A fegyverkezés új aranykora - Közép-Kelet Európa menekülő útja lehet a hadiipar

Közép-Kelet Európa gazdasági modellje átalakul. A régióba áramló működőtőke a 2020‑as évek elején még elérte a GDP 6 százalékát, mára azonban 2 százalékra esett vissza, a bérek és a geopolitikai kockázatok pedig eltüntették a régió költségekre vonatkozó korábbi előnyét - írja a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche tanulmánya. A kutatás ugyanakkor azt sem rejti véka alá, hogy a NATO‑tagországok által a védelmi kiadásoknál tervezett keretemelés a GDP 0,2–0,3 százalékpontjával növelheti a régió növekedését. Egy, a balti államokra fókuszáló elemzés szerint az extra védelmi kiadások akár közel 1 százalékkal növelhetik a GDP-t.

A bécsi kutatóintézet tanulmánya rámutat arra, hogy a német Rheinmetall máris nagyszabású beruházásokat indít vagy tervez számos országban. A román állami Pirochim Victoriával 2024‑ben vegyesvállalatot hozott létre moduláris töltetek gyártására. A beruházás értéke több mint 500 millió euró, a termelés 2028‑ban indul és körülbelül 700 munkahelyet teremt.

Bulgária is felkerült a hadiipari térképre. Tavaly októberben a szófiai kormány és a Rheinmetall vegyesvállalatot hozott létre közel 1 milliárd euró értékben lőport és 155 milliméteres lövedéket készítő gyár építésére, amit az Európai Unió a SAFE programból finanszírozott és mintegy ezer munkahelyet teremt.

Litvánia és Lettország sem maradt ki, a Rheinmetall a két országban 2024‑ben két új üzemet indított. A litvániai Baisogala városában 300 millió eurós beruházással évente több tízezer 155 milliméteres lövedéket gyártó üzem épül. A letteknél egy 275 millió eurós közös üzemet hoznak létre, amelynek kapacitása szintén több tízezer lövedék.

Lengyelországban nem a Rheinmetall, hanem a brit BAE Systems lett a technológiai partner a PGZ állami cég három új 155 milliméteres lőszert készítő gyárának létrehozásához. A cél 2028‑ig évente 200 ezer lövedék előállítása. De a Rheinmetall sem marad ki a lengyel hadiipar hatalmas üzletéből, a német óriás a PGZ‑vel közösen „Európai Support Vehicles Centre” néven páncélozott műszaki járművek gyártására készül. Észtországban a kormány egy állami tulajdonú RDX robbanóanyag‑üzem építését tervezi, amely 2028‑ra válhat üzemképessé; ezzel összefüggésben egy országos védelmiipari parkot is létrehoznának.

Hazánk az elsők között vágott bele a hadiipari fejlesztésekbe. Magyarország 2016‑ban intenzív hadiipari modernizációt indított, az akkor még Zrínyi 2026-nak nevezett program keretében. A kormány több nagy német–magyar közös vállalkozást is támogat, ezek közül most három területet emelünk ki.

• Páncélozott járművek. A zalaegerszegi Lynx‑üzem 209 járművet szerel össze a magyar hadsereg számára és a Rheinmetall tervezi a Panther KF51 harckocsi prototípusának gyártását is. A kormány a gyártókapacitást fejlesztő mérnöki központot 1,4 millió euróval támogatja, ami 80 magas képzettségű munkahelyet jelent.
• Lőszergyártás: A várpalotai üzem bővítése a közepes kaliberű lőszerek mellé 155 és 120 milliméteres lőszerek gyártását teszi lehetővé 2026‑tól, 200 új munkahelyet teremtve. Ez ugyan kisebb léptékű, mint a romániai vagy bulgáriai milliárdos beruházások, de a régióban ritka, hogy egy üzem integrált robbanóanyag‑gyártással rendelkezzen.
• Repülőgép‑ipar: A gyulai Airbus‑gyár révén Magyarország belépett a helikopter alkatrész‑gyártásba. A projekt célja, hogy több évtizedes hiány után hazai repülőipari beszállítói bázist építsen.

A magyar beruházások mérete (jellemzően tíz–száz millió eurós értékűek) kisebb, mint Bulgáriában és Romániában, ahol 500 millió–1 milliárd eurós nagyságrendben épülnek a lőpor‑ és lövedékgyárak. Magyarországon ugyanakkor az építkezés lényegesen diverzifikáltabb: páncélozott járművek, közepes és nagy kaliberű lőszerek, valamint helikopter‑alkatrészek gyártására egyaránt sor kerül, nem beszélve az innovációs központokról, vagy a Zala Zone tesztpályáról, miközben a legtöbb környező ország elsősorban lőszergyártásra koncentrál.