Mindent a cukorbetegségről

A cukorbetegség egyre elterjedtebb globális népbetegség.

Azt ugyan nehéz megmondani, hogy mennyivel gyakoribb, mint régen, hiszen amíg nem fedezték fel a betegséget, vagy főleg az ellenszereit, addig nehezebb is volt számba venni őket.

A betegek elkezdtek szomjazni, sokat pisilni, gyakorlatilag elfogytak, majd meghaltak.

Igaz, azt is joggal feltételezhetjük, hogy ameddig az édesség luxus volt, nem álltak rendelkezésére a nagyüzemi cukorgyártási technológiák, talán tényleg kevesebb is volt a beteg.

Igen, bármennyire is döbbenetes 1920-ig a cukorbetegség halálos ítéletet jelentett.

A latinul diabetes mellitusnak magyarul „mézédes átfolyásnak” nevezett betegség azt jelentette, hogy a beteg szervezete nem tudta feldolgozni a cukrot, de valójában a szénhidrátokat sem, a magas cukortartalmú vizeletekkel krónikusan lefogyott és meghalt a beteg.

1921.ben aztán két kanadai kutató, Frederick Grant Banting és John James Rickard Macleod felfedezték az inzulint, vagyis egészen pontosan, ha az emberi szervezet már nem állított elő inzulint, azt képesek voltak mesterségesen pótolni. Ez akkora felfedezés volt, hogy éppen 100 éve, vagyis 1923-ban megosztva meg is kapták az orvosi és élettani Nobel-díjat.

Ma már kezelhető a cukorbetegség

Mára a betegség ugyan még nem gyógyítható, de nagyon jó minőségű eszközökkel és gyógyszerekkel kezelhető. A betegek életét minőségi inzulin-készítmények és okostelefonos riasztással egybekötött mérők, akár automatikus adagolók is segítik.

A világon a cukorbetegség rendkívül jól dokumentált. Ha egy szakcikket végigpörgetünk, mint például a Wise Voter elemzését, azt láthatjuk, hogy a cukorbetegségről országra lebontva nagyon sok mindent tudhatunk.

A legérdekesebb adat bizonyára az, hogy a lakosság hány százaléka cukorbeteg, de érdekes az elhízottak aránya, az egészségügy színvonala, vagy akár az inzulinárak nemzetközi összehasonlítása is.

Magyarország a középmezőnyben a cukrosok számában

Minket, magyarokat nyilván a legjobban az érdekel, hogy Magyarország hogyan áll ezekben a rangsorokban.

Nos, a 206 rangsorolt ország között a magyarországi 7 százalékos cukorbeteg arány a 108-ik, amellyel egyáltalán nem vagyunk kiugróak semelyik irányba, aggasztóbb, hogy az elhízottak arányában 39-ikek vagyunk, a lakosság több mint negyede elhízott, ez azért már nem hangzik olyan jól.

Az egészségügyi rendszerünk színvonala a világ első harmadába sorol minket, és az inzulin is kifejezetten elérhető árú gyógyszer Magyarországon. A tb-vel rendelkező beteg nem fizet érte, de a piaci listaár sem magas. Az inzulin egyébként messze az elképesztő költségvetésű egészségügyi rendszeréről ismert Egyesült Államokban a legdrágább, és az USA top 10-es az elhízásban is, náluk a lakosság harmada túlsúlyos.

Pakisztán a legrosszabb

A cukorbetegség aránya rendkívüli mértékben szóródik a világon. Pakisztánban a legmagasabb a cukorbetegség aránya, 30,8 százaléknyi beteggel, de az arab világban máshol is jellemző a magas érték, Kuvaitban 24,9 százalék, de Egyiptomban és Katarban is 20 százalék körüli. Pakisztánban az életmód hirtelen megváltozása, a több élelmiszer és az urbanizáció is szerepet játszott a cukorbetegek arányának emelkedésében. Ahogyan az is, hogy a lakosság körében gyakori a szénhidrátban és cukorban gazdag étrend, valamint a mozgásszegény életmód.

A legalacsonyabb arányú cukorbetegséggel rendelkező országok fekete-afrikaiak, ilyen Eritrea, Szomália, Madagaszkár, Mozambik és Sierra Leone, ahol az arány 1-2 százalékos. Igaz, ennek csak részben vannak pozitív okai, mint a kevesebb elhízott, részben a krónikusan szegényes táplálkozás, vagy a feltáratlan esetek (gyengébb egészségügy) is ok lehet.

A világ legegészségtelenebb országa

A világ legegészségtelenebb országának nem éppen büszke címére azonban alighanem Nauru pályázhatna. A csendes-óceániai sziget elhízásban világelső, a lakosság 60 százaléka kövér, de dohányzásban is ez a kis ország a globális világelső, és még a cukorbaj elterjedtségében is harmadik.

A 21 négyzetkilométeren élő 13 ezer ember javarészt őslakos, de nem tudja megtermelni a saját élelmiszerét, hiszen nincs nagyon termőföld. Így a turizmusból élő emberek számukra újszerű, „idegen” élelmiszereket esznek, és bár a hivatalos statisztikák még értelmezhető adatokat mutattak, olyan tapasztalatok is ismertek, amely szerint gyakorlatilag mindenki (10-ből 9 ember) bántóan kövér errefelé, illetve 40 százalék feletti a cukros, legfeljebb nem igazán kezelteti.

Mitől van annyi cukros?

Az mindenképpen megállapítható, hogy a magas cukorbetegséggel küzdő országok jellemzően a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és a csendes-óceáni szigetvilágban találhatók. A genetikai hajlamot nem lehet kizárni. Bizonyos betegségek mutatnak erős geográfiai korrelációt, a kínaiak körében például a tejérzékenyek aránya magas, így ott a tejfogyasztás nem annyira népszerű, de az életmódból fakadóan is vannak okok. A meleg időjárás, a kevés mozgás, az ülő életmód, illetve a cukorban gazdag egészségtelen táplálkozás említhető meg elsősorban.

Aki egy keleti bazárra gondolunk, biztosan eszünkbe juthatnak a rendkívül édes, ragacsos édességek, a mézzel ízesített magvak, de valljuk be, ha a sportban sikeres államokra gondolunk, akkor sem Pakisztán jut elsőként az eszünkbe.

Az Egyesült Államok már sokkal mozgékonyabb, ám a viszonylag magas, 10,7 százalékos arányt itt is indokolhatja az elhízás magas aránya és az egy literes, igaz fél kiló jéggel kínált cukros üdítők, a chipsek és az állandó édességevés, egyszóval az egészségtelen táplálkozás kultúrája.

Európa egészséges

Az európai államok viszonylag erős egészségüggyel és eléggé kevés cukorbeteggel rendelkeznek. Törökország, ha Európához soroljuk a legrosszabb állam, Egyedül ő van az 50 legrosszabb adattal bíró állam között, az őt követő Spanyolország, vagy Albánia esetében már csak 10-ből 1 ember cukros.

Észak-Európa rendelkezik a legjobb mutatókkal, Norvégiában, vagy Svédországban már csak 20-25 emberre jut egy cukros, és valljuk be, ezen országok állampolgárairól előbb jut eszünkbe a sportos életmód, a sífutás, mint a mérhetetlen édességzabálás!