A háborúban álló Libanontól a forrongó Balkánig - Magyar katonai missziók a világban
ElemzésekMit keresnek a magyar katonák a háború sújtotta Libanonban, mi a feladatuk 1990 óta Koszovóban? Hol vesznek részt misszióban világszerte egyenruhásaink? A Honvédelmi Minisztériumot kérdeztük.
A napokban, a libanoni háború kapcsán került ismét az érdeklődés középpontjába a Magyar Honvédség (MH) missziós tevékenysége. Kiderült ugyanis, hogy
a közel-keleti országban – noha alacsonyabb létszámmal – magyar katonák is szolgálatot teljesítenek a több mint 10 ezer fős, 50 ország katonáiból álló ENSZ-kontingensben.
Mivel a Hezbollah és az IDF közötti harcok következtében békefenntartók is megsérültek a múlt héten, megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, van-e köztük magyar katona?
„Az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) szolgáló magyar katonákat közvetlen veszély jelenleg nem fenyegeti, feladataikat az UNIFIL parancsnoka által meghatározott korlátozások szerint látják el. Táboruktól nagyjából 10 kilométerre történt az ENSZ-erőket érintő incidens”
- válaszolta a minisztérium hozzátéve, hogy „a magyar katonák az ENSZ-mandátum szerint folytatják feladataik teljesítését, a misszióban részt vevő más nemzetek katonáival együtt.
Az UNIFIL parancsnoka elrendelte a biztonsági szint emelését és a táboron kívüli mozgások minimalizálását, illetve a biztonsági helyzet függvényében az állományt óvóhelyre vezénylik”.
Ha már ezt megtudtuk, megkérdeztük azt is, milyen feladatokat látnak el katonáink Libanonban, és azt is, világszerte hol teljesít szolgálatot a Magyar Honvédség különböző missziók keretében.
Libanon
Az UNIFIL missziót 1978-ban hozták létre, Libanon déli részén, miután Izrael beavatkozott a libanoni polgárháborúba a Palesztin Felszabadítási Szervezet jelenlétének felszámolására.
A misszió feladata eredetileg az izraeli csapatok kivonulásának felügyelete és a béke fenntartása volt a térségben. A misszió mandátuma időközben kibővült, és feladatává vált a libanoni kormány támogatása abban, hogy visszaszerezze szuverenitását a terület felett a Hezbollah terrorista szervezettől, valamint elősegítse a helyi biztonság fenntartását.
AMagyar Honvédség békefenntartói szerepvállalása az UNIFIL misszióban 2006-ig nyúlik vissza. Ekkortájt a Honvédség katonatérképészeket biztosított a misszió főparancsnokságára. 2018 májusa és novembere között az olaszokkal közösen, az MLF (Multinational Land Force, olasz-szlovén-magyar harccsoport) felajánlás keretében, Magyarország ideiglenesen 6 fővel bővítette szerepvállalását.
A térképész beosztások visszamondását követően átalakult a szerepvállalásunk feladatrendszere, katonáink jelenleg egy lövészszázad keretében teljesítenek szolgálatot, feladatrendszerük kiterjeda tábor őrzés-védelmére, valamint a helyi erőkkel való járőrözésre, az ENSZ-jelenlét fenntartásának és erősítésének céljából.
Koszovó
Az ENSZ BT 1244. számú határozatában kapott felhatalmazás alapján a NATO 1999-ben indította meg Kosovo Force (KFOR) elnevezésű, fegyveres békefenntartó műveletét, melynek rendeltetése a koszovói albánok és koszovói szerbek közötti ellenségeskedés kiújulásának megakadályozása, a tűzszüneti megállapodás betartatása, a szerb enklávék védelme, valamint a koszovói biztonsági szektor kialakításának támogatása.
A misszióban a kezdetektől részt veszünk, 1999-ben került kiküldésre az MH Őr- és Biztosító zászlóalj első váltása. A jelenleg is folyó NATO vezette KFOR műveletéhez törzstisztekkel és kontingenssel járul hozzá a Magyar Honvédség. A szerepvállalásunk fő erejét a Novo Seloban települő, a KFOR művelet harcászati tartalék zászlóalját (Kosovo Tactical Reserve Battalion-KTRBN) biztosító MH KFOR Kontingens adja, mely feladatrendszert a Magyar Honvédség 2017-ben vette át.
Az MH KFOR kontingensének rendeltetése Koszovó teljes területén, valamint – külön parancsra – Bosznia-Hercegovina teljes területén békefenntartó feladatokban, illetve ezen feladatok mindenoldalú biztosításában történő részvétel, valamint a magyar alegységek és a KFOR parancsnokságokon szolgálatot teljesítő állomány nemzeti logisztikai támogatása, pénzügyi ellátása.
A magyar katonák emellett egy másik misszióban is részt vesznek itt. Az UNMIK 1999-ben kezdte meg tevékenységét, hogy átmeneti igazgatást biztosítson Koszovóban a háború utáni helyreállítás idején. A misszió célja a stabilizáció elősegítése, a jogállamiság megteremtése és az intézményi keretek kiépítése.
Az UNMIK koordinálja a nemzetközi jelenlétet Koszovóban, beleértve az EU és az EBESZ (OSCE) együttműködését. Magyarország szintén aktív szerepet vállalt ebben a misszióban, magyar rendőrök és civil szakértők is részt vettek a békefenntartásban és az intézményépítésben. A Magyar Honvédség 2023 februárjában kapott felkérést az ENSZ-től az UNMIK koszovói missziójának katonai összekötő tiszti posztjára, mely pozíciót 2023 júniusától töltjük be.
Ciprus
Az UNFICYP 1964 óta működik Cipruson, fő célja a görög és török ciprusi közösségek közötti béke fenntartása. A misszió a szigetország megosztottságának kezelésére és a fegyveres összecsapások elkerülésére fókuszál.
Az ENSZ békefenntartói közé tartoznak katonák, rendőrök és civil személyzet, akik biztosítják a felek közötti feszültségmentességet. Az UNFICYP az egyik legrégebb óta működő ENSZ-misszió, és a mai napig aktívan hozzájárul a ciprusi békefolyamat fenntartásához, részt vesz a humanitárius segítségnyújtásban is, és közvetítő szerepet játszik a politikai rendezés elősegítésében.
A Magyar Honvédség 1993 óta vesz részt a ciprusi békefenntartó feladatban. Kezdetben csak megfigyelőkkel, majd 1995-től katonai alegységgel is bekapcsolódott a tűzszüneti megállapodás fenntartásába, a szembenálló felek szétválasztásába, a szigetország fejlődését garantáló béke megőrzésébe.
A szlovák és magyar katonák 2001 júniusától 2018. augusztus 31-ig közösen felügyelték a tűzszüneti biztonsági zóna keleti, 4-es szektorát. 2010-ben szerb katonákat is integráltunk a magyar kontingens állományába.
2018 augusztus 31-ig, az UNFICYP magyar kontingens kivonásáig a közel 100 fős magyar kontingens az UNFICYP meghatározó alegysége volt, a járőr és megfigyelési feladatokat végrehajtó katonák az ütközőzónán belüli Szent István-táborban, illetve az általuk ellenőrzött, mintegy 75 km2-es szektor egy járőrbázisán települtek.
A magyar kontingens jelentős része szolgált különböző vezető és törzsbeosztásokban az ENSZ-erők Nicosiában települő főparancsnokságán, valamint Famagustában, a szlovák, magyar, horvát és szerb 4-es szektor parancsnokságon. A századerőnyi katonai kontingens kivonása után is fenntartunk egy alacsonyabb jelenlétet, amelyben a Rendőrség is részt vesz.
Nyugat-Szahara
A Magyar Honvédség 2000 májusa óta delegál fegyvertelen katonai megfigyelőket az ENSZ Nyugat-Szaharai Választásokat Elősegítő Missziójába (MINURSO). A szemben álló felek 2020. november 13-án visszatértek az ellenségeskedéshez és felrúgták a 1991 óta fennálló status quot, valamint a katonai megállapodást, így jelenleg a műveleti területen történő járőrözés, az egyre intenzívebb harcok miatt kizárólag a nyugati (Marokkó által felügyelt) területen lehetséges.
A Honvédség katonai megfigyelőket biztosít a misszió részére, akik a 9 járőrbázis egyikén, vagy esetenként a parancsnokságon végzik a szolgálatukat.
A misszió mandátuma az első időszakban alapvetően a tűzszünet ellenőrzésére és a szembenálló felek csapatainak szétválasztására, valamint a háborús tevékenységek kiújulásának megakadályozására korlátozódott. Később kibővült a politikai foglyok szabadon bocsátása és a hadifogoly-cserék ellenőrzése, továbbá a referendum előkészítése érdekében végzett – azonosítási és regisztrációs – tevékenység segítése feladataival.
Baltikum
Magyarország eddig háromszor vett részt a balti országok légterének védelmében, és már a negyedik körről is megszületett a döntés, hazánk 2025-ben ismét elvállalja a feladatot. A magyar kontingens a Gripen vadászgépekkel úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot lát majd el, vagyis azonosítatlan repülőgép észlelése esetén egy vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie harckész állapotban.
Örményország
A hegyi-karabahi háború kiújulása következtében az EU az örmény-azeri kapcsolatok helyszíni normalizálódása érdekében 2022-ben indította el az EUMA misszióját. Az EUMA egy, a polgári tervezési és végrehajtási szolgálat irányítása alatt működő fegyvertelen válságkezelési (megfigyelő) misszió, mely az örmény–azerbajdzsáni határ örmény oldalán, kizárólag Örményország nemzetközileg elismert területén működik.
Feladata figyelemmel kísérni és elemezni a két ország között a határ menti régióban fennálló helyzetet, hozzájárulva a térség békéjének és biztonságának helyreállításához, a bizalomépítéshez.
Az EUMA civil megfigyelőkből áll, akik folyamatosan jelen vannak a konfliktus által érintett régiókban, és jelentéseket készítenek az EU számára.
A Magyar Honvédség 2024-ben csatlakozott a misszióhoz katonai szakértő delegálásával. A misszió célja a feszültségek enyhítése, a humanitárius helyzet javítása és az örmény-azeri párbeszéd elősegítése.
Georgia
Az EUMM egy fegyvertelen polgári megfigyelő misszió, melynek feladata, hogy a fegyveres konfliktust lezáró hat pontból álló megállapodás és az azon alapuló végrehajtási intézkedések teljes körű betartásának polgári megfigyelését végezze Georgia egész területén annak érdekében, hogy ezzel
hozzájáruljon a georgiai helyzet stabilizálásához, normalizálásához, a bizalomépítéshez valamint a georgiai helyzet tartós politikai megoldására irányuló európai politikához. Az EUMM fontos szerepet játszik a grúziai békefolyamat fenntartásában, és az Unió egyik legnagyobb civil missziója. Az EU felkérésére, a Magyar Honvédség 2009. szeptember 19-től delegál katonai megfigyelőket a térségbe.
Líbia
Az EUNAVFOR MED IRINI missziót az Európai Unió 2020-ban hozta létre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az ENSZ líbiai fegyverembargójának légi, műholdas és tengeri eszközökkel történő érvényesítéséhez a Földközi-tengeren.
Ezenkívül másodlagos feladatként az EUNAVFOR MED IRINI hozzájárul a kőolaj Líbiából történő tiltott kivitelével kapcsolatos ENSZ-intézkedések végrehajtásához.
Az EUNAVFOR MED IRINI további másodlagos feladatként segítséget nyújt a líbiai parti őrség és haditengerészet kapacitásépítéséhez és képzéséhez a tengeri bűnüldözési feladatok tekintetében, különösen az embercsempészés és az emberkereskedelem megelőzése érdekében.
Az IRINI fontos része EU közös biztonság- és védelempolitikájának megvalósításához, különösen a mediterrán térség stabilitásának fenntartásában.
A Magyar Honvédség a műveletben a misszió műveleti parancsnokságán (OHQ), Rómában két tervező főtiszti beosztás feltöltésének vállalásával vesz részt.
Irak
A NATO brüsszeli csúcstalálkozóján a tagállamok állam- és kormányfői 2019-ben döntöttek az NMI (NATO Mission Iraq) megindításáról, amely egy nem harcoló szervezet. Feladata a stabilizálás, az újjáépítés és az intézményrendszer kiépítésének támogatása.
A műveletben alacsony számban részt vevő magyar katonák tanácsadói és biztosítási feladatokat látnak el. Szintén Irakban zajlik az amerikai hadsereg Iszlám Állam elleni hadművelete, az Operation Inherent Resolve, amelyben koalíciós partnerként a Magyar Honvédség is részt vesz, egy, legfeljebb 20, váltási időszakban pedig 40 fős katonai kontingenst állomásoztasson 2025. december 31-ig.
A küldöttség feladatai közé tartozna partnerképesség-építés, a katonai segítségnyújtás és tanácsadás, továbbá csapatkísérő feladatok.
Bosznia-Hercegovina
A daytoni békemegállapodás 1995-ös elfogadása óta Magyarország aktív szerepet vállal a bosznia-hercegovinai nemzetközi békefenntartó, illetve a biztonsági helyzetet stabilizáló missziókban.
Az EUFOR ALTHEA művelet 2004-ben indult, felváltva a megelőző NATO szerepvállalást. A kezdeti robosztus létszáma fokozatosan csökkent és a feladatrendszere is átalakult. 2012-ben a hangsúly a bosznia-hercegovinai hadsereg képességfejlesztésére és kiképzésére került.
A művelet – a biztonsági helyzet változása miatt – az utóbbi időben nagyobb létszámmal van jelen a műveleti területen és nagyobb hangsúlyt helyez a többszintű tartalékerőkre, azonban továbbra is fontos eleme a stacioner és mobil megfigyelő és összekötő csoportokból álló helyzetértékelő képesség.
Magyarország a művelet kezdete óta részt vesz az EUFOR-ban és az azt megelőző NATO-műveletekben. A magyar kontingens elhelyezése Szarajevóban, az EUFOR és a NATO parancsnokságoknak egyaránt otthont adó Butmir táborban biztosított. 2024 januárjától dr. Sticz László vezérőrnagy személyében a Magyar Honvédség tölti be az EUFOR parancsnoka pozíciót egy éven át. A magyar felajánlás része az EUFOR Többnemzeti Zászlóalj (MNBN) 2024. szeptember 15-től egy éven keresztül honi területen készenlétet ellátó egyik századának az osztrák féllel éves rotációban történő biztosítása.
A Honvédség 2024-ben többek között légi szállító képességet, MEDEVAC képességet, valamint a különböző törzsbeosztások ellátása mellett egészségügyi képességet is biztosít.
2006 novemberétől a NATO szarajevói parancsnokságán (NHQSa) is jelen vagyunk törzstisztekkel, kiemelendő, hogy Hazánk biztosítja a törzsfőnöki beosztást a misszióban.