MBH AgrárTrend Index: szemléletváltás mellé sok beruházás kellene
AgráriumA kihívások hatására jelentős változások előtt áll a magyar agrárium. Ez elengedhetetlen szemléletváltás mellett pedig a most születő pénzügyi döntések is új irányokat jelölhetnek ki az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelésében – mutattak rá az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői a bank legfrissebb negyedéves elemzését ismertetve.
Az agrárium jelenleg főként a tej- és a sertéspiacon szembesül nehézségekkel, hosszabb távon pedig az éghajlatváltozás negatív hatásaira is választ kell találnia.
„Ahhoz, hogy az agrárágazat versenyképes legyen napjaink gyorsan változó világában, strukturális változásoknak kell végbemenniük”
– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve, hogy ennek érdekében minél több fejlesztésre van szükség.
„A Közös Agrárpolitika beruházási programjának most kezdődő megvalósítása minden ágazatot érint, és talán soha vissza nem térő lehetőséget és forrásokat biztosít a magyar agrárium hatékonyságának növelésére, a kockázatok minimalizálása”
Hosszabb távon a nagy élelmiszeripari cégek határozzák majd meg a mezőgazdasági termelés irányát.
Hollósi Dávid (balról) és Héjja Csaba az MBH AgrárTrend Index sajtótájékoztatóján
Felemás a összkép 2026 elején
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 elején 31,9 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól. Az érték legutóbb 2023 év végén volt hasonlóan alacsony szinten, akkor azonban főként a gyenge terménypiaci árszint miatt, míg most elsősorban a tej- és a sertéspiaci kihívások vezettek csökkenéshez.
Héjja Csaba, az MBH Bank stratégiai elemzője szerint a két jelentős állati termékpályán leginkább az értékesítésben tapasztalhatók nehézségek, de a termelőkön kívül jelenleg a feldolgozók számára is kedvezőtlenebb a piaci környezet. A növénytermesztő ágazatok ugyanakkor némileg derűlátóbbak, elsősorban annak köszönhetően, hogy a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, így összességében még javulás is látható az aratás utáni időszakhoz képest.
A jobb termésmennyiségben bízhatnak a szántóföldi növénytermesztők
Az idei hidegebb, csapadékosabb időjárás kedvező hatással volt a termésvárakozásokra a magyar agrárium kibocsátásának gerincét adó szántóföldi növénytermesztésben, a magas kínálati szint miatt azonban az árak közepes szinten vannak. A bank felmérése szerint az inputanyagok ára csak enyhén emelkedett, egyes esetekben stagnáltak, ami szoros összefüggésben van a forint erős árfolyamával. Az őszi vetésű növények területe az előző években tapasztalt tendenciákat követve tovább nőtt, a tavaszi vetésű kultúrák esetében pedig az a legfőbb kérdés, hogy folytatódik-e a napraforgó térnyerése, vagy a kedvező téli időjárás növelni fogja a kukoricába vetett bizalmat. „A szántóföldi növénytermesztés és az arra épülő termékpályák sorsa valójában az áprilistól júniusig tartó időszakban dől el. A talajból ugyanakkor a havazás ellenére is jelentős mennyiségű, ez ország egész területére vetítve 75 milliméter víz hiányzik.
Jó helyzetben a baromfi és a tojás, az év vége felé rendeződhet a tejpiac
Az állati termékpályákon a baromfi a madárinfluenza-járvány ellenére is erős évet zárt 2025-ben, és az ágazat kilátásai a brojler csirke mellett a pulyka esetében is jók, emellett a víziszárnyaságazatok is a korábbiaknál kedvezőbb évet zártak. A tojástermelők számára szintén sikeres év volt 2025.
A tejtermelés és a sertéshús-termelés esetében viszont az év végére kicsúcsosodtak a már korábban is megmutatkozó negatív kilátások. A tejnél a spotpiaci árak év végére gyakorlatilag megfeleződtek, az önköltségen literenként 150-170 forintért előállítható nyerstej spotpiaci ára jelenleg 100-110 Ft forint körül van. „Ez a szerződéses árakban egyelőre nem látszik, de az biztos, hogy a tavalyinál jóval gyengébb árakon lehet szerződni, így az ágazatnak most minden segítségre szüksége van” – mondta Héjja Csaba, hozzáfűzve, hogy ebből a szempontból megmutatkoznak a tejtermelés hátrányai: az állatok biológiai ciklusa hosszú, viszont a leválasztható terméke, a tej napi szinten keletkezik, a nyerstejből készített termékek eltarthatósági ideje korlátos és a tárolás is költséges. Emellett a feldolgozói oldal túlkínálatos piaccal küzd, nehéz értékesíteni.
„Most úgy látjuk, hogy 2026 harmadik negyedévére állhat helyre a keresleti-kínálati szint a tejpiacon.”
A sertés esetében a spanyolországi afrikai sertéspestis (ASP) kitörések hirtelen riadalmat okoztak az Európai Unióban, emiatt megbillent a kínálati szint – mutattak rá a bank szakértői, hozzátéve, hogy a sertéshizlalás jelenleg EU-szerte önköltségi szinten vagy az alatt működik. Az állatok iránt viszont viszonylag stabil a kereslet, és a várhatóan a takarmányozás sem lesz drágább az elkövetkező időszakban, így talán a mostani, kilogrammonkénti 1,45 eurós árral elérte a mélypontot a sertésár-ciklus.
„2026 második felében már javulás várható a sertéstartás- és tenyésztés kilátásaiban is.”
Az ipari paradicsom éve volt 2025, keresleti piaca van az üvegházi zöldségeknek
Míg a kertészetek összességében alapvetően közepes, a szabadföldi zöldségtermesztésben például az ipari paradicsom kifejezetten jó évet zárt – az inputanyagok árának mérséklődése ennek az ágazatnak is jót tett. A hajtatásos kertészetek esetében a nagy déli termelőknél a hideg tél miatti kisebb mennyiségek komoly keresleti piacot eredményeztek, így kedvezőek lehetnek a kilátások. A gyümölcstermesztők a kedvező tavaszi időjárásban bízhatnak a tavalyi nehéz évük után, amikor a kis mennyiségű termést sem lehetett magas áron eladni. A szőlő-bor ágazat számára az aranyszínű sárgaság elleni védekezést segíti a hideg tél, ugyanakkor nem oldja meg teljes mértékben a problémát. „Folytatni kell a védekezési munkát, az ágazat jól vizsgázott ebben tavaly.”
