A digitális gazdaság lesz hamarosan az ország legnagyobb munkaadója
ElemzésekA magyar munkaerőpiacon minden ötödik ember a digitális gazdaságnak köszönheti a kenyérkeresetét, a digitalizáció az elmúlt évben félmilliónál is több munkahelyet hozott létre, és a magyar nemzetgazdaság digitalizációja jóval előbbre tart, mint gondolnánk – derül ki abból a digitális gazdaság valódi súlyát mérő kutatásból, amelynek eredményeit ma ismertette az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és a Microsoft Magyarország.
Válságállóvá teszi a magyar nemzetgazdaságot a digitális átalakulás: az IVSZ és a Microsoft közös kutatása szerint 2023-ra a magyar gazdaság negyedét adja a digitális gazdaság. A kutatás legnagyobb tanulsága szerint a digitális átalakulás minden korábbinál hatékonyabb eszközt ad a kormányok – így a magyar kormány – kezébe is ahhoz, hogy a gazdaság növekedését támogassák és a nemzetgazdaságot válságállóbbá, a kedvezőtlen világgazdasági fordulatokkal szemben immunisabbá tegyék.
A kutatás megállapításai szerint éves szinten 4 ezer milliárd forinttal növelné a magyar GDP-t, ha a növekedés technológia-vezérelt lenne és a digitalizáció mindenhol megtörténne. Ehhez rendszer szintű digitális fejlesztésekre van szükség. Az új kutatást az tette szükségessé, hogy valóban mérhetővé váljon a digitalizáció gazdasági hajtóereje. Az IVSZ – a Microsoft támogatásával – szakmai szövetségként biztosítja az elérhető legjobb módszertant és adatokat a piac és a döntéshozók számára
A magyar gazdaság digitalizációja előrébb tart, mint gondolnánk. Ötből négy adat tekintetében az uniós színvonalon vagy a fölött teljesít a magyar IKT-szektor, amely csupán egy részét teszi ki a magyar digitális gazdaságnak. Amennyiben a magyar kormány technológia-vezérelt növekedési stratégiát valósít meg, vagyis rendszerszintű digitális fejlesztéseket hajt végre, a magyar infokommunikációs szektor közel 8 százalékponttal nagyobb mértékben lenne képes hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez, mint az organikus, követő stratégia esetén.
A digitális átalakulás következtében a pénzügyi szektortól a mezőgazdaságig minden iparágba beférkőztek a digitális megoldások, egyre gyakoribb, hogy a hagyományos iparágakban is digitális fejlesztésekre építenek új üzleti stratégiát. A digitális megoldások minden területen a gazdaság motorjává válnak.
E jelenség valódi gazdasági súlyának mérésére a hagyományos statisztikai módszerek elégtelenek, ezért az IVSZ, az infokommunikációs iparág szakmai szervezete, öt évvel ezelőtt egy újszerű, makrogazdasági szemléletű kutatásba fogott, amely a digitális gazdaság súlyát hivatott megállapítani a teljes nemzetgazdaságon belül. Most második alkalommal, készült el a kutatás, a digitalizáció eddigi tapasztalatainak felhasználásával és a Microsoft Magyarország támogatásával.
A digitális gazdaság része természetesen minden infokommunikációs vállalkozás, ám részét képezik olyan vállalkozások is, amelyek profilja nem az infokommunikáció, hanem építenek a technológia nyújtotta megoldásokra. Például: az okostelefonokon elérhető taxisok, a szenzorok adataira építő precíziós mezőgazdasággal foglalkozó cégek, vagy éppen a teljesen automatizált autógyárak valamilyen részben mind-mind részei a digitális gazdaságnak.
Az infokommunikációs szektor munkahelyteremtő képessége folyamatosan nő: 5 év alatt mintegy 7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaság egészében azoknak a száma, akik az IKT szektor bővülésének köszönhetően dolgoznak. 2018-ban az IKT-szektor már közel 200 ezer embernek biztosított munkát Magyarországon, ami a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak közel 4,5 százalékát tette ki. A kutatás adatai szerint a teljes digitális gazdaság ma már a hazai foglalkoztatottak legalább 20 százalékának biztosít munkalehetőséget.
A digitalizáció csak az elmúlt években átlagosan 550–660 ezer új álláshely létrejöttéhez vagy meglévő álláshely megtartásához járult hozzá Magyarországon. Vagyis nincs még egy olyan munkahelyteremtő és munkahelymegtartó erő a magyar gazdaságban, mint a digitalizáció.
Az IKT-feldolgozóipar az autóipar után a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőrének tekinthető: a teljes árukivitel 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve. Ami a beruházásokat illeti: a digitális gazdaság a nemzetgazdasági beruházások mintegy 3,5 százalékát adta, és az 5G hálózat várható kiépülésével a 2021-ig további érdemi emelkedés várható.
„A digitális gazdaságért dolgozó szakmai szövetségként fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági folyamatokat a lehető legprecízebben mérjük, hiszen ebben az esetben tudjuk a hazai digitalizáció ügyét előmozdítani. Ezért is fejlesztettünk ki elsőként egy olyan módszertant, amely a korábbi, jellemzően statisztikai mérésekkel szemben hitelesebb számot ad a digitális gazdaság méretéről és jelentőségéről. Az eredmények rámutatnak a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságára, amely a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességének is kulcsa egyben”
– kommentálta a kutatást Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.
„A Magyarország számára kiemelten fontos szektorok mindegyikében intenzív digitalizáció zajlik a világban, ezért tartottuk fontosnak, hogy valódi képet kapjunk a digitalizáció gazdasági hatásairól. Az eredmények alapján immár tények birtokában állíthatjuk, hogy az intenzív technológiai fejlesztésekkel, valamint digitális tudás fejlesztésével a jelen- és a jövő munkavállalóinak körében szintugrásra lesz képes a magyar gazdaság. A Microsoft vezető technológiai szolgáltatóként mindenkinek a partnere ebben” – mondta Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője.
