Egyre tovább élünk, de meddig maradunk egészségesek?
ÉletmódEgyre tovább élünk, de óriási a különbség abban, hogy ki az, aki betegségektől mentesen élvezheti a többletéveket. A kulcs a tanulás: a diplomás férfiak 11, a nők 12 évvel hosszabb, komolyabb egészségügyi problémától mentes életre számíthatnak, mint a legalacsonyabb iskolázottságú társaik.
Egy 2001-ben született fiú várható élettartama Magyarországon nem érte el a 70 évet (68 év volt), 2020-ra viszont javultak a kilátások, és az előrejelzés 72 évre változott. A lányok is egyre hosszabb életre számíthatnak: a 20 évvel ezelőtti 76,5 évnyi várható élettartammal szemben jelenleg 78,7 esztendőre tervezhetnek.
Ezzel párhuzamosan nőtt az az időszak is, amit előreláthatólag egészségben élnek majd meg a következő generációk, mégpedig az elmúlt évtizedben átlagosan 4 évvel. Ezzel együtt is nagy nálunk a lemaradás:
a férfiak átlagosan 60,7, a nők pedig 62,9 évet töltenek el úgy, hogy semmilyen komolyabb egészségügyi probléma nem korlátozza őket a mindennapjaikban, miközben az unós átlag 64,2, illetve 65,1 év.Magyarország a születéskor várható egészségben eltöltött évek számát tekintve az uniós lista alsó harmadában helyezkedik el, hasonlóan nem csak Romániához vagy Szlovákiához, de Ausztriához, sőt Finnországhoz, Dániához és Portugáliához is. A leghosszabb egészséges életre jelenleg a svéd és a máltai gyerekek számíthatnak, egyaránt több mint 72 évre mind a fiúk, mind pedig a lányok.
Az unión belül jelentősek a különbségek az előreláthatólag egészségben eltöltött évek számában, a számok 53 és 73 év között szóródnak,
ugyanakkor Magyarországon belül is hatalmasak az eltérések az iskolai végzettség alapján.
A 2021-es Demográfiai portré adatai szerint
azok a férfiak, akiknek legfeljebb szakmunkás végzettségük van (beleértve a még alacsonyabb végzettségűeket is) közel 11 évvel kevesebb egészségben töltött évre számíthatnak, mint a felsőfokú végzettségűek. A nőknél még nagyobb, 12 év a különbség ezen a téren az iskolázottság szerint.A kutatók szerint a nagyarányú eltérés az alacsonyabb jövedelemmel, a rosszabb életkörülményekkel, a dohányzással, az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztással, a fizikai aktivitásban mutatkozó különbségekkel és az elhízással magyarázható.
Azt, hogy ki meddig maradhat egészséges, azt az iskolázottság mindenütt befolyásolja, de a különbségek Kelet-és Közép-Európában általában nagyok, míg Dél-Európában és Skandináviában mérsékeltebbek – mutatnak rá a kutatók.
