Sokat köszönhetnek a cukorbetegek a Debreceni Egyetemnek

Interjú2019. szept 30.BGA

Kétmilliárd forintos állami támogatást kapott a Debreceni Egyetem, amelyet az innovatív űripari kutatásokhoz, valamint az inzulin rezisztenciához fűződő vizsgálatokhoz és a járműiparhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztéshez használhatnak fel. Például egy BMW-motorblokk akár húsz százalékkal is olcsóbb lehet, amennyiben a nálunk kifejlesztett tartós anyagból állítják elő a kopó-forgó alkatrészeit – mondta a Növekedés.hu-nak adott interjúban Szilvássy Zoltán, az intézmény rektora.

A Debreceni Egyetemnél, mint az ország egyik vezető felsőoktatási intézményénél, mi lehet az a hozzáadott érték, amely más lehet a többinél?

Ehhez két dologra van szükség: az egyik a technológiai transzfrer, amely olyan folyamat, amely egy sor tevékenységet ölel fel a technológia kifejlesztésétől annak piaci alkalmazásáig. A másik az olyan akkceleráció, fejlődés elősegítése, amelynek produktuma hasznossá válik a társadalom számra. Fontos, hogy ezeket a mechanizmusokat előtérbe helyezzük az egyetemünkön.

Elengedhetetlen az egy-egy újdonság megszületésével kapcsolatos kutató-fejlesztő és innovációs tevékenység.

Ezek egyben iparjogvédelmi technológiát is jelentenek, és ezekbe a folyamatokba több – akár belsős, akár külsős partnert – partnert is bevonunk. Ettől lehetünk egyediek.

Mindehhez a gyakorlatban mire van szükség?

Ahhoz, hogy a tervezőasztaltól a megvalósításig eljussunk, azaz fejlődjön a produktum, például céget kell alapítani, vagy licenszdíjat kell meghatároznunk. Így tudunk érdekeltek maradni, hiszen kőkemény üzletekről van szó. Amennyiben más országbeli partnert is bevonunk egy-egy jelentős kutatásunkba, akkor azt a kormányzattal is egyeztetjük. Nem állítom, hogy könnyű és egyenes útról, illetve folyamatokról van szó.

Előttünk is jó példák lehetnek a Szilícium-völgyben, vagy a kínai Gyöngy-folyó deltájában lévő cégek. Ezeket egykor egyetemeken alapították, startupként. Ma a világ élvonalában vannak. Mi is innen indulunk. 

Az egykori startupként indult vállalkozások magukba szippantották az innováció kínálta lehetőségeket. Ezért mondtam azt, mindent ki kell használnunk. Kína esetében, ahhoz hogy az iparba beszálljanak, bizony kellett a politikai támogatás. Ez a recept a világon mindenütt egységes, mi is ezt csináljuk.

debrecenegyetem
Birkner Zoltán a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke (b) Szivássy Zoltán rektor (k) Bács Zoltán kancellár (j)

Ennek köszönhetően jelentős állami támogatást nyertek. Mekkora az összeg és mire fordítják?

Kijelenthető, hogy Debrecen ma már sikerváros, amelyet nagyban köszönhet az egyetemen folyó nemzetközi szinten is elismert oktatási, kutatási és fejlesztési tevékenységének.

Egyetemünk a régió gazdaságfejlesztési zászlóshajóját jelentő járműiparhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztések, az innovatív űripari kutatások, valamint a krónikus betegséget okozó inzulin rezisztenciához fűződő vizsgálatok támogatására kétmilliárd forintot kapott.

Holding formájában már több mint harminc cégünk működik, amelyek részt vesznek a kutatásokban.

Ez érdekes megoldás, mondhatni még ez is innovatív.

Valóbban az, hiszen ezek a vállalkozások megérdemelték, hogy hozzánk tartozzanak, hiszen az profitjukat, amelyeket termelnek, sok esetben visszaforgatják. Van olyan cég is, amely mögött már jelentős múlt van, vagy más vállalkozást kiszolgáló menedzsment, szervezet áll. Vannak köztük nagyobb vállalatok is, komoly ipari együttműködéssel.

Mi lesz a kétmilliárd forint sorsa?

Mint mondtam, három fő területre koncentrálunk. Egyik az egészségkutatásban az inzulin rezisztencia kérdése, hiszen Magyarországon az egyik legjelentősebb társadalmi-gazdasági kihívás a munkaképes korú lakosság romló egészségi állapota. Az inzulin rezisztencia több, jelentős krónikus, nem fertőző betegség (szív-érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos betegségek) okozója. Az inzulin-rezisztencia területén a Debreceni Egyetemen évtizedek óta jelentős kutatások zajlanak, és kiemelkedő az egyetem népbetegségek megelőzésére irányuló kutatási profilja is. Ennek megfelelően az oktatás-kutatás-gyógyítás az egyharmadát teszi ki az egyetemi tevékenységeink közül.

Többek közt azt vizsgáljuk, hogy milyen gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel, vagy élelmiszerekkel lehetne befolyásolni az inzulinszintet és vércukorértékeket, az elhízás szövődményeinek kialakulását.

Az inzulin rezisztencia tématerületen tervezett együttműködések alapvetően építenek a karok között korábban kialakult organikus együttműködésére. Fontosnak tartom az egyetemen belüli szimbiózist és párbeszédet.

Említette az ipar fontosságát. Ezzel kapcsolatban milyen kutatásra jut pénz?

Az „ipar és digitalizáció” kutatási területen belül a Debreceni Egyetem járműipari kutatásai kapnak támogatást, amelyek illeszkednek a városba települő járműipari vállalatok igényeihez. Gondolom, nem kell a leendő BMW-gyár gazdasági sikertörténetét ecsetelnem, amely Magyarország fejlődésével kapcsolatos.

Stratégiai helyszín lettek?

Abszolút! Így is kezeljük a műszaki képzés, illetve az ehhez kapcsolódó kutatások és innovációs tevékenységek fejlesztését és a felmerült K+F+I- igények kielégítését. Mindezekhez innovatív megoldások kellenek, amelyek kidolgozásában részt veszünk.

A program keretében négy kutatócsoportot hozunk létre. Ezek járműgenetikával, autonóm közlekedéssel, szálerősítéses kompozitakkal, valamint vasúti közlekedéssel foglalkoznak.

Ezek a csapatok a jármű- és gépipar egészét lefedik szinte, mind a régióban, mind az országban.

debrecen, egyetem
Íme a jövő: a virtuális robottechnika bemutatója

Programjukban az űrkutatás is szerepel. Itt mire számíthatunk?

A „biztonságos társadalom és környezet” kutatási területen belül várható nagy előrelépés. Űrkutatási programunk hosszú távú célja, hogy szavatolják az űrben, illetve speciális természeti viszonyok között élő emberek egészségbiztonságát, javítsák űreszközök működőképességét, s hasznosítsák az űrből származó térinformatikai adatokat. A program az intézményben nemzetközi szinten is elismert, több évtizedes múlttal rendelkező, az űrkutatásba már korábban is bekapcsolódott munkacsoportoknak a fenti közös célok mentén történő együttműködésére épül.

Az űrutazás során végbemenő fiziológiai folyamatok vizsgálatát, illetve a speciális körülményeknek megfelelő gyógy- és élelmiszerek fejlesztését kutatjuk.

Az elmélet után nézzük a gyakorlatot. Milyen sikertörténeteket, eredményeket emelne ki?

Egy évtizeddel ezelőtt egy pályázaton nyertünk több mint százmillió forintot. Hát év alatt a világ 107 országában megszereztük az iparjogvédelmet a telítetlen zsírsavas tejünkkel kapcsolatban. Ez egyedüli a világon. Kisszériás gyártásban mi magunk is előállítottunk belőle tejport. Az egyik kínai-magyar cég úgy döntött, hogy erre a projektre épít egy gyárat. Példaként mondhatom a mezőgazdasági önvezető járműveknél a szenzoros fejlesztéseket is.

A sofőr nélküli traktorok működnek, jelentős érdemünk van az érzékelők fejlesztésében.

Ám itt jogi problémák vannak, hiába működőképes a tervünk, mégsem közlekedhet ember nélküli gépjármű. Éppen ezért a járműipari program álágazatában most jogászok dolgoznak, hogy miként lehet tisztázni az önvezető járművek jogállását. Másik példaként említhetem az egyik legerősebb karunkat, a természettudományit, ahol ugyancsak különleges a tevékenységünk.

Mert?

Olyan fémötvözeteket keresünk, amelyek például motorblokkok, dugattyúk, azaz a korlátozott élettartamú alkatrészek anyagát képezheti és ezekkel sokkal tartósabb működés érhető el a mostaninál.

Számításaink szerint, egy dízel BMW-motorblokk, 20 százalékkal olcsóbb lehet, amennyiben a Debreceni Egyetemen fejlesztett anyagokból állítják elő a kopó-mozgó alkatrészeit. Ráadásul négyszer hosszabb ideig működhet, mint a hagyományos elemek.

Érdekes ez a szakterület, ugyanis az űrkutatásból vettünk át olyan elemeket, amelyek a Földön is sikeresek lehetnek.

Említette az űrkutatást. Ide mi tartozik?

Van az egyetemnél egy olyan csillagvizsgáló, amelyet a Tudományos Akadémiának kellene működtetni. De ez üresen áll, az elnök azt közölte, nem kívánnak ezzel a létesítménnyel foglalkozni. Most keressük a megoldást, miként tudjuk hasznosítani a kutatásainkhoz, ugyanis egy detektorállomást szeretnénk ide telepíteni, tekintettel arra, hogy a magyar részvétel az űrkutatásban egyre jelentősebb, főként a szenzorok gyártásánál. Sok orosz, amerikai és kínai űreszközön már magyar szenzorok működnek.

A kozmoszban való kommunikációs megoldásokban szeretnénk mi is részt venni. De a súlytalanság állapotának vizsgálata is fontos, csak úgy, mint az űrmezőgazdaság kérdése.

Erről nem sokat hallani még a hétköznapokban, pedig nagyon fontos terület. Azon belül is az űrtáplálkozás kérdése. Nem mindegy, hogy a magyar paradicsom, vagy akár a többi zöldség-gyümölcs és más étel milyen formában és hogyan juthat el a kozmoszba, hogyan sikerül a tartósságot megőrizni. Ezen a téren is kutatunk, jók a kilátásaink. Ezek közül a „sikerprogramok” közül van olyan, amely már most, de akad olyan is, amely hosszú távon érezteti majd a hatását.