A háború megkeseríti az édességpiacot: drágulni fog a szaloncukor is

A cukorkák, csokoládék, kekszek ára az elmúlt egy-két évben nagyjából csak az infláció mértékével emelkedett idehaza, és a húsvéti időszakban sem lesz még drágulás – hiszen a csokitojások, -nyulak még ősszel-télen készültek –, de az év további részében egészen biztosan drágulni fognak az édességek is.

A nyers- és csomagolóanyaghiány, illetve ennek következtében ezek áremelkedése, valamint az infláció ősszel-télen már éreztetni fogja a hatását.

Minderről Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke beszélt azon a sajtótájékoztatón, ahol azt is elmondta, hogy

az elmúlt három évben 2-2,5-szeresére drágult a cukor. Az édességipari alapanyag tonnája már tavaly is 500 euróba került, mostanra azonban tovább drágult, 650-700 euróra.

Ennek részben a cukorhiány az oka, ami itthon még nem érződik, de az orosz-ukrán háború miatt várhatóan fog, hiszen Ukrajna jelentős cukortermelő ország is, ahogyan fontos európai napraforgóolaj-beszállító is. Az utóbbi hiánya miatt már zajlanak az egyeztetések az agrártárcával a helyettesítő termékekről, mint Sánta Sándor közölte: a receptúrákon is változtatni kell emiatt.

A szövetség elnöke arról is beszélt, hogy

húsvétkor nagyjából 900 tonna édesség fogy körülbelül 5 milliárd forint értékben, és igyekezett eloszlatni azt a tévhitet is, mely szerint a megmaradt Mikulásokat átcsomagolják, és így (is) készülnek a csokinyuszik. Mint fogalmazott, photoshopot látott már ilyet, de gyártásban ilyen nincs. Ami nem fogy el teljes áron, annak egy része elkel az ünnepek utáni akciókban, a többit pedig adományként adják tovább.

A húsvétinál lényegesen hangsúlyosabb az édességpiacon a Mikulás és a karácsony: az évi mintegy 230 milliárd forintos forgalom 30-40 százaléka az utolsó két hónapban realizálódik.

A szövetség adatai szerint az éves forgalom nagyjából így oszlik meg az egyes termékcsoportok között:

A szövetség felmérése megerősíti, hogy szeretjük az édességet:

az emberek több mint 77 százaléka naponta, de legalább hetente egyszer, vagy többször fogyaszt édességet. Az édesítőszerrel készült termékek iránt még alacsony a kereslet, mert bár a megkérdezettek 25 százaléka válaszolta azt, hogy ilyet választ, a valóságban ennél jóval alacsonyabb ezek iránt a kereslet, ahogyan a „mentes” termékek iránt is – mondta Sánta Sándor. Ennek ellenére a termékinnováció  egyik iránya az „egészséges” kategória (ezen belül az energiacsökkentett és a mentes termékek), míg a másikat az új ízek jelentik. Itt a legnagyobb sikere a karamellás, sós karamellás készítményeknek és a „szőke csokoládénak”, a karamellizált fehér csokoládénak, valamint a liofilizált gyümölccsel készült édességeknek van.

Az ember alapvetően édesszájú – erről már Antal Emese dietetikus beszélt, aki szerint erre az evolúció ad magyarázatot: az édes íz jól hasznosítható szénhidráttartalmú energiaforrást jelent

(amely feltételezhetően nem mérgező), mint például az anyatej vagy a gyümölcsök. Nem véletlen, hogy tízből hat embernek az édes a kedvenc íze, a kávét és a teát négyből hárman édesen fogyasztják – derül ki a Táplálkozás, életmód, testmozgás Platform Egyesület által ez év elején végzett 1000 fős kutatásból. E szerint a nők és a fiatalok igazán édesszájúak, érdekes módon azonban a városlakók kevésbé.
Antal Emese ennek kapcsán igyekezett eloszlatni néhány tévhitet. Az egyik ilyen, hogy a barna-, a nyírfa vagy az egyéb alternatív cukrok sokkal egészségesebbek, mint a kristálycukor. A másik, hogy a cukor így is, úgy is méreg, mert ezzel szemben

a cukornak fontos szerepe van az étrendünkben és az élelmiszereinkben. A mértékre azonban figyelni kell: egy felnőtt embernek naponta maximum 50 gramm cukrot szabad fogyasztania, ami körülbelül 3 gombóc gyümölcsfagylaltnak, 0,7 dl szörpnek vagy 3 evőkanálnyi méznek felel meg.

Mi, magyarok egyébként 49 százalékban cukrozott italok formájában veszünk magunkhoz cukrot, míg az édességek ugyanúgy 10 százalékkal szerepelnek, mint a cukrozott tejtermékek és a sütő- és édesipari termékek.