Automotive Conference 2025: fel kell helyezni a magyar járműipart az ágazat innovációs térképére

A befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szakmai támogatásával megrendezett budapesti konferenciát köszöntő beszédében kiemelte, hogy a tanácskozássorozat kezdetén, 11 éve a magyar gazdaságdiplomácia benevezett a járműipari kapacitások megszerzéséért folytatott nemzetközi versenybe, és a kormányzati törekvések eredményeként az ország hamarosan évi egymillió darabnál is több autó előállítására lesz képes.

A feldolgozóipar több mint negyedét kitevő járműipar jövője így hosszú távra biztosított, fejlődésének következő szakasza pedig a lehető legtöbb szellemi hozzáadott érték megteremtéséről szól.

Az a feladatunk, hogy végérvényesen felhelyezzük a magyar járműgyártást a szektor globális innovációs térképére is

 – jelentette ki Joó István.

Mint mondta, a legyártott autók, akkumulátorok és más alkatrészek darabszáma mellett érdemes azt is megnézni, hogy hogyan fejlődik a teljes ökoszisztéma, hiszen napról-napra bővülnek az egyetemi és szakképzési együttműködések és új kutatás-fejlesztési projektek indulnak.

A globális együttműködésnek nincs alternatívája

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy az Európai Bizottság elhibázott politikája miatt az európai gazdaság elszigetelődött a világgazdaság többi nagy szereplőjétől, és vészesen gyengül a versenyképessége. 

Brüsszel a gazdasági döntések átideologizálásával követi el a legnagyobb hibát – tette hozzá a miniszter, aláhúzva, hogy miközben az Európai Bizottság rendszerszintű riválisnak nyilvánította Kínát, Magyarország részéről „nem kívánunk rivalizálni senkivel”.

A szembenállás, a blokkosodás „a legnagyobb butaság.” A hangsúlyt az együttműködésre kell helyezni, és éppen „az autóipar a klasszikus bizonyíték arra, hogy a globális együttműködésnek nincs alternatívája”.

Az ágazat Magyarországon a globális nehézségek ellenére sikeres tudott maradni, és továbbra is a gazdaság egyik húzóágazata. Magyarország megmutatta, hogy a rivalizálás helyett az együttműködés útját követve sikeressé lehet tenni az autóipart – fejtette ki Szijártó Péter.

Hozzátette, hogy Magyarország az ágazat meghatározó keleti és nyugati  szereplőinek fontos találkozási pontja, amit az is mutat, hogy egyszerre épülnek kínai és német cégek üzemei, számos esetben egymás mellett.

Minél szorosabb ez az együttműködés, annál jobb Magyarországnak – mondta a miniszter.

Mi nem a blokkosodást akarunk, kölcsönös előnyökre irányuló normális globális együttműködést

– jelentette ki Szijjártó Péter.

A magyar járműipar a már zajló fejlesztések révén nemcsak az autók darabszámát tekintve ér el hamarosan fontos határt, az évi egymilliónál is nagyobb kapacitást. A motorgyártási kapacitás rövidesen meghaladja az évi kétmillió darabot, és Magyarországon épül ki világszerte a második legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitás.

Ugyanakkor a termelés bővülésével együtt a teljes szélességében kiépül az autóipari értéklánc, így már a közeljövőben várhatóak bejelentések  kutatás-fejlesztéssel, illetve szolgáltatási  és vállalatközponti funkciókkal kapcsolatos beruházásokról – jelezte a miniszter.

Az új beruházások a magyar autóipar hozzáadott értékét és technológiai színvonalát is jelentős mértékben emelik – mondta Szijjártó Péter.

Hozzátette, hogy mindezzel együtt a befektetésösztönzési rendszer is átalakul, középpontjába a kutatás-fejlesztés, az egyetemi együttműködések kiterjesztése, a megújuló energia használatának növelése és a hazai beszállítók lehetőségeinek bővítése kerül.

Az ágazat vezető szereplői ellenzik a vámokat

Michael Schäfer, a Deloitte Németország partnere a nemzetközi kereskedelemi környezet átalakulásáról tartott előadásában rámutatott, hogy a vámpolitika „teljesen új szintre emelkedett”, és a szankciók és embargók alkalmazása is „divatos lett”.

A vállalatok számára ebben az új helyzetben a bizonytalanság a legnagyobb kihívás, lehetőségekkel pedig nemigen rendelkeznek. Lehet ugyan próbálkozni új, legális lehetőségek kidolgozásával a vámok megkerülésére, de leginkább, legalábbis rövid távon főleg reménykedni lehet abban, hogy vége szakad a „vámorgiának”.

A vámokkal szemben foglaltak állást a magyarországi autógyártók vezetői is pódiumbeszélgetésükön. Egyértelműen fogalmazott például Jens Bühler, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárának igazgatója, aki kiemelte, hogy az utóbbi hónapokban kibontakozott vámpolitikának annak hirtelen változásaival együtt „egyáltalán semmi értelme nincsen”, és ez a politika mindenkinek árt.

Jens Bühler a többi között arról is szólt, hogy tavaly ünnepelték a kétmilliomodik kecskeméti Mercedes elkészültét. A következő kétmillió kocsi legyártása egész biztosan nem tart majd ismét 12 évig, hiszen Kecskeméten a vásárlói igényeknek megfelelően hagyományos, hibrid és elektromos hajtáslánccal működő autókat is gyárthatnak, és egy sor nagyszabású beruházást folytatnak. A példák között említette, hogy összekapcsolták a két kecskeméti üzemegységet, és megépítik Magyarország egyik legnagyobb teljesítményű napelemes erőművét.

Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke hangsúlyozta, hogy

a vámok körüli helyzetet konstruktív tárgyalásokkal kell megoldani.

A vállalat helyzetéről és kilátásairól szólva hangsúlyozta, hogy az Audi győri bázisa igen stabil, hiszen három fő pilléren nyugszik – autógyártás, motorgyártás és a Volkswagen csoport egészének nyújtott üzleti szolgáltatások –, rugalmasságuk és hatékonyságuk pedig egyebek mellett a HIPA közreműködése révén is igen erős.

Michael Breme aláhúzta, hogy hisz az európai autóipar jövőjében. Ezzel szemben Hans-Peter Kemser, a BMW épülő debreceni gyárának igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a következő időszak sorsdöntő lesz, kiderül, hogy mely cégek maradnak a piacon és milyen új szereplők vetik meg a lábukat. Mint mondta, a jelenlegi körülmények között rövid időn belül, akár fél év alatt is igen komoly változások következhetnek be, ezért nagyfokú rugalmasságra és olyan kiváló termékekre van szükség, amelyek a sorozatgyártás szeptemberi beindításál a BMW debreceni üzeméből kerülnek ki.

Mesics Olívia, a Stellantis csoporthoz tartozó Opel szentgotthárdi üzemének vezetője kiemelte, hogy az elektromos átállás körüli bizonytalanság lehetőséget is jelent a hagyományos technológiáknak, ami abban is megmutatkozik, hogy jelentős kapacitásbővítésre volt szükség a szentgotthárdi gyárban, ahol folyamatos a munkaerőfelvétel és nemrégiben bevezették a négyműszakos munkarendet.

Atsumi Masato, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója rámutatott, hogy Esztergom a cég harmadik számú bázisa, csak Japánban, illetve Indiában működtetnek a magyarországinál nagyobb operációt. Erősen támaszkodnak a magyar beszállítókra, nagyjából minden harmadik partnerük magyar, ugyanakkor a gyártás mellett sok egyébbel is foglalkoznak, Magyarországról irányítják a Suzuki európai logisztikáját, és informatikai szolgáltatásokat is nyújtanak.

Sherry Li, az első európai autógyárát Szegeden építő kínai BYD alelnöke a többi között arról szólt, hogy mintegy 400 európai beszállítóval működnek együtt, köztük olyan szereplőkkel, mint a Continental és a Bosch. Magyar partnereket is keresnek, és száznál is több lehetséges hazai beszállítóval folytatnak „mélyebb tárgyalásokat”.

A gyártás mellett a kutatás-fejlesztés területén is partneri kapcsolatok, „mélyebb együttműködés” kialakítása a cél – mondta Sherry Li, jelezve, hogy rövidesen komoly bejelentéseket tesznek ezzel összefüggésben.  

Hullámvasúton az autóipar

Kadocsa András, a McKinsey & Company munkatársa előadásában egy hullámvasúthoz hasonlította a járműipar helyzetét, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a szektor globálisan több embert foglalkoztat, mint Magyarország lakossága, és csak K+F-re mintegy 60 milliárd dollárt fordítanak az iparági szereplők. Kitért arra is, hogy a járműgyártás termelésének fele már Európán kívül zajlik.

Mint folytatta, történelmi pillanathoz értünk, ugyanis az európai és a kínai gyártók már ugyanakkora szeletet (24-24%) hasítanak ki a globális termelésből. Ez az arány az elektromos járművek esetében még rosszabb – fűzte hozzá. Kadocsa András az elektromobilitás következményeiről szólva elmondta, nemcsak teljesen új technológiák jelentek meg, de még a hagyományos alkatrészgyártók esetében is rengeteg változást eredményez az átállás.  

Befektetésösztönzés az innováció szolgálatában

A magyar gazdaság ellenállóképességének megőrzése érdekében az állami ösztönzőrendszer átalakítására volt szükség, mert csak ezek bevezetésével lehet hatékonyan új technológiákat és iparágakat Magyarországra vonzani - minderről már Dr. Szép-Tüske Rita, a HIPA vezérigazgatóhelyettese beszélt. Mint fogalmazott, ezzel párhuzamosan azt is szeretnék elérni, hogy a nagy járműipari gyártók még jobban integrálódjanak a magyar gazdaságba, emellett pedig kutatás-fejlesztési projekteket hozzanak hazánkba, és még szorosabbra fűzzék viszonyukat a magyar felsőoktatási intézményekkel.  

Dr. Szép-Tüske Rita az EKD-rendszer átalakításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a változásokat a támogatói tapasztalatok és a beruházók visszajelzései alapján alakították ki. Az utóbbi időszak tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy magas szellemi hozzáadott értéket termelő beruházásokra van szükség – fűzte hozzá. Ezért új támogatási formát hoztak létre kutatás-fejlesztési centrumok létrehozására a legalább 50 embert foglalkoztató cégek számára. Akkor pályázhatnak erre a támogatásra, ha még nem végeznek kutatás-fejlesztést, vagy már foglalkoznak innovációval, és egy újabb szakmai területre kívánják kiterjeszteni ezt a tevékenységet.

A vissza nem térítendő támogatásért cserébe a vállalatok szerződéses kötelezettségként vállalják legalább 10 új K+F munkahely teremtését és új együttműködés kialakítását valamely magyarországi felsőoktatási intézménnyel.   Emellett ugyancsak opcionális vállalásként került be a módosításba, hogy a beszállított termékek és szolgáltatások legalább 30%-át legfeljebb 100 kilométeres távolságon belül működő beszállítók által kell biztosítani.

Dr. Szép-Tüske Rita a beruházásösztönzés földrajzi fókuszáról szólva elmondta, a jövőben a déli területekre kell összpontosítani, mert ott vannak még kihasználatlan kapacitások. Ezért ezeken a területeken az eddigi 3 millió helyett már 2 millió eurós beruházáshoz is lehet pályázni támogatásra. A HIPA vezérigazgató-helyettese előadásában a konnektivitás fontosságát hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy a beruházók még nagyobb mértékben fogják kihasználni a magyar beszállítói hálózat adottságait. Ez egyben racionális érdekük is – zárta gondolatait.

Együttműködő partnerünk a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.