Drasztikus drágulás jöhet az autóiparban - Vámok és a háború szorításában az iparág
AutóA műanyagok árának 80 százalékot is elérő drágulása vált az európai autóipar új sérülékeny pontjává – állapítja meg az ENSZ új kereskedelmi jelentése. Az amerikai importvám-emelések, a szigorú belső szabályozás és a kínai autóbehozatal amúgy is versenyképességi hátrányt okoznak az európai autógyártóknak.
Az olajársokk a műanyag termékeknél 70-80 százalékos drágulást hozott, amely az európai autógyártók számára újabb versenyképességi kihívást jelent: a műanyag ugyanis a járművek könnyítésének és az elektromos átállásnak a technológiai alapja.
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési szervezete (UNCTAD) szerint mindez az iparág egyik legsérülékenyebb pontjára hívja fel a figyelmet, amely nem más, mint a kritikus függőség a petrolkémiai alapanyagoktól.
A műanyag ára együtt drágult az olajjal, miközben az autóipar számára a fenntarthatósági célok elérése, a piaci kereslet ingadozása, a kínai import, az amerikai vámemelés és a zöld alternatívák kereskedelmi korlátai egyszerre több kockázatot jelentenek a versenyképesség tekintetében.
Száguldó költségek az olajár-robbanás után
Az iráni háború kirobbanását követően a nyersolaj ára hordónként 110-120 dollár fölé ugrott, amely az európai autógyártók számára közvetlen hatásokkal járt.
- A polietilén és polipropilén árak az európai azonnali piacokon háromnegyedével drágultak február és április között. A polipropilén, amely a modern autók műanyag alkatrészeinek jelentős részét teszi ki, hiánycikkké vált.
- Az autóipari beszállítók nyilvánvalóan nem tudják teljes mértékben áthárítani a megugró költségeket a fogyasztókra, ami ellátási zavarokhoz vezetett az alkatrészgyártásban.
- Az akkumulátorházakhoz és szigetelésekhez használt speciális mérnöki műanyagok ára jelentős mértékben nőtt.
Az UNCTAD jelentése rávilágít arra az abszurd helyzetre, hogy a műanyagot helyettesíthető zöldebb anyagok beszerzése nemcsak technológiailag, hanem jogilag is nehezebb.
Míg a fosszilis alapú műanyagok átlagos vámtarifája 7,2 százalék, addig a természetes helyettesítőké (kenderrost, len, hínár alapú kompozitok) 14,4 százalék. Mindez mesterségesen magasan tartja a fenntartható beltéri elemek és szigetelőanyagok árát.
A bioalapú műanyagok besorolása nem rendezett, így egy európai autógyártó számára kockázatos a fejlődő országokból származó, innovatív rostanyag beépítése, ha a vámszabályok és a technikai szabványok nem tisztázottak.
Az európai gyártókat nemcsak a piaci árak, hanem a szigorú uniós jogszabályok is szorongatják.
A kötelező újrahasznosítási tartalmat szabályzó új ELV (End-of-Life Vehicle) rendelet értelmében az autókban használt műanyagok legalább negyedének újrahasznosított forrásból kell származnia, amelynek egy részét magukból a roncsautókból kell visszanyerni.
Az európai hulladékfeldolgozók energiaköltségei olyan magasak, hogy a minőségi, autóipari tisztaságú újra felhasznált anyag ára továbbra is meghaladja a szűz műanyagét.
Hogyan válaszolnak az európai autógyártók?
- A gyártók közvetlen partnerségeket kötnek vegyipari óriásokkal, hogy biztosítsák a körforgásos alapanyag-ellátást.
- A gyártól lerövidítik a beszerzési láncokat és előtérbe helyezhetik az európai mezőgazdasági hulladékból készülő biopolimereket.
- Az európai autógyártók szövetsége (ACEA) követeli a zöld alternatívák vámterheinek eltörlését, hogy a fenntartható anyagok valódi piaci alternatívát jelentsenek a drága olajjal szemben.
Küzdelem az energiáért és a fémekért
Az autóiparban a fémpiac már az iráni háború előtt is feszített volt a zöldenergia-átállás (elektromos autók, napelemek) okozta kereslet miatt. Az iráni konfliktus ezt a helyzetet tette fenntarthatatlanná, a közel-keleti export kiesése és a feldolgozáshoz szükséges kénsavhiány miatt márciusban 10 százalékot drágult az alumínium – mutatott rá jelentésében a Világbank.
A mesterséges intelligencia (adatközpontok) és az elektromos infrastruktúra iránti robbanásszerű igény miatt a réz és az ón várhatóan történelmi árcsúcsokat döntenek.
A világgazdaságnak tartósan magas inflációval, a mezőgazdasági termelőknek beszűkülő profitmarzsokkal, az iparnak pedig az energiáért és a fémekért folytatott kétségbeesett küzdelemmel kell szembenézniük az év hátralévő részében.
Az energiaárak várhatóan 24 százalékkal ugranak meg idén, elérve a 2022-es ukrán háború óta tapasztalt legmagasabb szinteket.
Amennyiben az iráni háború nem kerül lezárásra, a Brent nyerolaj árfolyama tartósan 115 dollár/hordó felett is maradhat – a Világbank friss előrejelzése szerint.
A műanyagok drágulása egyébként az élelmiszeripart is érinti a csomagolóanyagok inflációja és ellátási nehézségei révén, illetve a ruhaiparban is fennakadásokat okoz a polimerek hiánya – jegyzi meg az UNCTAD.
