35 év után örökös csúcson a japán tőzsdeindex

A csütörtöki kereskedésben 39 ezer pont fölé ugrott a japán Nikkei 225 index, ezzel meghaladta a még 1989-ben elért előző csúcspontját, amely 38 916 pont volt. Akkor ez egy óriási ingatlan-, és tőzsdelufi teteje volt, de egyúttal a japán gazdaság is a zenitre ért: olyan magas szintre kerültek, egyedüliként Ázsiában, ahonnan nem volt már felfelé út.

Hosszú medvepiac volt, de minden esést emelkedés követ

A japán gazdaságban visszaesés, majd stagnálás következett, az egekben lévő ingatlan-, és részvényárak a mélybe zuhantak. A mélypontot a Nikkei 2003 és 2012 között érte el 7500 pontos értékkel, vagyis

az index kevesebb mint ötödére esett. 

2013-tól már emelkedő trend mutatkozott, amely 2020-ban lett masszívabb, de az igazi begyorsulás tavaly következett: 25 százalékos volt az index emelkedése, amire idén még rátett 10 százalékot. A mostani 39 ezer pontos index-érték persze már nehezen hasonlítható össze a 35 évvel ezelőttivel, hisz sok részvény távozott, sok új megjelent, de a trendet mégiscsak jól jelzi.

Jelt adott a guru

A nagy rali megindulásában nem kis szerepe volt Warren Buffett befektetéseinek, akit, mint a világ legsikeresebb és leggazdagabb portfólióbefektetőjét, sokan követnek. Sokna úgy döntöttek,  hogy

ha ő olcsónak találja a papírokat és növekedési potenciált lát bennük, akkor érdmes kockáztatni. 

Maga a fundamentum, ami a gurut is befektetésre ösztönözhette, a kamatok szétnyílása és így a jen leértékelődése volt. Míg a japán jegynak továbbra is 0 körül tartja az alapkamatot, az amerikai szint 5,5 százalékra emelkedett, így a jentől mindenki szabadult, hogy dollárban kamatoztassa pénzét. A leértékelődő jen nem okozott érdemi inflációt, viszont

az exportőrök jövedelmét jócskán megnövelte, így sok tőzsdei cégnél is jelentős profitemelkedés zajlott.