Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

A hosszú szingliségnek pénzügyi és pszichológiai következményei is lehetnek

Életmód2022. szept. 24.B.F.

Az amerikai gazdaság „bünteti” az egyedülállókat: a nem párkapcsolatban élő fiatal felnőttek kevesebb pénzt keresnek, mint a kapcsolatban élők.

A Pew Research Center friss elemzése szerint a 25-34 éves amerikai felnőttek körülbelül 38 százaléka egyedülálló. Ez a szám jóval magasabb, mint amelyet az eddigi felmérésekben mértek. Emögött az állhat, hogy változik a dinamika, hogy ki melyik életszakaszban házasodik.

Az együttélés javítja az anyagi helyzetet; a házasság még többet segít

Azok a felnőttek, akik együtt élnek egy partnerrel, de hivatalosan még nem kötötték össze életüket, általában jobban jönnek ki pénzügyileg, mint egyedülálló társaik.

A kutatásból az is kiderült, hogy a házasodó felnőttek még ennél is jobban járnak, és ez különösen a férfiakra igaz  – írja az Insider. A férfiak keresete megnő, amikor házasodnak, amelyet egyesek "bérprémiumnak" neveznek. A nők esetében ez kevésbé tapasztalható.

A párkapcsolatban élő férfiak továbbá nagyobb mértékben foglalkoztatottak – 91 százalék, szemben az egyedülálló férfiak 73 százalékával.

A felmérés rávilágított, hogy a nem párkapcsolatban élő felnőttek gazdasági eredményei eltérnek a kapcsolatban élőkétől. A keresőképes, nem párkapcsolatban élők rosszabbul járnak pénzügyileg, mivel kevesebbet keresnek, mint a kapcsolatban élők.

A szingli férfiak medián keresete 35 600 dollár volt 2019-ben; eközben a párkapcsolatban élő férfiaké 57 ezer dollár. A hölgyeknél is hasonló tendencia figyelhető meg: a párkapcsolatban élő nők medián keresete 40 ezer dollár, míg a szingli nőké 32 ezer dollár volt.

A millenniumi korosztály már jobban meggondolja azt is, hogy mikor házasodjon

Sokkal több egyedülálló van ma, mint 30 évvel ezelőtt: 1990-ben az amerikai felnőttek mindössze 29 százaléka volt szingli.

Az emberek átlagosan később is házasodnak: 2019-ben a 30 évesek mindössze 51 százaléka volt házas. 1962-ben ez az arány 90 százalék volt, és 2000-ben még mindig 60 százalék felett volt.

A millenniumi korosztály tagjai tovább tanulnak, és a karrierjükre összpontosítanak, mielőtt olyan mérföldkövek bekövetkeznének az életükben, mint a házasság.

Érdekesség, hogy azok, akik kapcsolatban élnek – legyen szó bármelyik nemről – nagyobb valószínűséggel képzettebbek.

2019-ben a nem párkapcsolatban élő férfiak mindössze 26 százaléka végzett legalább alapképzést. A párkapcsolatban élők 37 százaléka érte el ezt az eredményt. Hasonló különbség volt a nők között is: a párkapcsolatban élő nők 43 százaléka végzett alapképzést, míg a nem párkapcsolatban élő nőknek csak a 33 százaléka.

Mi történhet még, ha valaki túl sokáig van egyedül?

A felmérések szerint, ha valaki túl sokáig egyedülálló, akkor:

  • Kevésbé lesz nyitott, együttműködő: a párkapcsolatban élők jobban tudnak alkalmazkodni, és rugalmasabbak is. Ezzel szemben, aki túl sokáig szingli, az egy idő után sokkal kevesebbet oszt meg magáról, kevésbé lesz együttműködő másokkal.
  • Kevésbé lesz intuitív: ha túl sokáig van valaki egyedül, akkor egy idő után mások érzelmi szintjét nehezebben méri fel, nem tudja úgy átérezni a körülötte lévők gondjait és örömeit, mint régebben, mivel hozzászokik ahhoz, hogy a saját problémái miatt aggódjon, mások gondjai egyre inkább érdektelenek lesznek.
  • Csökken az önértékelés: a kutatók azt találták, hogy az érzelmi stabilitás csökkenése és az önértékelés csökkenése is a túl hosszú egyedülállóság pszichológiai hatásai közé tartozik.
  • Ugyanakkor azok az egyének, akik sokáig maradnak egyedül, élénkebb társasági életet élnek: az egyedülállók több időt tölthetnek barátaikkal és kollégáikkal, amely magasabb társadalmi státuszhoz vezethet. Ez pedig a személyes és szakmai fejlődést is segíti.