Ezért válnak lángok martalékává otthonok ezrei

Biztosítás2019. márc 5.F. K.
A rovat támogatója:

Hiába tartunk kifelé a télből, még mindig sok munkát adnak a tűzoltóknak a lakástüzek, szinte minden órában felcsapnak a lángok. Nyolc év alatt a hazai biztosítók több mint negyven milliárd forint kártérítést fizettek ki a tűzesetek után, de mintegy egymillió ingatlan nincs biztosítva. Alapvető óvintézkedések betartásával el lehet kerülni a katasztrófákat. Összeszedtük, hogy mire figyeljünk.

Az utóbbi hat esztendőben évente 6-7 ezer lakóingatlanban, illetve a hozzájuk tartozó épületekben keletkezett tűz. Télen általában a duplájára emelkedik a lakástüzek száma, ennek fő oka, hogy a hideg időben sokkal többet tartózkodunk otthon, fűtünk és világítunk. Ugyanakkor a kontár villanyszerelés is okozhat bajt, és ez minden évszakra érvényes. Tavaly januárban 661 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, ebből 13 volt halálos, idén viszont a figyelmeztetések ellenére egy hónap alatt 750 tűz keletkezett, vagyis naponta átlagosan 25 alkalommal vonultak ki a tűzoltók. Január végéig 24-en, február 19-ig már 35-en vesztették életüket lakástűzben.

Idősekből lesz áldozat

A halállal végződő lakástüzek áldozatai szinte kivétel nélkül egyedül élő idős emberek, mivel velük fordul elő leginkább, hogy elalszanak például főzés, vagy dohányzás közben, és olyan mértékű füstmérgezést szenvednek, ami az életükbe kerül - hívja fel a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem a lángok, hanem a mérgező füst vezet tragédiához a lakástüzek többségénél. Mindez megelőzhető lenne egy jó minőségű, néhány ezer forintos füstérzékelő beszerzésével. Egyébként a legtöbb lakástűznél mindössze egy-két négyzetméteren pusztítanak a lángok, igaz, naponta három-négy otthon így is teljesen megsemmisül a tűz miatt.

Elektromos zárlat

A télen keletkező tüzek nagy része elektromos zárlat, vezetékolvadások miatt keletkezik, ilyenkor ugyanis többet használjuk a közműveket. Ezért fontos az elektromos hálózat karbantartása, illetve az, hogy a rendszert mindig szakember telepítse és ellenőrizze, a kontár, vagy házilagos megoldások ugyanis fokozott kockázatot jelentenek. Ráadásul a 40 éve, vagy korábban megépített házakban az elektromos hálózatot még nem a mostani készülékekhez tervezték, és ez is gyakran vezet túlmelegedéshez. Az elektromos rendszerek, vezetékelések, kapcsolatok ugyanis öregek, és nem a mai korra jellemző fogyasztási szintre készültek. Különös veszélyt jelentenek ezek a fafödémes, és a tetőtér-beépítéses épületeknél. Sok esetben az épületek teljes villamos hálózatát fel kellene újítani, ami gyakorlatilag a villamos hálózat teljes cseréjével jár. További alapszabály, hogy sérült vezetéket, hibás hosszabbítót, elosztót soha nem szabad használni, és az olyan kisgépeket, mint például a hajvasalót vagy a mobiltöltőt nem szabad egész nap bedugva, feszültség alatt tartani, mert működés közben felmelegszenek.

Veszélyes üzem a főzés

Évente csaknem négyszáz lakástűz keletkezik amiatt, mert a tűzhelyen, vagy a sütőben felejtjük az ételt. A bajt csak fokozza, ha nem megfelelő módon kezdjük oltani a tüzet. Ha például meggyulladt az olaj a serpenyőben, soha nem szabad vízzel locsolni, sokkal célszerűbb, ha az edényre egy fedőt helyezünk. A tapasztalat szerint tehát a legtöbb lakástűz a konyhában keletkezik, de a társasházak lépcsőháza, vagy az erkély is veszélyes terület, leginkább a dohányzással összefüggésben. Emellett még a gyertyák és mécsesek felelőtlen használata okolható a bekövetkező tűzesetekért.

Van-e elég biztosítás?

Nyolc év alatt a hazai biztosítók több mint ötvenezer tűzesetben közel negyven milliárd forint kártérítést fizettek ki tűzesetek után – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége. Ebből egyedül 2012-ben, amikor a tüzek száma és a kárösszeg is kirívóan magas volt, mintegy tízmilliárd forint volt a biztosítói kárkifizetés. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint 2018 harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, aminek döntő része lakásbiztosítás volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2018-ban a lakások száma több mint 4,4 millió volt, vagyis a lakások több mint 70 százaléka volt biztosított, ami európai viszonylatban jónak számít. Egyes becslések alapján ezzel lehagyjuk az osztrákokat, a briteket, németeket, a cseheket és a szlovákokat, a visegrádi országok átlaga egyébként 50-55 százalék körül mozog.

Időnként aktualizálni kell a szerződéseket

A magyar termékek egyik legértékesebb eleme a természeti katasztrófa kockázatok elleni védelem. Évente körülbelül 550 ezer lakásbiztosítási szerződést kötnek a társaságok, persze ezek jó része nem jelent új ügyfelet, hanem csak arról van szó, hogy egyesek valamilyen okból társaságot váltanak.

A hazai biztosítók arra hívják fel a figyelmet, hogy még a biztosított lakások esetében is előfordul, hogy nem megfelelő szerződést kötöttünk. Ezért érdemes jó előre végiggondolni, hogy milyen vagyontárgyakat szeretnénk biztosítani, milyen ingóságaink vannak. Nem mindegy az sem, hogy például új lakásba költözünk, vagy béreljük az ingatlant, esetleg valamilyen vállalkozási tevékenységet folytatunk az otthonunkban.

Mivel a vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg, feltétlenül figyelni kell a megfelelő értékek meghatározására, nehogy alulbiztosított legyen az ingatlan. Az alulbiztosítottság sokszor nem is a szerződéskötéskor, hanem a későbbiek során alakul ki, amikor például felújítjuk a lakást, bővítjük a lakóépületet, beépítjük a tetőteret vagy értékesebb nyílászárókat építtetünk be. A vagyontárgyak körét is érdemes időnként felülvizsgálni, hiszen változhat az értékük, vehetünk újakat, ami szükségessé teheti a biztosítási szerződés igazítását.