Veszélyesebb a férfiakra a koronavírus, a nők eleve védettebbek

Egészség2021. márc. 31.Haiman Éva

A koronavírust egyformán elkaphatják a nők és a férfiak, az utóbbiaknál azonban kimutathatóan nagyobb a súlyos betegség és halál kockázata, egy több mint 3 millió fertőzött adatait elemző tanulmány szerint. Magyarországon is valamivel több férfi hal meg Covid-19-ben, a kórházban kezeltekről azonban nem közölnek részletes adatokat.

Bár az orvosok rég óta tapasztalták, hogy az új típusú koronavírus-betegség nem egyformán érinti a nőket és a férfiakat, ezt most már egy olyan nagy metaanalízis is alátámasztja, amelyben 3 111 714 esetre vonatkozó 90 jelentést tekintettek át 46 különböző országból és 44 amerikai államból.

A világ vezető tudományos lapjában, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint bár a megerősített esetek számában nincs különbség a két nem között, majdnem háromszor (2,84-szer) több férfi került összességében világszerte intenzív osztályra, mint nő, és csaknem másfélszer (1,39-szer) többen haltak bele a betegségbe a férfiak közül.

A Covid-19-ben megfigyelt nemi különbség gyakorlatilag világméretű jelenség. A tanulmány készítői kiemelik: a fertőző betegségek előfordulásában és kimenetelében a nemek közötti különbségek minden életkorban előfordulnak. A férfiaknál általában gyakoribbak a bakteriális, vírusos, gombás és paraziták okozta fertőzések. 

A hongkongi SARS-CoV-1 járványban (az életkorral korrigált relatív) halálozási kockázati arány 1,62-szeres volt a férfiaknál, ugyanez a vírus a szingapúri járvány során 3,10-es eséllyel okozta a férfiak halálát vagy intenzív kezelésének szükségességét.
A szaúdi arábiai MERS-járvány 2013 és 2014 között 52 százalékos halálozási arányt mutatott a férfiaknál, de „csak” 23 százalékosat a nőknél. 

Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy bár társadalmi-gazdasági tényezők is befolyásolhatják a járvány egyes aspektusait, a férfiak és a nők közötti immunválasz alapvető különbségei valószínűleg a Covid-19 pandémiában megfigyelt jelentős nemi eltéréseket is megmagyarázzák.

Mind a veleszületett, mind az adaptív („alkalmazkodáson alapuló”) immunrendszerben ismert a nemek közötti eltérés, és ezek számíthatnak a koronavírus esetében is. Az adaptív immunrendszeren belül sok minden a nőket hozza előnybe, és tapasztalták azt is, hogy a nők súlyosabb helyi és szisztémás mellékhatásokról számolnak be, és magasabb antitest-szinteket produkálnak például a szezonális influenza elleni oltásra, valamint a legtöbb egyéb kórokozó-vakcinára. 

A nők emellett már fele annyi dózisással is elérik el a férfiakkal egyenértékű védő antitest-szintet. 

A kutatók azt is megállapították, hogy a nők több 1-es típusú interferont, egy erős vírusellenes citokint termelnek a vírus RNS-ét érzékelve, mint a férfiak, ami fontos a szervezet korai reakciója szempontjából a Covid-19-nél is. Ez a jelenség két dologhoz kapcsolódik: a nemi hormon koncentrációjához, illetve az X-kromoszómák számához. 

Az X kromoszóma számos immunrendszerű gént tartalmaz, amit sokféle, X-hez kapcsolódó immunhiányos rendellenesség bizonyít. Az ösztradiol (az ösztrogén egyik fajtája) előnyt kínál a fertőző betegségekkel szemben többek között azáltal, hogy növeli az antitest termelést.

Ezzel szemben a férfi nemi hormon, a tesztoszteron elnyomja az immunrendszert: a magas tesztoszterinszint sok más mellett fokozott gyulladásos citokinekkel és a természetes gyilkos sejtek, valamint a szabályozó T-sejtek csökkenésével jár együtt. 

A Nature tanulmánya 2020-as első féléves eseteken nyugszik, és az elemzésben nem szerepelnek magyarországi adatok. A koronavírus.gov.hu adataiból az látszik, hogy

a Covid-19 Magyarországon is valamivel több áldozatot követelt a férfiak, mint a nők közül, jóllehet a különbség nem jelentős, mintegy 10 és félezer férfi, és valamivel kevesebb, mint 10 ezer nő halálát okozta eddig itthon közvetve vagy közvetlenül a koronavírus.

Annak, hogy itthon nincs érdemi különbség a két nem Covid-halálozásában, az lehet az oka, amit a Nature is kiemel: a magas vérnyomásban, vagy a cukorbetegségben szenvedő fertőzött férfiak és nők halálozási arányában nincsenek szignifikáns nemi különbségek. Magyarországon pedig általában és a koronavírus-fertőzöttek körében is nagyon magas e két betegségben szenvedők aránya.

Arra vonatkozóan nincs elérhető adat, hogy kórházi kezelésre, különösen intenzív ellátásra idehaza milyen arányban szorulnak nők, illetve férfiak. Ilyen adatokat sem közölnek, csupán ömlesztett adatokat hoznak nyilvánosságra, amelyekből például nem követhető nyomon a nemek közötti különbség alakulása az első, a második és a harmadik járványhullámban sem, holott érdekes lenne látni, hogy most, amikor már döntően nem csak az idős korosztály érintett, vajon változott-e például a nemek megoszlása.