Érdekességek a házasságról és a magyarországi trendekről

Egy közel két évtizede, Angliából indult kezdeményezésnek köszönhetően 4 kontinens 21 országában ünneplik a Valentin-nap környékén a Házasság hetét. A Magyarországon immár 15. alkalommal megrendezett programsorozat fővédnöke 2013 óta Herczegh Anita, a rendezvények idei jelmondata pedig a Maradjunk együtt!

A Házasság hete alkalmából a házasságkötésekkel kapcsolatos történeti érdekességek mellett a legjellemzőbb hazai trendekből válogattunk ki tízet-tízet. 

Tíz történeti érdekesség

1. A házasságoknak évszázadokon át nem sok közük volt a szerelemhez, ez az ősi intézmény sokkal inkább szolgálta a családok közötti stratégiai és/vagy gazdasági szövetséget, a törvényes utódok biztosítását és ezzel az örökség családban maradását.
2. A házasságokban ma központi elem a monogámia, ám a történelem során nagyon is jellemző és elfogadott volt a többnejűség. Az Ószövetségben is számtalan példa található erre, Ábrahámnak, Jákobnak, Dávid vagy Salamon királynak több száz feleségük és ágyasuk volt, az Újszövetség azonban már elítéli a poligámiát. A kettős házasság intézményét pedig csak a 4. század elején tiltották be a keresztény Rómában.
3. Ugyancsak természetes voltak évszázadokkal korábban a családon belüli házasságkötés, a Bibliában Izsák és Jákob például unokatestvéreket vettek feleségül, Ábrahám pedig a féltestvérét. Egyes antropológusok szerint pedig a történelem során a házasságok többsége első- és másod unokatestvérek között köttetett.
4. Az egy férfi és egy nő által kötött monogám házasság a 9. századra vált általánossá Európában, illetve a katolikus világban. Ez azonban egy meglehetősen lite verziója volt a monogámiának, és meglehetősen különbözött a kölcsönös hűség modern felfogásától, mivel egészen a 19. századig a férfiaknak széles mozgásterük volt a házasságon kívüli kapcsolatokban.
5. A katolikus egyház 1563-ban kiadott Tametsi-dekrétummal szabályozta a házasságkötést, előírva, hogy annak szentesítéséhez egy plébánosára és két tanúra van szükség.
6. A házasság szentsége a katolikus egyházban és az ortodox egyházakban az úgynevezett hetedik szentség, lényegi sajátossága e szerint az általa létrejövő egység felbonthatatlanság, csak a halállal szűnik meg.
7. Magyarországon a polgári házasság eszméjét II. József magyar király fogalmazta meg először 1786-ban kiadott házassági pátensében. A polgári házasságról szóló törvény azonban csak 1894. december 9-én fogadták el, ezután érvényes házasságot kizárólag az erre illetékes polgári hatóságok előtt lehetett kötni.
8. Az új évezredtől kezdve számos ország – USA egyes államai, Ausztria, Spanyolország stb. – jogrendszerében a házasság fogalma kiegészült az azonos neműek házasságával. Nálunk viszont az Alaptörvénybe foglalták, hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi. Az azonos nemű párok együttélését[5] élettársi kapcsolatnak ismeri el.
9. A levendulaházasságnak (lavender marriage) nevezik az olyan érdekházasságokat, amelyeket csak azért kötnek, hogy leplezzék az egyik vagy mindkét házastárs homo- vagy biszexualitását.
10. A gyermekházasság a világ elmaradottabb részein még ma is gyakori, de Európában sem ritka: az Európa Parlament nőjogi bizottsága célul tűzte ki, hogy 2030-ra a kényszerházassággal együtt eltűnjön a kontinensről. Magyarországon a jogszabályok 16 éves kortól már lehetővé teszik a házasságot, ha az illetékes hatóság engedélyt ad rá.

Tíz érdekesség a magyarországi trendekről

1. 2010-ben az európai országok közül még nálunk volt az egyik legalacsonyabb, 2019-ben pedig már a második legmagasabb a házasságkötések száma. (Románia után, ahol szintén számos anyagi juttatással ösztönzik a házasodást.)
2. Magyarország az egyetlen állam a kontinensen, ahol a Covid-19-járvány sem tudta visszavetni a házasodási kedvet. Sőt, 2020-ban több házasságkötés volt, mint 2019-ben.
3. A trendforduló a demográfusok szerint egyértelműen mutatja a hazai kormányzati támogatások erőteljes házasságösztönző erejét
4. 2020-ban 67095 házasság köttetett, ez messze a legmagasabb adat az utóbbi 20 évben.
5. Bő húsz év alatt a nők körében 27,5-ről 32,9-re, a férfiaknál 30,4-ről 36 évre nőtt az átlagos házasságkötési életkor, 2020-ra pedig 32,5, illetve 35,5 évre csökkent. Az először nősült férfiak átlagéletkora majdnem 33, az első alkalommal férjhez ment lányoké 30 év volt.
6. Az esküvőkre jellemzően nyáron kerül sor, a legtöbben azonban a közhiedelemmel szemben nem májusban, hanem augusztusban házasodnak Magyarországon a statisztikák szerint.
7. A 2010-es években Budapesten emelkedett a legkevésbé a házasságkötési hajlandóság, háromszorosára nőtt viszont Békésben és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
8. A budapesti menyasszonyok a legidősebbek az országban: 2020-ban csak a 63 százalékuk volt fiatalabb 35 évesnél, míg országosan a nők 70, de például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 80 százaléka megy férjhez első alkalommal 35 éves kora előtt.
9. A házasodási kedv növekedése ellenére a házasságban élők aránya sosem volt olyan alacsony, mint 2019-ben (41,8 százalék), és 2020-ra is csak 42,3 százalékra emelkedett. Ennek oka többek között, hogy alig csökkent a válások száma, és kevesebb elvált és özvegy házasodik újra.
10. Az újraházasodók aránya 2000 és 2010 között emelkedett, elérte az egyharmadot, azóta csökkent. 2018 és 2019 között jelentős, 4 százalékpontos volt a visszaesés. Így a 2019-ben házasodó párok 16 százalékánál az egyik fél, egytizedüknél mindkét fél újraházasodott, 2020-ban, előzetes adatok szerint 24,5 százalék az újraházasodók aránya, azaz majdnem 2 százalékponttal tovább csökkent az arányuk.