Születéskor kisebbek, de gyorsabban nőnek a lombikgyerekek
ÉletmódA meddőségi kezelések nyomán világra jött gyerekek kisebb súllyal születnek a természetes úton fogant társaiknál, ám egy éves korukra már valamivel hosszabbak és nehezebbek. Ez a különbség egészen hét éves korig fennáll, de mire 17 évesek lesznek, eltűnik – derül ki egy átfogó norvég tanulmányból.
A fejlett országokban a gyermekek közül mind több fogan meg és születik valamilyen meddőségi kezelésnek köszönhetően (mesterséges spermafelhelyezés, mesterséges megtermékenyítés, emberiólefagyasztás stb.). Magyarországon ma mintegy 150 ezer meddő pár él, de az orvosi segítséggel fogant gyermekek aránya még csak 3-4 százalék, ami évi 300-3600 gyereket jelent.
A Norvég Közegészségügyi Intézet Termékenységi és Egészségügyi Központjának kutatói arra voltak kíváncsiak, van-e eltérés az asszisztált reprodukciós technikák segítségével, illetve a mindenféle külső beavatkozás nélkül fogant gyerekek súlya és magassága között, a születésüktől fogva felnőtt korukig.
Bármilyen termékenységi kezelésről legyen is szó, az azok eredményeként született gyermekek növekedése eltér a természetes módon fogant gyermekekétől – adta hírül az oslói kutatók vizsgálati eredményét az Európai Emberi Reprodukciós és Embriológiai Társaság.
A tanulmányban majdnem 80 ezer természetes úton fogant, illetve 1721 olyan gyerek adatait vizsgálták meg, akik nem születtek volna meg, ha a szüleik nem vesznek igénybe meddőségi kezelést. Az asszisztált reprodukciós technikák segítségével fogant gyermekek közül 1073 kezdte az életét „friss”, míg 179 fagyasztott embrióként.
A kutatók megállapították, hogy asszisztált reprodukciós technikák után született gyermekek átlagos születési súlya 3495 g, átlagos hosszúsága 50,2 cm volt, míg a természetes fogant gyermekeké ennél több: 3608 g és 50,5 cm. A lombikbabák azonban az első 18 hónapban gyorsabban növekedtek, egy éves koruk után pedig már valamivel hosszabbak és nehezebbek voltak, mint a természetesen fogant gyermekek. Ez a különbség hét éves korig fennmaradt.
Különbséget találtak a friss és a fagyasztott embriókból született gyermekek között is: az előbbiek kisebbek voltak, mint a természetes úton fogant gyermekek, az utóbbiak nem vagy alig.
A 17 éves korban megvizsgált fiataloknál ugyanakkor már alig találtak különbséget a mesterséges megtermékenyítéssel és a spontán fogant, illetve a friss vagy fagyasztott embrióból született gyerekek súlya és magassága között.
Ez a vizsgálat volt az első, amely egyértelmű különbségeket mutatott a növekedési mintákban a friss és a fagyasztott embrió beültetése után fogant gyermekek között az első hét évben. További kutatásra van szükség, hogy kiderítsék: mi lehet ennek a hátterében, és hosszabb nyomon követésre van szükség annak értékeléséhez.
Magyarázat lehet erre, hogy az anyák a teherbe esést megelőzően hormonkezelést kaptak, de annak a közegnek is köze lehet mindehhez, amelyben az embriókat a laboratóriumban tárolják.
Emellett azt is fontos tisztázni, hogy a meddőségi kezelések nyomán világra jött gyerekek gyors növekedése hatással van-e a későbbi egészségükre.
Más kutatások szerint a gyermekkori gyors növekedés káros hatással lehet a szívre, az erekre és az anyagcserére.
Egy tanulmány kimutatta, hogy a termékenységi kezelés eredményeként született gyermekek gyors súlygyarapodása összefügg a 8-18 éves kor közötti magasabb vérnyomással, míg egy másik az 1-es típusú cukorbetegség nagyobb kockázatát tárta fel.
