Súlyosan elégedetlenek vagyunk az életünkkel - A lelki jóllét a GDP-nél is fontosabb lehet
ElemzésekA gazdaság a nemzeti vagyon fontos, de nem kizárólagos szelete. Rendszert alkot a humán vagyonnal és a természeti vagyonnal. A humán vagyon esetén a tudásszint és az egészségi állapot mellett fontos a lelki állapot, az érzelmi „jól-lét” is. Ez különösen a nagyobb változások idején fontos tényező, mint ahogy az írásunkban szereplő adatokból is kiderül.
A változtatások társadalmi támogatása gyorsíthatja azok sikeres megvalósítását. Ilyen érzelmi „jól-léti” mutató a lakosság általános elégedettségének szintje a saját életével kapcsolatban. Erről a legfrissebb, április 24-i Eurostat felmérés 2025-ről áll rendelkezésre. Tízes skálán mérve az EU-s átlagérték a 16 éven felüliek körében 7,2, de az eltérések nagyok. A mutató értéke Finnországban a legmagasabb, 7,8, Bulgáriában pedig a legalacsonyabb: 6,3. Magyarország 7,1-es értékével a 23. helyen áll, megelőzve Bulgárián kívül Németországot, Lettországot és Görögországot.
Nálunk a legrosszabb a helyzet
A magyar érték 2013 és 2023 között enyhén javult, majd 2024-ben romlani kezdett.
Néhány ország adatát az 1. ábrán látjuk.
Az ábrán azt látjuk, hogy a V4-ek között a magyar érték a legalacsonyabb.
Fontosak azonban a kor szerinti adatok is. A következő táblázatban 3 korcsoportban látjuk az életünkkel kapcsolatos elégedettséget a V4-ekben és Ausztriában.
A kor szerinti bontásban is, minden korcsoportban a magyar érték a legalacsonyabb. Különösen alacsony az idős, a 65–74 éves korcsoportban. A kor előrehaladtával az élettel való elégedettség a vizsgált országok esetén - Ausztria kivételével - romlik.
A véleményszabadság meghatározó tényező
Érdekes lenne megvizsgálni, hogy milyen összefüggés van a költségvetés különböző kiadási tételei és az élettel kapcsolatos elégedettség között.
Ilyen adat például a GDP arányos egészségügyi kiadás, amelynek nagysága jelentősen befolyásolhatja az idősebb korosztály egészségi állapotát, és ezen keresztül az élettel kapcsolatos elégedettségét.
Magyarország esetén - az Eurostat legutóbbi adatai szerint - ez 4,7 százalék, míg Ausztriában 9,5 százalék. A magyar adat egyébként az EU-ban a legalacsonyabb.
De beszédes adat az időskorúakra szánt GDP arányos összeg is. A magyar érték 6,9 százalék, a cseh 8, a lengyel 10,8, a szlovák 9,2, az osztrák 14,3 százalék. Az EU átlag 10,7 százalék.
Magyarországnál az idősekre kevesebbet csak három ország költ, vagyis Magyarország a 24. helyen áll.
Az élettel kapcsolatos megelégedettséghez a véleményalkotás és a vita szabadsága, és általában a társadalom etikai szintje, a korrupció mértéke is hozzájárul. Érdemes emlékezni Vilfredo Pareto (1848 –1923) olasz közgazdászra, aki arra figyelmeztetett, hogy
az etikátlanul működő országokban a gazdaság sem lehet sikeres.
A véleményalkotás és a vita szabadsága különösen nagy változások idején értékelődik fel. Egyrészt azért, mert a helyzet objektív értékelését és a lehetséges cselekvési utak előnyeinek és hátrányainak mérlegelését célszerű minél szélesebb részvétellel, többféle vélemény ütköztetésével végezni. Másrészt a társadalmi részvétel a változtatási folyamat szempontjából a megvalósítás gyorsaságához és költséghatékonyságához is hozzájárul.
A sikeres kombináció receptje
Végül figyelemre érdemes szociológiai szempont, hogy
csak a már megszerzett tudás, tapasztalat és a friss lendület, valamint a kreativitás, az azonnali változtatási szándék kombinációja lehet sikeres. Ez egyrészt segíti elkerülni „az ide nekem az oroszlánt is” , a „győztes mindent visz” szemlélet eluralkodását, másrészt épít a „ne dobjuk ki a fürdővízzel a gyereket is” bölcsességre is.
Csak így lehet növelni a döntéshozatali tudásbázist és csökkenteni a hirtelen döntések hosszabb távú kockázatát. Továbbá így lehet számítani arra, hogy javul a társadalom általános értékrendje és az élettel kapcsolatos elégedettségi szintje, ami legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a GDP bármi áron való gyors növelése.
