2021-re eltűnhet a nettó külső adósságunk
ElemzésekHogyan alakult tavaly a kivitel és a behozatal, valamint a lakosság, a cégek és az állam tartozása? Hat ábrán mutatjuk a legfontosabb trendeket.
A magyar gazdaság külső finanszírozási képessége, vagyis a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege tavaly év végére a GDP 2,2 százalékára süllyedt, amely a külkereskedelmi egyenleg mérséklődéséhez kötődött, ezt azonban részben ellensúlyozta a jövedelemegyenleg javulása.
Az MNB előrejelzése szerint hazánk külső finanszírozási képessége a GDP 2,3 százaléka körül stabilizálódhat, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nettó külső adóssága – azaz a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása – 2021-re lenullázódjon. Ez a folyamat az ország sérülékenységének további csökkenését eredményezi.
A folyó fizetési mérleg többlete előreláthatóan idén éri el a mélypontját megközelítve a nulla százalékot, azonban ezt követelően a többlet újbóli bővülése várható. Az inflációs jelentés becslései alapján a mutató 2021-re ismét elérheti az 1 százalékot.
A külső finanszírozási képességünk továbbra is meghaladja a régiós szintet, amely az alábbi ábrán látható.
A nettó külső adósság tavaly év végén a GDP megközelítőleg 8 százalékát tette ki, így 2017 végéhez képest 5,6 százalékponttal csökkent. Az adósságmutató javulása nagyobb részben az államháztartáshoz, kisebb részben a bankszektorhoz és a vállalatokhoz kötődött. Előretekintve 2021 végére egy újabb mérföldkőhöz érkezhet Magyarország, amikor is a nettó külső adósság megszűnhet.
A külkereskedelmi egyenleget jelenleg kettős hatás alakítja. Az áruegyenleg csökkenésében elsősorban az importintenzív beruházások emelkedése és a külső kereslet lassulása játszott szerepet, aminek a hatását tompította a szolgáltatásegyenleg stabil többlete.
A beruházások nagy mértékű élénkülését a vállalati hitelpiac kétszámjegyű bővülése, valamint az uniós forrásfelhasználás fűtötte. A szolgáltatásegyenleg többlete a turisztikai és szállítási szolgáltatások mellett a pénzügyi és egyéb üzleti szolgáltatások exportjához kötődött.
Emellett kiemelt fontosságú fejlemény, hogy tovább csökkent az állam külső és deviza adósságának aránya, amely érdemben emeli Magyarország védettségét a külső sokkokkal szemben. Ez egyébként jelentős szerepet játszott abban, hogy az S&P és a Fitch idén újra felminősítette Magyarországot.
A mérséklődő GDP arányos bruttó államadóssággal párhuzamosan 2018-ban folytatódott a nettó kamategyenleg 6 éves csökkenő trendje. A kamategyenleg értéke tavaly év végére a GDP 1 százaléka alá esett, ami nagy részben az alacsony kamatkörnyezetnek és a külső adósságállomány mérséklődésenek köszönhető.
Jelentős mértékben javult a tartalékmegfelelés. A rövid külső adósság számottevő mérséklődése és a tartalékok nagymértékű emelkedése következtében az MNB nemzetközi tartalékainak állománya 2018 végén több mint 10 milliárd euróval meghaladta a befektetők által elvárt biztonságosnak tekinthető szintet (Guidotti- Greenspan szabály). A Guidotti-Greenspan szabály szerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát.
