés nyomán küldött Területi Monitoring Rendszer (TMR) végzéseket is. A falugazdászok részletes tájékoztatást nyújtanak a vidékfejlesztési pályázatokról, a gazdálkodás jellemzői alapján személyre szabottan ismertetik a pályázni készülőkkel a lehetőségeket és a feladatokat.

Ráirányítják a gazdálkodók figyelmét az aktuális szakmai kérdésekre, innovatív megoldásokra, a klímaváltozással járó kihívásokra, hogy tudatosan alkalmazzanak fenntartható gazdálkodási modelleket. Az Agro-ökológiai Program megnyitását megelőzően ún. Zöld kiajánlást készítettünk, amelyet Falugazdászaink juttattak el a gazdálkodókhoz, ezzel is segítve a gyakorlatválasztást.