Ma már nem olcsóbb a hazainál Ázsiából munkaerőt alkalmazni Magyarországon: kifejezetten képzettek, beszélnek angolul és megbízhatóan megcsinálják azt, amit a magyarok kevésbé - mondja a növekedés.hu-nak Maier Dávid, a Terendo munkaerő-közvetítő cég alapítója, aki elsősorban Indiából hoz munkaerőt 250 ezertől 1,4 milliós fizetéssel.
Becslések szerint 80 és 100 ezer főre tehető a Magyarországon dolgozó külföldiek létszáma, többségük ukrán (a kárpátaljai magyarok magyar állampolgárság birtokában nem jelennek meg a statisztikákban), a második legnagyobb csoportot az ázsiai vendégmunkások alkotják.
Sokáig Vietnámból érkeztek hazánkba a legtöbben, egy ideje Indiából, Kazahsztánból és Mongóliából is szép számmal fogadtunk munkavállalókat.
Az utóbbi időben a Fülöp-szigetek tört az élre, a filippínó munkásokat az idegenrendészet is jobban támogatja, jellemzően beszélnek angolul, keresztények, hazájukban pedig remek szakképzési rendszer működik.
Az ázsiai munkaerő kölcsönzőkön vagy közvetítőcégeken keresztül érkezik az országba.
A két megoldás közötti különbség az, hogy a kölcsönző cég maga veszi állományba a munkásokat, fizeti utánuk a járulékokat, az adókat, illetve a bérüket, a közvetítők ezzel szemben egyszerűen összekötik munkáltatókat és a munkavállalókat.
Kölcsönzéssel kevesebb cég foglalkozik Magyarországon, a milliós összegű letéti díjat sokan túl magasnak találják, illetve a kölcsönzési engedély megszerzése is sokkal körülményesebb, mint a közvetítői.
Magyarországon minősített kölcsönzők is működnek, amelyek arra kapnak speciális engedélyt, hogy egyszerűsített eljárásban főként Ázsia és Dél-Amerika bizonyos országaiból toborozzanak munkaerőt.
A kölcsönzők és a közvetítő cégek egyaránt több országot is lefednek, Maier Dávid cége, a Terendo elsősorban Indiára specializálódott, ahonnan 2021-ben a harmadik legtöbb munkás érkezett hazánkba. India mellett azonban Kazahsztánból és Nepálból is toboroztatnak munkásokat.
Demográfiai tél Európában
Az elöregedő európai országoknak megbízható és képzett munkaerőre van szükségük, a migrációs válság alatt érkezetteknek azonban mindössze egy töredéke szerzett munkavállalási engedélyt, a munkaerőhiány így továbbra is problémát okoz kontinensünk gazdasának.
A közvetítőn keresztül érkező ázsiai munkaerő előnye, hogy szigorú átvilágítás után lépnek be Európába, hivatalosan be vannak jelentve, a munka törvénykönyve alapján vannak foglalkoztatva, munkájuk és az utánuk fizetett járulékok nagyon fontos bevételi forrást jelentenek a fogadó államnak.
Nem mellékes, hogy az ázsiaiak jellemzően a nagy fizikai erőt igénylő iparágakban kapnak lehetőséget, az építőiparban, farmokon, tehenészetekben, gyárak futószalagja mellett, rakodómunkásként.
Olyan munkákat is örömmel elvégeznek, amelyeket az európaiak már nem szívesen.
Az itthoni munkaerő, amelyik betanított munkára jelentkezik, sok esetben megbízhatatlan és rossz minőségű.
Az ázsiai munkaerő ezzel szemben motivált, pontosan és fegyelmezetten dolgoznak. A céljuk, hogy minél többet dolgozzanak és minél több pénzt meg tudjanak takarítani, illetve haza tudjanak küldeni.
A cégeknek sokkal inkább megéri ázsiaiakat alkalmazni, mint nagy nehézségek árán összegyűjteni és foglalkoztatni olyanokat, akik talán egy szezont sem dolgoznak végig.
Egy jó indiai toborzással egy magyar cég tíz olyan embert vehet alkalmazásba rövid időn belül, akikkel hosszú távon tud tervezni
magyarázza Maier Dávid.
A szakértő hozzá teszi, hogy saját tapasztalatai is kedvezőek, az indiai jelentkezők között számos kiválóan képzett munkaerőt lehet találni, cége éppen azért preferálja az indiai szubkontinenst, mert sokan rendelkeznek külföldi munkatapasztalattal, ami általában azt jelenti, hogy könnyebb velük együttműködni, illetve jobb minőségű munkát végeznek.
Maier Dávid azonban hangsúlyozza, hogy alapos utánajárást igényel, hogy olyan munkásokat találjanak, akik egészségileg, erkölcsileg és szakmailag is alkalmasak, beszélnek angolul, illetve Magyarországon akarnak dolgozni, hazánkat nem csak dobbantónak használja Nyugat-Európa irányába. Maier Dávid szerint egy minőségi toborzás levezénylése már önmagában is egy hatalmas teljesítményt jelent.
Egy tál rizsnél többért
A magyar közgondolkodás szerint az ázsiai munkások egy tál rizsért is eljönnek dolgozni az ígéret földjeként számon tartott Európába.
Ez azonban hatalmas tévedés, a gazdasági viszonyok Indiában is megváltoztak az utóbbi évtizedekben, ahogy Vietnám és a többi dél-ázsiai országban is.
Az ázsiai munkavállalók nem dolgoznak jelentősen olcsóbban, mint a magyarok, illetve amennyiben az adminisztrációs költségeket is felszámítjuk, akkor alkalmanként költségesebb a foglalkoztatásuk.
A megbízhatósági faktor és a logisztikai szempontok azonban mellettük szólnak.
A bérigényeket a magyar és az ázsiai munkások esetében is a munka nehézsége és a dolgozó szakértelme határozza meg.
A betanított munkások túlórákkal együtt átlagban nettó 250-300 ezer forint között keresnek havonta.
Ezért a pénzért azonban keményen meg kell dolgozniuk. Ez a bér olyan munkákra vonatkozik, amelyek semmilyen szakértelmet nem igényelnek.
A szakmunkások nettó 350 és 400 ezer forint között keresnek, amiért szintén túlórát kell vállalniuk.
Az ázsiai munkások igazi előnye azonban nem az, hogy alacsonyabb bérrel is beérik, hanem, hogy sokan hét napból hetet hajlandóak dolgozni, illetve a hatszor tíz óra sem ritka.
Ez a munkamennyiség illegális, azonban a munkások gyakran maguk kérik, hogy többet dolgozhassanak.
A többség úgy vág neki az utazásnak, hogy keményen és sokat fognak dolgozni, hogy minél több pénzt tudjanak hazautalni
magyarázza Maier Dávid.
A bérek megállapítása kapcsán tudni kell, hogy a törvények szerint azonos munkáért azonos bér jár az európai országokban.
A képzetlen magyar munkás éppúgy nettó 150-170 ezer forintos alapbért kap havonta egy gyári szalagmunkáért, mint az indiaiak.
A különbség legfeljebb annyi, hogy a vendégmunkásnak szállás is jár. Egy jó indiai kőműves, ács, asztalos azonban kifejezetten magas bérre is számíthat Magyarországon, éppúgy, mint magyar kollégáik.
A TERENDO indiai informatikusokat is közvetített már magyar cégeknek, bruttó 1,3-1,4 milliós fizetésért.
Az egyes szakmákban van egy bérminimum, ami alatt nem lehet embert találni Indiából sem
mondja a cégvezető.
A szakértő elmesélése szerint egy jól képzett indiai hegesztő, akit próbáltak Magyarországra csábítani, nem vállalta a magyaroszágim munkát, mivel a munkáltató 800 eurót akart fizetni havonta. Az indiai szekember azonban 1000 euró alatt nem volt hajnaldó munkába állni, jól tudta ugyanis, hogy a szükséges minősítésekkel a birtokában, sok évnyi közel-keleti munkatapasztalattal a háta mögött sokkal jobb ajánlatokra is számíthat.
Maier Dávid szerint a tanulság az, hogy a jó szakembereket nemzetiségtől függetlenül meg kell fizetni, a munkaerőpiacon ugyanis komoly verseny zajlik a képzett munkásokért.
Ezzel együtt a képzetlen munkaerőt sem érdemes alacsony béren foglalkoztatni, mert félő, hogy előbb vagy utóbb tovább állnak.
Jobb megtalálni azt a bérszintet, ami mellett már megéri maradniuk. A többségnek ugyanis az a célja, hogy havonta egy tisztességes összeget haza tudjon utalni a családnak.
A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a képzetlen betanított munkások 270-300 ezer forint körüli fizetésért már hajlandóak keményen megdolgozni és hosszú távon elköteleződni a cég mellett.
Alapelvárás azonban, hogy a szállás biztosítva legyen, a lakhatási költségek nem terhelhetik a fizetésüket.
Az ázsiai munkások takarékosan élnek hazánkban, jellemzően munkásszállásokon laknak, együtt főznek,
saját ellátásuk így havonta nagyjából 40-50 ezer forintból megoldható.
Ezzel a módszerrel egy képzetlen munkás is haza tud utalni akár 220-250 ezer forintot, ami Indiában jelentős összegnek számít.
A bürokratikus akadályok óriásiak
Maier Dávid cége indiai munkaerőtoborzó irodákkal működik együtt, akik segítenek megtalálni helyben azokat, akik tényleg dolgozni akarnak, alkalmasak a munkára. A toborzás több hétig is eltarthat, Maier Dávid gyakran online beszélgetéseken keresztül szondázza a jelentkezőket, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a megrendelői igényeknek megfelelő munkaerőt sikerült összegyűjteni. Az igazi mutatvány azonban a toborzás után kezdődik.
A toborzott munkaerő Magyarországra történő beutaztatásához munkavállalási célú tartózkodási engedélyt kell igényelni. A dokumentumot a magyar hatóságok csak indokolt esetben adják meg, az idegenrendészeti eljárást pedig könnyen el lehet bukni.
A szigor oka pedig az, hogy a külföldi munkaerőbehozatal komoly nemzetbiztonsági és migrációs vetülettel bír. A sikert tehát nem adják ingyen.
Az idegenrendészeti eljáráshoz egy komplex dokumentációt kell leadni, amely a magyar bürokrácián edződött szakértőket is próbára teszi
meséli Maier Dávid.
Az első lépés, hogy a jövőbeni munkáltatónak, aki szeretne indiai munkaerőt alkalmazni, jeleznie kell a munkaügyi hivatal felé foglalkoztatási szándékát.
Csak abban az esetben lehet külföldi munkaerőt beutaztatni és alkalmazni, amennyiben bebizonyosodott, hogy magyarországi munkavállalókat nem találtak a szabad munkakörök betöltésére.
Miután a munkáltató megszerezte a szükséges igazolásokat, Maier Dávid üzen az indiai partnereiknek, hogy a munkavállalók jelentkezhetnek az indiai magyar külképviseleten. Ott leadják munkavállalási kérelmüket, illetve részt vesznek a konzuli interjún, majd felveszik biometrikus adataikat.
A közvetítőcégnek fel kell készítenie a klienseket az interjúra, ugyanis a tájékozatlan jelentkezőket nagy valószínűséggel elutasítja a követség.
A munkavállalónak tisztában kell lennie azzal, hogy konkrétan hova megy dolgozni, melyik cég alkalmazza, milyen munkakörben, mennyi lesz a fizetése. Tájékozatlanság miatt ugyanis megkérdőjelezhető a munkavállaói szándéka.
A munkára jelentkezők számára a közvetítőcég állítja össze a szükséges dokumentációt, amit szintén a magyar külképviseleten kell leadniuk.
A dosszié tartalmazza az előzetes munkaszerződést, a fogadócégnek nyilatkozatát, hogy tényleg szeretné alkalmazni a jelentkezőket, a munkavállalónak pedig igazolnia kell, hogy van elég megtakarítása arra az esetre, hogy a munkaviszony hirtelen megszűnése után ne legyen a magyar ellátórendszer terhére.
A kérelmeket a hatóságok gyakran visszautasítják, a leggyakoribb ok, hogy a dokumentáció rosszul lett összeállítva vagy a fogadócéggel kapcsolatban merült fel probléma.
Amennyiben semmiféle akadály nem merül fel, a hatóságok engedélyezték a dolgozók magyarországi munkavállalását, a vízum átvétele után a jelentkezők Magyarországra utaznak.
Ezek után is adódhatnak bonyodalmak, előfordulhat például, hogy a munkavállalókat az indiai toborzó rosszul informálta, a megérkezés után derül ki, hogy a megígért 2000 helyett csak 5-600 eurós fizetés jár havonta, illetve a munka jellegét illetően is más hangzott el a toborzás során.
Az is előfordul, hogy a cégnek van kifogása a munkavállalóval szemben, jellemzően a képesítésével vagy szakértelmével nem elégedettek.
Amennyiben nem lehet más pozícióban foglalkoztatni az illetőt, úgy a cég megfelelő indoklással elbocsáthatja, a közvetítőcégnek pedig hoznia kell helyette valaki mást.
A munkavállalónak is joga van felállni, ha nincs megelégedve a bánásmóddal, a körülményekkel, jogszerű körülmények között ilyen esetben is közös megegyezéssel bonthatják fel a szerződést.
Maier Dávid szerint a félreértések és későbbi kellemetlenségek miatt csak megbízható toborzócégekkel érdemes dolgozni.
Amennyiben mindkét fél elégedett a megállapodással, úgy a munkavállalási engedély meghosszabbítására is van lehetőség.
Van olyan munkás, aki 2016 óta Magyarországon van, kétévente meghosszabbítja az engedélyét. Egy idő után pedig érdemes beadni a letelepedési kérelmet, ugyanis, ha egy vendégmunkás megtanulja a nyelvet, sikerül beilleszkednie, akkor megkaphatja az ötéves letelepedési engedélyt is.
Magyarországon ugyan szigorúak a bevándorlási törvények, azonban a lehetőség nyitva van, a beilleszkedni képes, értékes szaktudással rendelkezők esélye pedig nem csekély.
Magyarország elvi okokból ellenzi a tömeges migrációt, a törvényes úton érkező bevándorlók előtt azonban nyitva az ajtó.
A munkavállalási szándékú beutazást hamarosan talán serkenteni is kell. Kontinensünk országai ugyanis könnyen oda juthatnak, hogy versengeniük kell egymással az ázsiai munkaerő megtartásáért.
