Pusztít a járvány Ausztriában - Kiderült, hogy mit rontottak el

Egészség2021. nov. 27.D.J.

A nyugati szomszédunkban hiba lehetett, hogy halogatták a harmadik oltások beadását.

Pár hete még úgy tűnt, hogy itt Európában, ha lesznek is járványügyi korlátozások azok már csak az oltatlanokat fogják érinteni. Akik kaptak vakcinát azok viszonylag szabadon mozoghatnak a kontinensen.

Az optimizmusunkra azonban Ausztria alaposan rácáfolt. Olyan vasszigorral csaptak le a pandémiára mintha még mindig 2020-at írnánk.

Az idei héttől legalább december 1-ig kijárási tilalom van életben. Teljesen mindegy ki kapott vakcinát és ki nem: az otthonát mindenki csak indokolt esetben hagyhatja el. A boltok közül csak azok nyithatnak ki, amelyek létszükségletűnek számítanak. Ahol ez megoldható, a munkavállalóknak otthonról kell dolgozniuk. A szülők pedig nem kötelesek iskolába küldeni a gyereküket.

Az intézkedéseket december 1. után még akár 10 nappal meg is hosszabbíthatják.

Ez már a negyedik országos lezárás a nyugati szomszédunkban. Ahogy sejthető a karanténból rengeteg embernek elege van, ezért múlt szombaton tízezrek tüntettek az újabb drákói intézkedések ellen.

A lezárásokra most azért volt szükség, mert a napi új fertőzöttek száma az egekbe szökött. Az utóbbi időben átlagosan úgy 14-15 ezer új COVID-ost találtak naponta. Kicsivel többet mint itthon. A kormányzat a kórházak leterheltségét szeretné enyhíteni a mostani szabályokkal.

Napi új COVID fertőzöttek száma Ausztriában

Forrás: JHU CSSE, Google

Bár az új COVID fertőzöttek száma még sose volt ilyen magas Ausztriában, azt azért érdemes hozzátenni, hogy hála az oltásoknak, ez az új hullám egyelőre nem olyan brutális, mint a múlt téli. 

A napi halálozások száma körülbelül harmad akkora most mint tavaly év végén. Ráadásul úgy tűnik, hogy a mostani hullám közel van a tetőzéshez.

De így is adja magát a kérdés: hogy tudott a járvány-helyzet ennyit romlani az utóbbi hetekben? A negatív tendencia részben a rossz idővel magyarázható. Egyre többet vannak az emberek zárt terekben, ahol a delta variáns roppant könnyen terjed.

Ausztriában az átoltottság ráadásul nem olyan magas, mint mondjuk Spanyolországban, Olaszországban vagy más nyugat-európai országokban. Az osztrákoknál a lakosság 65 százaléka van teljesen beoltva. Emellett az is probléma, hogy kevesen kapták emlékeztető oltást.

Ausztria az Egészségügyi Világszervezet ajánlását követte és a második után hat hónapot vártak a harmadik szúrással.

Eva Schernhammer epidemiológus szerint ez hiba volt. Onnantól, hogy az esetszámok elkezdtek felpörögni nem szabadott volna tovább várni és sürgősen el kellett volna kezdeni intézni a harmadik oltásokat, a hat hónapos várakozást pedig le kellett volna fújni. Ugyanis az emberi szervezet védekező képessége akár 4-5 hónappal a második oltás után is jelentősen eshet.

Remélhetőleg a mi helyzetünkből más országok okulnak és felgyorsítják az emlékeztető oltások beadását

mondta Eva Schernhammer. Ausztriában a hét közepéig egyébként a lakosság 15 százaléka kapta meg a harmadik oltást. Nálunk ez az arány szerdán 22 százalék volt.

Szakértők is kritizálják a kötelező oltást

Az osztrákoknál komoly felháborodást szült az a bejelentés, amely szerint jövő februártól minden lakosnak kötelező jelleggel előírnák az oltás felvételét.

A kormányzat elképzelését néhány szakértő is kritizálta.

Thomas Czypionka, a Haladó Tanulmányok Intézetének a kutatója úgy véli a kötelező oltás óriási megosztottságot szülne az országban. Az oltáselleneseket csak még jobban feltüzelné. Ahogy a TIME-nak elmondta, szerinte sokuk így se fogja kérni a vakcinát. Majd időpontokat foglalnak, amelyekre aztán sose mennek el. A bírságot meg nem fogják kifizetni.

A grazi FH Joanneum Egyetem egyik igazgatója Eva Maria Adamer-König is attól tart, hogy a legtöbb oltatlan ember, ha kötelezővé teszik őket csak még jobban ellenezni fogja a vakcinákat.