A „cigány nyelvek” rohamosan szorulhatnak vissza Magyarországon

Valójában fogalmunk sincs, hogy hány roma él ma Magyarországon. A népszámlálások az önbevallásra építenek, de a romák jelentős része a kérdezőbiztos előtt nem vallja cigánynak magát. Hiába biztosítják őket arról, hogy nem éri emiatt hátrányos megkülönböztetés őket. Emiatt rendre alulmérik a számukat.

Jellemző, hogy a hivatalos statisztikák szerint míg 2011-ben 315 ezer roma élt Magyarországon, addig 2022-ben a népszámlálás szerint már csak 209 ezer. Nyilván ezek az adatok nem a valóságot tükrözik és szó sincs arról, hogy a roma lakosság váratlanul rohamos apadásnak indult.

Még 2010-2013-ban a Debreceni Egyetem (DE) Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke készített egy felmérést,

amely szerint akkor 876 ezer roma élt Magyarországon.

Bár ez közelebb lehet a valósághoz itt fontos megjegyezni, hogy van olyan feltételezés mely szerint a külső minősítők az ilyen kutatásoknál a nagyobb településeken túlbecsülik a romák számát. Így még ezt az adatot se lehet teljesen biztosra venni.

Az mindenesetre sejthető, hogy jelenleg a cigányok több mint fele községekben él. Bár a városokban élő romák aránya nőtt az utóbbi időben ez részben annak is köszönhető, hogy időközben számos község várossá lett átnevezve.

Valószínűleg úgy 55 százalékuk ötezer fő alatti településeken lakik. Főleg az észak-keleti országrészben nagy az arányuk.

Egy 2018-as OKM-es adat szerint egyébként Borsod megyében a községek iskoláiban akkor a roma tanulók aránya 53 százalékon állt.

Milyen nyelveket értünk meg?

A tavalyi népszámlálás annak is utána nézett, hogy a Magyarországon élő emberek milyen nyelveket beszélnek. Az adatok alapján a cigány nyelvek, vagyis a romani és a beás jelentősen visszaszorult.

Míg 2011-ben még 87 ezren értették, addig most már csak 39 ezren beszélik ezeket a nyelveket. Viszont pont a fentebb pedzegetett okok miatt érdemes némi kétkedéssel fogadni a számokat.

Még akkoris, ha itt egy olyan trendről van szó, amelynek akár valóságalapja is lehet.

Hisz ismert jelenség, hogy a cigányság között sokan maguk mögött hagyják a roma identitásukat. Főleg a szűk értelmiségi rétegnél jellemző, hogy asszimilálódnak a többségi társadalomba.

Sokuk vegyes házasságot köt, ahogy azt korábban lapunknak elárulták a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézeténél.

Nem a cigány nyelvek az egyetlenek, amelyek az adatok alapján kezdenek visszaszorulni: például a szlovákot is egyre kevesebben beszélik idehaza.

Mindezen túl az is látszik: a magyarországi lakosságon belül jelentősen nőtt az angolul beszélők száma, de épp így a spanyolul és az ukránul beszélők köre is jelentősen megugrott.

A népesség nyelvismerete – Az egyes nyelveket beszélők száma

Forrás: Népszámlálási adatok