Végre közelebb került a növekedési fordulat

Véget érhet idén a gazdasági stagnálás ideje: az első negyedéves adatok bíztatóak lettek, és a növekedési fordulat irányába mutatnak: hazai elemzők 1,5-2 százalék körüli, a Magyar Nemzeti Bank pedig 1,7 százalékos növekedést jósol a magyar gazdaságnak.

Magyarországra vonatkozóan az IMF 2,1 százalékos, az OECD 1,9 százalékos éves bővülésre számít, az Európai Bizottság pedig a legoptimistább 2,3 százalékos növekedési előrejelzéssel.

A hajtómotor továbbra is a belső fogyasztás emelkedése, amit nagy mértékben erősíthet a választások előtti költségvetési transzferek kiáramlása, illetve a reálbérek emelkedése.

A gazdasági növekedés a járvány utáni felpattanás és a 2022-es év beruházási boomja óta nem talált magára, amiben jelentős szerepe van az energiaválságoknak is.

Az idei energiasokkok is belejátszanak abba, hogy az ipari fellendülés javulása még várat magára, és az exportpiacok visszafogottsága miatt a kivitel is csak később javulhat – a hazai ipari kapacitások termőre fordulásával.

A beruházási terület a költségvetési helyzet az uniós pénzek hiánya miatt továbbra is kedvezőtlen képet mutat, várhatóan itt lesz a legkésőbb látható a növekedési fordulat.

Az eddig megjelent prognózisok alapját az alábbi gazdasági folyamatok adják:

• Az infláció mérséklődése és a dinamikus (7-10 százalékos) minimálbér- és átlagbér-emelkedés növeli a háztartások vásárlóerejét.
• A parlamenti választások előtti kormányzati intézkedések (pl. 13. havi nyugdíj, adókedvezmények, fegyverpénz, stb.) révén többletforrást juttatnak a gazdaságba.
• A német gazdaság várható lassú élénkülése és az új nagyberuházások (pl. debreceni BMW-gyár) megindulása segítheti az exportot.

A növekedést ugyanakkor hátráltathatja a magas költségvetési hiány (ennek GDP-hez mért nagyságát idén 5-5,5 százalék körülire várják), ami a beruházásoknál visszahúzó erőt jelent. Emellett a külső kereslet – különösen az európai autóipar – további bizonytalansága szintén a kockázatok irányába mutat.

Az uniós források hatása csak később érződik

Az uniós források felszabadítása nem egyetlen gombnyomás, hanem egy többlépcsős, jogi és politikai mérföldkövekhez kötött folyamat. A pontos időtáv attól függ, hogy melyik pénzügyi alapról és milyen típusú feltételről, úgynevezett szupermérföldkövekről van szó.

A Helyreállítási Alapnál (RRF) a legszigorúbb a menetrend. Ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen a vissza nem térítendő támogatásokhoz és a hitelekhez, mind a 27 szupermérföldkövet (korrupcióellenes intézkedések, közbeszerzések átláthatósága, bírói függetlenség) teljesíteni kell.

Mivel a 2026-os év a Helyreállítási Alap végső lehívási határideje, a tárgyalások most kritikus szakaszba értek. Ha sikerül megállapodni, a pénzek folyósítása néhány hónapon belül megindulhat, de a teljes összeg lehívása 2026 végéig tartó folyamat. Ezekre még pályázatokat kell kiírni, és a pénzek utófinanszírozással kerülnek majd a kedvezményezettekhez.

A jogállamisági kondicionalitási eljárás továbbra is blokkolja a kohéziós pénzek maradék részét. Itt a feltételek érintik a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (pl. egyetemi modellváltás) és az akadémiai szabadságot is.

Az RRF-fel ellentétben itt nincs megszabott határidő: amint a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kockázatok megszűntek, javasolhatja a Tanácsnak a zárolás feloldását. Ez a politikai döntéshozatallal együtt általában 3-5 hónapot vesz igénybe a megegyezéstől számítva.

Brüsszel nemcsak a törvények elfogadását, hanem azok gyakorlati végrehajtását is vizsgálja majd. Ha egy intézkedést visszalépésnek minősítenek, a folyamat újraindulhat.

A még zárolt milliárdok esetében a technikai átfutási idő egy pozitív döntést követően is minimum 3-6 hónap, mire a konkrét utalások megjelennek a költségvetésben.

Körbetartozások, béremelések, drága energia: sok a vállalati nehézség

Összességében a bizalmi mutatókban idén javulás várható, ami kedvezően hathat a vállalkozások tervezésére.

A Demján Sándor Program forrásait is sok vállalat veszi igénybe, nőtt a hitelfelvételi kedv, ami beruházási szándékot feltételez, de több beruházási döntést valószínűleg a választás utánra halasztottak.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy sok vállalat már most küszködik a minimálbér és a garantált bérminimum kifizetésével, és kifizetetlen alvállalkozói számlák miatt már most jelentős a körbetartozás.

Ehhez járul hozzá a már említett energia-drágulás, aminek a végét még nem látni, de az ársokk a mezőgazdaságtól az építőiparig minden szektorra erős hatást gyakorol.