Íme az okok, amiért most pótköltségvetésre van szükség
ElemzésekAz idei költségvetés teljes felülvizsgálatát terjesztik be a parlamentnek - jelentette be Kármán András, miután a büdzsé jelenleg 3850 milliárd forintos hiányt mutat. Megnéztük, melyek azok a fő tényezők, amelyek indokolttá tesznek egy mielőbbi pótköltségvetést.
Kármán András tegnap bejelentette: be fogják terjeszteni az idei büdzsé teljes felülvizsgálatát a parlamentnek, s az új változat egy pótköltségvetésnek is megfelel. Kármán belentése nem váratlan, a leköszönt kabinet ugyanis 3850 milliárd forintos deficittel adta át az államháztartást. Ez azt jelenti, hogy pótköltségvetés nélkül hat százalék feletti lenne az idei GDP-arányos államháztartási hiány. A tervezettnél magasabb mínusz mellett további kihívás, hogy az eddig megjelent adócsökkentési tervek alsó hangon 5-600 milliárd forintot tesznek ki. A pótköltségvetés mellett szól az is, hogy a korábbi 11 szaktárca helyett 16 minisztérium működik majd, ami a fejezetek átcsoportosítását vonja maga után.
Az új kormány egyik legfontosabb feladata tehát a költségvetés helyzetének mielőbbi rendezése. Az államháztartásról szóló legfrissebb adatok szerint a jóléti kiadások, a lakástámogatások és a beruházások többletköltsége miatt alakult a tervezettnél magasabb szinten a hiány.
A GDP-arányos idei államháztartási hiányt eredetileg 3,7 százalékra tervezték, majd 5 százalékra emelték, de nyilvánvalóan - jelentős kiigazítás nélkül - ez sem tartható az elfogadottnál kisebb növekedési ütem és a vártnál több kiadás miatt.
Elemzők, nemzetközi szervezetek, valamint a jegybank 1,7 -2 százalékos gazdasági növekedést jósolnak erre az évre, tehát a bevételi előirányzatok adóemelés, illetve újabb hitelek nélkül nem teljesülhetnek.
Az eddig bejelentett szja-csökkentési tervekre idén nem juthat forrás, hacsak át nem csoportosítanak más fejezetekből, vagy bármilyen adóemelésre, illetve jelentős kiadáscsökkentésre nem kerül sor.
Uniós források adhatnak mozgásteret
Új mozgásteret adhat a büdzsének, ha
az Európai Uniótól sikerülne lehívni a védelmi költségvetésre szánt SAFE-hitelkeret egy részét, illetve a második félévben a Helyreállítási Alap még szabad forrásait.
A túlzott költekezéshez jött hozzá márciusban az energiaárak megugrása - a nyersolaj és az európai gáz ára idén 60-70 százalékkal emelkedett - a költségvetés kiadásait jelentősen növelve. A romló inflációs kilátások és a geopolitikai bizonytalanságok miatt a jegybanki alapkamat csökkentése is bizonytalanabbá vált, ami kihat a kamatkiadásokra.
Pozitív hír lehet a költségvetésnek, hogy az Európai Bizottság a védelmi kiadások emelését célzó REARM Europe program miatt átmeneti mentességet adhat a korrekciós pálya (idén nálunk a 3,7 %-os hiány) alól,ám csak egy bizonyos mértékig, és a védelmi kiadások növekményét igazolni kell.
Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy az idei költségvetésben az idei büdzsé bevételi előirányzatai csak abban az esetben teljesíthetők, ha a gazdasági folyamatok a költségvetési törvény indoklásában szereplő
A tervezett makropályával
2022. óta a költségvetési törvényjavaslatot megalapozó kormányzati prognózisok utólag is túl optimistának bizonyultak, következésképpen az e prognózisokra épülő bevételi tervektől elmaradtak a tényleges bevételek, és az eredeti hiánycél sem teljesült.
A Költségvetési Tanács (KT) szerint a költségvetést „különösen sok” bizonytalanság és kockázat övezi, ráadásul a kormányzat makrogazdasági előrejelzései nagy mértékben építettek a dinamikus fejlődés lehetőségére, miközben a globális és a hazai tényezők hatásában sok a negatív tényező, ami visszafogja a növekedést.
A szervezet azt is megállapította, hogy több bevételi forrás esetében fennáll a teljesítési kockázat az idei költségvetéssel kapcsolatban.
A KT tavaly korábbi állásfoglalása szerint a magas
Az alacsonyabb növekedési tempó miatti kisebb adóbevétel mellett az uniós források elérhetőségének bizonytalanságára is felhívták a figyelmet:
a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2O21-2O27-es kohéziós forrásokból származó bevételek előirányzattól elmaradó szintje változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt.
Mindenesetre már a jegybank március végén kiadott Inflációs jelentése szerint sem tartható az időközben 5 százalékra emelt deficit, és a GDP 5,2-5,7 százalékára nőhet a hiány, ami jövőre állhat csökkenő pályára. (A számításban már szerepel a védett benzinár bevezetése, és a jövedéki adó átmeneti csökkentése.)
Nem csak a hiány mértéke,
de a költségvetésben jelzett államadósság-csökkentés sem tűnik reálisnak az államháztartási adatok alapján.
Az előzetes számok azt jelzik, hogy a bruttó államadósság már tavaly a GDP 74,7 százalékára nőtt, ez az arány idén átmenetileg tovább emelkedhet, s majd csak 2028 végére mérséklődhet ismét 74 százalék közelébe a jegybank prognózisa szerint.
A költségvetési törvényben jelenleg 3,6 százalékos infláció szerepel, ennél valószínűleg gyorsabb ütemű drágulásra lehet idén számítani, ami a forgalmi adónál elvileg plusz bevételt jelent.
Az uniós pénzek gyors lehívása sokat segíthet, de ennek hatása csak később érzékelhető.
Ami inkább biztosra vehető, hogy – amennyiben tartani szeretnék az 5 százalékos hiánycélt - egyes beruházásokat tovább halaszthat az új kormány, a korábban kivezetni tervezett extraprofit-adók (banki, energetikai szektor) továbbra is érvényben tarthatják, valamint a minisztériumok és állami intézmények dologi kiadásait is szigorúan korlátozhatják.
A választások utáni költségvetési szigor elkerülhetetlennek látszik a hatalmasra duzzadt hiány miatt.
A magas hiány kockázatai
A magas deficitet nem lehet sokáig fenntartani:
az új kormánynak idén még adhatnak bizalmat a hitelminősítők, de a jövő évi költségvetésben már biztosan konszolidációt szeretnének látni, hogy elkerülhető legyen az államadósság leminősítése.
Az S&P Global (Standard & Poor’s) idén márciusban
A hitelminősítő hangsúlyozta, hogy a jóléti juttatások visszafogása elkerülhetetlen a pénzügyi stabilitás helyreállításához.
A jelentés talán legfontosabb figyelmeztetése a hitelminősítésre vonatkozott.
Magyarország jelenleg 'BBB-' besoroláson áll, ami a befektetésre ajánlott kategória utolsó lépcsőfoka. Az S&P fenntartotta a negatív kilátást, és jelezte: ha a választások után nem látszik világos terv a költségvetés egyensúlyba hozatalára, Magyarországot leminősíthetik a spekulatív (bóvli) kategóriába.
A hitelminősítő elemzői lefelé módosították a GDP-növekedési várakozásukat is: a korábbi 2,5% helyett pesszimistább forgatókönyvvel számolnak az energiaárak emelkedése és a három éve tartó gazdasági stagnálás miatt.
