Miért olyan betegek és halnak meg korán a magyar férfiak?

Megvárom, amíg komolyabb tüneteim lesznek és aztán elmegyek az orvoshoz…

talán ez az egyik leggyakrabban hallott, a magyar férfiak a saját egészségükhöz való hozzáállást híven tükröző mondat.

Viszont az egészségtudatosság alacsony szintje – ahogy azt talán sokan elsőre gondolnák – nem csupán a hátrányoshelyzetű, leszakadó régiókban élő férfiakra jellemző.

Remek szakmai karriert befutott, magas pozíciót elért multisok és vállalkozók kerülnek már a negyvenes éveik elejére olyan egészségi állapotba, ami szakszerű orvosi beavatkozást és életmódváltást tenne szükségessé megállítva a további állapotromlást és csökkentve az idő előtti halálozás esélyét.

A gyakorlati tapasztalatom az, hogy a férfiakat nehezebb bevonni szűrővizsgálatokba, illetve a krónikus betegségek gondozásába. Gyakoribb, hogy egyes betegségeknél csupán a szövődmények megjelenésekor jelentkeznek az érintett páciensek

erősítette meg Papp Magor háziorvos, a Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központjának megbízott igazgatója.

Az adatok magukért beszélnek

A KSH szerint 2021-ben egy átlagos magyar férfi születéskor várható élettartama – hét évvel kevesebb a nőkéénél – mindössze 70,6 év volt.

Persze a Covid megtette a hatását e téren is, hiszen átmenetileg Magyarországon és uniós szinten is csökkent tíz hónappal csökkent a születéskor várható élettartam. Ugyanakkor az is igaz – ahogy az Európai Unió Egészségügyi állapot az EU-ban 2021 című egészségügyi országprofil jelentése is megjegyzi –, hogy

Magyarországon a koronavírus-járványt megelőző időszakban a születéskor várható élettartam viszonylag egyenletesen emelkedett, bár így is közel 5 év az uniós átlagtól való lemaradás és összességében is ennyivel élnek kevesebbet a magyar emberek.

A férfiak „öngondoskodással” kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjének messziről eredő és mélyre ható okai vannak, aminek eredményei jól látszanak a különböző betegségcsoportok adataiban és a halálozási rátákat illetően is, hiszen a férfiak halálozási rátája szinte valamennyi betegségcsoportban magasabb a nőkéénél. 

Papp Magor is arra hívta föl a figyelmet, hogy ugyan Magyarországon az elmúlt évtizedekben lassan, fokozatosan nőtt a férfiak születéskor várható élettartama, „ugyanakkor az európai átlaggal szemben fennálló lemaradásunkból sajnos nem sikerült ledolgozzunk”.

Körülbelül hasonló a tendencia az egészségben várható életkilátásaink tekintetében is

tette hozzá a háziorvos. Tehát a számok azt mutatják, hogy férfiként – a nőkkel szemben – átlagosan 6 évvel rövidebb élet és 2-3 évvel „kevesebb” egészség várhat a férfiakra.

Persze ezek »csak« számok. Az, hogy személy szerint nekünk mennyi jut, az jelentős részben rajtunk is múlik

hívta föl a figyelmünket az orvos.

Egyébként a magyar férfiak helyzete nem a legrosszabb, amit az Eurostat az egészségben eltöltött évek számát mutató adatai is alátámasztanak.

Eszerint a magyarok a középmezőnyben helyezkednek el (61,7 év), míg a svédek férfiak állnak a képzeletbeli dobogón 72,8 évvel. A sor végén a litvánok férfiak vannak megdöbbentően alacsony (52,6) évvel. Az uniós átlag 73,5 év.

Emellett a világ egyik legelhízottabb nemzeteként valamennyi állapotfelmérés a társadalom közel kétharmada küzd túlsúllyal vagy elhízással és babérkoszorú e téren a férfiaké.

A férfiak körében drámai az öngyilkosságok aránya

Mindemellett pedig a befejezett öngyilkosságok világszinten is kiemelkedően rossznak számító adatsorai is a férfiak rossz helyzetét mutatják annak ellenére is, hogy összességében kedvező tendenciákat láthatunk.

2000 és 2020 között csaknem a felére csökkent az öngyilkosság következtében meghaltak népességszámhoz viszonyított aránya.

Míg az ezredfordulón százezer férfira 51 és ugyanennyi női lakosra 15 öngyilkosság jutott, addig 2020-ra az arány a férfiak körében 28-ra, a nők esetében 8-ra mérséklődött. A nemek közötti különbségek kismértékben növekedtek, 2020-ban a férfiak öngyilkossági arányszáma közel négyszerese volt a nőkének.

Tavaly hazánkban 1561 öngyilkosság történt, ebből 1203-at férfiak követtek el.

Honnan ered ez a magatartás?

A kedvezőtlen tendencia mérséklése, vagy akár megállításának egyik alapfeltétele a férfiak jelenlegi egészségmagatartása hátterének megismerése.

Az egyén szintjén döntő mértékkel bír a szocializáció és családi mintázatok minősége, de akár az aktuális élethelyzet és az abból fakadó lehetőségek is erős befolyásoló tényezőkké válhatnak. Ezek mellett vagy ezekkel egyfajta mixet alkotva fejtik ki hatásukat a jól ismert és sokat hangoztatott sztereotípiák és hiedelmek is, amik szerint

„az igazi férfi mindig erős”, „az igazi harcos sosem sír”, „segítséget kérni a gyengeség jele”.

Többek között ennek az eredménye az is, hogy egy magyar férfi gyakran csak akkor megy orvoshoz, ha már vágni kell, de akkor sokszor már késő.

Például hazákban az európai átlag feletti az olyan prosztatarák megbetegedések aránya, amelyeket már csak a daganatos áttétek kialakulását követően vesznek észre – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

Ekkor pedig már nehezebb megmenteni a páciens életét. Ez az arány Nyugat-Európában 10-15, míg Magyarországon 30 százalékos arányt jelenet. Pedig Magyarországon a férfiak daganat miatti elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák.

Tapasztalataim szerint a testi- és a lelki egészség kérdésénél is fontos szerepet játszik, hogy a gondoskodást, így az öngondoskodást is nőies magatartásnak gondoljuk

említett meg Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója.

A lelki témákat illetően szerinte egyértelműen látszik az a vélekedés, hogy az igazi nő öngondoskodó, míg egy igazi (normális) férfi pedig „beleállós”.

A szakember szerint e gondolkodásmód kialakulásában a férfiakról szinte teljesen elfeledkezett pszichológia is felelőssé tehető.

A férfi mentálhigiénés kultúra építését a szakma elnőiesedése sem segíti. Magam nagyon gyakran azért leszek férfiak segítője, mert a férfiak férfi pszichológust vagy apát keresnek s nagyon megnyílnak, amikor saját élményekről mesélek nekik

fogalmazta meg Léder László a saját tapasztalatait.

Szerinte a férfiakat másképp kell megszólítani s erre az önismereti, elméleti modellekkel dolgozó mentálhigiénés megközelítés vagy a megszokott marketingkommunikációs eszközök láthatóan nem alkalmasak.

Igyál meg egy sört

A magyar férfiak fejében az a prekoncepció alakult ki, hogy nekik mindig erősnek és tökéletesnek kell lenniük, összeszorított fogakkal kell tűrniük, a problémáikról még egymás között sem beszélhetnek

hívta fel a figyelmet Bruckner György a Freestyle Consulting ügyvezetője.

A health coach szerint ez a gondolkodásmód az egyik fő oka a férfiak alacsony szűrési- és a prevenciós programokon való részvételi hajlandóságának.

Csak az erősek maradnak fenn, a gyengéket eltiporják, problémáikkal ezért sem fordulnak pszichológushoz vagy coachhoz

foglalta össze Bruckner György.

Ebből következik, hogy a férfiak jelentős része a címkézéstől tartva még egymás között sem mernek vagy hajlandóak akár az egészségi, akár más jellegű problémáikról beszélni.

Igyál meg egy sört és elmúlik!

olvashattuk egy tematikus csoportban egy segítségkérő férfi posztja alatti kommentben.

A földesúri világ hatásai

Bruckner György is úgy véli, hogy a régi beidegződések, szociális magatartásminták állnak a férfiak túlsúlya és elhízása mögött és ha történelmi távlatokban nézzük, ezek az életmód-jellemzők a tizenkilencedik-huszadik század dzsentri- és földesúri világ férfiideáljában is fellehetők.

Eszerint egy férfi csak plusz 10-15 kg-val számított egészségesnek, az ételben és alkoholban bőséges vendéglátás pedig a jómód egyik fokmérője volt, aminek akár erőn felül is igyekeztek megfelelni

állítja a health coach.

Szerinte ezek a minták sajnos a mai napig velünk vannak. A legtöbb magyar vendégség elengedhetetlen része a folyamatos evés-ivás, a vendéglátó megsértésének számít, ha nem „fogyasztunk eleget”.

A szakember szerint ha visszatekintünk pár évtizedet – az 1945 utáni időszakban – az úri középosztály eltűnése után, szocializmus hosszú évtizedei alatt viszont romlott az élelmiszerek minősége, ugyanakkor a férfiak változatlan mentalitással élték a mindennapjaikat, amikre közben rátelepedett a teljesítménykényszer és a folyamatos stressz.

Bruckner György úgy látja, hogy a férfiak egy része sokkal inkább az önigazolás és a státusz s nem az anyagiak okozta kényszer miatt dolgozik napi 10-12 órákat, márpedig „egy ilyen életmód 40-50 éves korig tartható fönn, aztán a problémák exponenciálisan jelennek meg.”

A szakember szerint a nők egészség- és problématudatossága és a cselekvésre való motivációja erősebb a férfiakénál, de e tudatosságnak is megvan a maga történeti háttere. Az elmúlt bő fél évszázad során kialakult kép szerint az ideális nő „sovány” és „jó alakú”, ezek pedig masszív elvárásokat jelentettek és komoly megfelelési kényszert hívtak elő a hölgyekből.

Mindez óriási terhet helyez a nők vállára, ám ennek következménye a férfiakénál egészségtudatosabb életmód, a nagyobb nyitottág a segítségkérésre is

tette hozzá Bruckner György.

A gondoskodás hiányának okáról kevés egzakt tudásunk van

hívta föl a figyelmet Papp Magor. Mint mondja, nyilvánvaló összefüggés látszik az alacsonyabb iskolai végzettség és a rosszabb egészségi állapot között és ez a korreláció erősebb a férfiak körében. Ennek az egyik oka a saját egészség megőrzése érdekében kifejtett a már említett kisebb fokú együttműködési készség.

Számtalan tényező közül szeretném megemlíteni azt a figyelemreméltó eredményt, hogy Kopp Mária kutatásában arra jutott, hogy négyszeres idő előtti halálozással járt együtt az, ha egy férfinek nem volt gyermeke vagy rossz volt vele a kapcsolata

mondta a háziorvos.

Rendszeres sport, tudatosabb táplálkozás

Természetesen a férfiak egy része viszont kifejezetten figyel arra, hogy a lehetőségihez mérten – kiváltképpen már családos emberként – megőrizze az egészségét.

A rendszeres sport és az átlagnál tudatosabb táplálkozás mindig is az élete része volt éppen csak a negyvenes éveibe lépő, kommunikációs szakemberként dolgozó Dávidnak, de az igazán nagy változásokat a házassága ás gyermeke születése hozta magával.

A feleségemnek köszönhetően közel egy évtizede nem dohányzom és alkoholt is csak kivételes estekben fogyasztok

mondta Dávid.

Ugyanakkor az elsődleges motivációt a gyereke jelenti számára, mert „szeretnék neki jó példát mutatni és szeretném látni, ahogy felnő”.

Hasonló módon gondolkodik Zsombor is, aki, noha igazán sosem hanyagolta el az egészségét, most két gyerek édesapjaként sokat tesz a saját és így a családja fizikai- és a mentális egészsége megőrzéséért.

Amióta gyerekeim vannak, még inkább foglalkoztat, hogy hogyan tudnék számukra jó példát mutatni és ennek többek között az egyik legjobb módja az egészséges táplálkozás és a sport

avatott be minket az egyébként egy nagy multinál dolgozó, a negyvenes éveit taposó digitális szakember. Mindketten rendszeresen sportolnak, a kisebb elcsábulások mellett is igyekeznek oda figyelni a táplálkozásukra és rendszeresen járnak szűrésekre is.

Hogyan lehetne változtatni?

Felvetődik a kérdés, hogy miképpen lehetne a jelenlegi tendenciát pozitív irányba elmozdítani.

Bruckner György szerint a helyzet állami beavatkozásért kiállt s még akkor is akár két-három évtizedre is szüksége lenne a helyzet érzékelhető javulásához. A szemléletformálás része kellene legyen a férfiak szóló tematikus kampányok, események szervezése is – például, miközben a prosztatarák a negyedik leggyakoribb halálozási ok a férfiak között, mégsem látszanak a prevenciós kampányok.

Papp Magor is úgy látja, „fontos, hogy külön, férfiaknak szóló egészségkommunikációt indítsunk, ami nagyobb mértékben ösztönzi őket az egészségmegőrzésben és az együttműködésben.”

Emellett fontos lenne a férfiak helyzetének, állapotának alaposabb ismerete is, mert ez releváns kutatások híján jelenleg elégtelen mértékű. „Nem szabadna megvárni az első infarktust, hanem a megelőzésre kellene a hangsúlyt fektetni” – tette hozzá Bruckner György.

Ugyanakkor az egészségmegőrzés egyik legfontosabb pillére a személyes felelősségvállalás, ami egy sokkal tudatosabb életmódot jelent, aminek része az egészséges táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a mérsékelt alkoholfogyasztás és a lehetőleg szerint a dohányzás teljes elhagyása.

Családosként jön a nehezített pálya

Léder László szerint a kisgyerekes családoknak – és általában a családoknak – több időt kellene biztosítani ahhoz, hogy megtalálják a munka-magánélet egyensúlyt.

Szülőként sokszorosára nő a láthatatlan munkavégzés mértéke, és „egy józan társadalom ezt figyelembe venné és csökkentené a kötelező szülői munkaidőt”.

Szerinte a munkaerőpiacon már látszanak pozitív jelek is, ugyanis egyre több cég biztosítja az apák számára is szabadságot, a rugalmas munkavégzés vagy a , csökkentett műszak lehetőségeit. „De sajnos azt látom, hogy szinte »mission impossible« szülőként még önmagunkról is megfelelően gondoskodni, ha otthon is és a munkahelyünkön is többet kell teljesítenünk, mint gyerekek nélkül kellene” – mondta a pszichológus.

Kérdéseinkkel megkerestük az Egészségügyi Államtitkárságot, amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.