A hazai háztartások pénzeszközei több mint 11 százalékkal nőttek tavaly - A pénzügyi válság óta nem volt ekkora növekedés

Elemzések2020. szept. 23.Növekedés.hu

Az Allianz SE ma hozta nyilvánosságra 11. globális vagyonosodási jelentését, amelyben több mint 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét veszi górcső alá.

  • Rekordév elképesztő teljesítménnyel: 2019-ben a bruttó pénzeszközök 9,7 százalékos növekedéssel elérték a 192 billió eurót
  • A válság ellenére a vagyon ellenállónak bizonyult: a globális pénzeszközállomány 2020 első hat hónapjában 1,5 százalékkal nőtt, ami főként a bankbetétek gyorsan növekvő értékének köszönhető
  • Fordított trend: tovább nőtt a leggazdagabb és a legszegényebb országok közötti különbség
  • Magyarországon a háztartások pénzeszközei 11,2 százalékkal nőttek, és az adósságráta továbbra is igen alacsony: mindössze 23 százalék.

Rekordév

Az elmúlt tíz évben egyszer sem számolhattunk be ekkora mértékű vagyonnövekedésről: 2019-ben a bruttó pénzeszközállomány 9,7 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb növekedés 2005 óta. Erre a teljesítményre pedig nincs jobb szó, mint az elképesztő, figyelembe véve, hogy a 2019-es évet felkavaró társadalmi változások, erősödő kereskedelmi konfliktusok és ipari recesszió fémjelezte. A központi bankok azonban irányt változtattak és széles körű pénzügyi könnyítéseket vezettek be, így a tőzsdék a fundamentumoktól függetlenedve 25 százalékkal feljebb szárnyaltak, és a pénzeszközöket is magukkal húzták:

Az értékpapírok vagyoni osztálya 2019-ben hatalmas, 13,7 százalékos növekedést produkált. Ilyen gyors növekedésre a XXI. században még nem volt példa.

A másik két vagyoni osztály növekedési üteme ugyan alacsonyabb, azonban még így is impozáns volt: A biztosítás és a nyugdíj 8,1 százalékos növekedést ért el, ami főként a mögöttes eszközök növekedését tükrözi, míg a bankbetétek 6,4 százalékkal emelkedtek. Lényegében mindegyik vagyoni osztály jelentősen a hosszú távú növekedési átlaga fölött teljesített a nagy pénzügyi válság (GFC) óta. 2019 másik különlegessége: Az évek során idáig a regionális növekedési toplistán a feltörekvő piacok domináltak. 2019-ben ez a trend megszakadt, ugyanis a leggyorsabb növekedést éppen a leggazdagabb régiók produkálták. Idetartozik Észak-Amerika és a Csendes-óceáni térség, ahol a háztartások bruttó pénzeszközei 11,9 százalékos növekedési rekordot értek el. Ennek eredményeképpen a feltörekvő piacoknak már zsinórban a harmadik évben nem sikerült túlszárnyalniuk jóval gazdagabb versenytársaikat. A növekedési folyamat elakadt.

Válság? Milyen válság?

Úgy tűnik a történelem ismétli önmagát 2020-ban – csak még szélsőségesebben. Amikor a Covid–19 100 év óta a legmélyebb recesszióba taszította a világgazdaságot. A központi bankok és adóhatóságok világszerte példátlan pénzügyi és költségvetési nagyágyúkat vetettek be, hogy megvédjék a háztartásokat és pénzeszközeiket a globális zűrzavar következményeitől. Becsléseink szerint a magánháztartásoknak sikerült behozniuk a 2020 első negyedévében elszenvedett veszteségeket, és a második negyedév végére szerény, 1,5 százalékos növekedést produkáltak a globális pénzeszközök terén, miközben a bankbetétek a nagyvonalú állami támogatásoknak és a megtakarításoknak köszönhetően impozáns 7, százalékkal nőttek. Igen valószínű, hogy a magánháztartások pénzeszközei 2020-at, a járvány évét pozitív mérleggel zárják.

„A monetáris politika tűzoltásnak jó volt” – nyilatkozta Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza.

„Nem szabad azonban illúziókba ringatni magunkat. A nullás és a negatív kamat édes méreg. Aláássák a vagyonosodást és elmélyítik a társadalmi egyenlőtlenségeket, hiszen az eszközök birtokosai csinos, váratlan nyereségeket zsebelhetnek be, ám ez nem fenntartható. Ami tűzoltásnak jó volt, az hosszú távon nem feltétlenül vezet kedvező eredményre. Ennek érdekében a Covid–19 után minden eddiginél nagyobb szükségünk van olyan strukturális reformokra, amelyek megalapozzák a szélesebb körű növekedést.”

Fordított trend

A leggazdagabb és a legszegényebb országok közötti különbség tovább nőtt. 2000-ben az egy főre eső nettó pénzeszközállomány átlagosan 87-szer nagyobb volt a fejlett gazdaságokban, mint a feltörekvő piacokon. 2016-ra ez az arány 19-re esett vissza, majd visszament 22-re (2019). A felzárkózási folyamat megfordulása széles körben megfigyelhető.

A globális középosztály tagjainak száma most először jelentősen csökkent: míg 2018-ban valamivel több mint 1 milliárd főt számlált, 2019-re már a 800 milliót sem érte el.

Másfelől az ezredforduló óta végbement fejlődést nézve a feltörekvő piacok felemelkedése továbbra is meggyőző.

A népességnövekedést is figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a globális vagyoni középosztály majdnem 50 százalékkal, a felső vagyoni osztály pedig 30 százalékkal, míg a vagyoni alsó osztály majdnem 10 százalékkal csúszott vissza. A fejlődés ellenére még mindig nagy az egyenlőtlenség a világban. A világ leggazdagabb 10 százaléka (a vizsgált országokból 52 millió ember, átlagosan 240 ezer euró értékű nettó pénzeszközállománnyal) 2019-ben a nettó pénzeszközök mindegy 84 százalékát birtokolta, köztük a leggazdagabb 1 százalék (1,2 millió euró fölötti átlagos nettó pénzeszközállománnyal) pedig majdnem 44 százalékát. Az ezredforduló óta végbement fejlődés szembeötlő: míg a leggazdagabb 10 százalék részesedése hét százalékponttal csökkent, a leggazdagabb 1 százaléké három százalékponttal nőtt. Vagyis a szupergazdagok egyre távolabb kerülnek a társadalom többi részétől.

„Igen aggasztó, hogy a gazdag és a szegény országok közötti különbség újra nőni kezdett, ráadásul még azelőtt, hogy a Covid–19 lecsapott a világra”

– mondta erről Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője. „Hiszen a világjárvány valószínűleg tovább növeli az egyenlőtlenséget, ami nemcsak a globalizációt hátráltatja, hanem az oktatási és az egészségügyi szolgáltatásokat is visszaveti, különösen az alacsony jövedelmű országokban. Ha egyre több gazdaság fordul befelé, a világ egészében véve szegényebb hely lesz.”

Magyarország: jó év mind vagyon, mind adósság szempontjából

A magyarországi portfóliókban a háztartások pénzeszközei 11,2 százalékkal nőttek, ami meghaladja a hosszú távú (2009–2019) 7,6 százalékos átlagos növekedést. Ez a legnagyobb növekedés a nagy pénzügyi válság óta.

A növekedés motorja főként az értékpapírok teljesítménye volt (15 százalék az előző év azonos időszakához képest). Ezek alkotják a magyarországi portfóliók legnagyobb részét (55 százalék). A második legnépszerűbb vagyoni osztály 27 százalékos aránnyal a bankbetét. Itt 7,5 százalékos növekedés következett be, ami szintén meghaladja a 4,7 százalékos hosszú távú átlagot (CAGR 09-19).

A biztosítási és nyugdíjkifizetések szintén 10 százalékos fellendülést produkáltak az elmúlt évben a 0,4 százalékos átlagos éves növekedéshez képest. A magyar háztartásokban a biztosítási és nyugdíjcélú pénzeszközök aránya mindössze 7 százalék.

Az adósságok növekedése szintén jócskán meghaladta az átlagot az elmúlt évben a maga 12,3 százalékával, az elmúlt évtized -1,0 százalékos értékéhez viszonyítva. Mindezzel együtt az adósságráta (az államadósság GDP-hez viszonyított aránya) továbbra is igen alacsony: mindössze 23 százalék.

Az eszközök és az adósságok nettó értékének növekedése megfelelt a nettó pénzeszközök 10,9 százalékos hosszú távú növekedési átlagának. Az elmúlt tíz évben az egy főre eső nettó pénzeszközállomány csaknem háromszorosára nőtt a GFC óta, így mára eléri a 16 140 eurót. A nettó pénzeszközállomány ranglistáján Magyarország tartja 29. helyét. Bár a magyar háztartások stabilitását tekintve pozitív fejlődésnek lehettünk szemtanúi, a világjárvány hatása tagadhatatlan. Valószínűleg visszaesés jelentkezik a megtakarítások terén. Csak a háztartási célú bankbetéteknél 0,8 százalékos zsugorodást figyeltünk meg az év első felében. Bár ez nem a legjobb barométere az eszközök teljesítményének, valamilyen formában mégis csak jelzi, hogy milyen hatással volt a karantén a magyar háztartásokra. 

2019-es top 20 a következő szempontok alapján:

Egy főre jutó nettó pénzeszközállomány


Egy főre jutó bruttó pénzeszközállomány


Évenkénti százalékos változás

Helyezés 2000.ben



Évenkénti százalékos változás

Helyezés 2000.ben

1. Egyesült Államok

209 524

13,4

2.


1. Svájc

294 535

5,6

1.

2. Svájc

195 388

7,4

1.


2. Egyesült Államok

254 328

11,3

2.

3. Hollandia

114 287

18,3

6.


3. Dánia

171 248

11,2

7.

4. Szingapúr

113 004

12,2

16.


4. Hollandia

164 896

12,5

4.

5. Tajvan

110 706

11,7

12.


5. Svédország

154 277

14,2

17.

6. Svédország

110 618

18,8

14.


6. Szingapúr

148 830

8,4

10.

7. Japán

103 829

3,9

3.


7. Ausztrália

145 150

11,6

16.

8. Dánia

101 671

17,5

13.


8. Kanada

140 542

8,9

8.

9. Kanada

96 630

11,7

8.


9. Taivan

131 832

10,4

14.

10. Új-Zéland

96 091

4,4

9.


10. Japán

127 041

3,5

3.

11. Belgium

94 804

6,8

4.


11. Új-Zéland

125 779

4,7

11.

12. Nagy-Britannia

88 136

6,0

5.


12. Nagy-Britannia

123 136

5,2

6.

13. Ausztrália

83 240

20,4

18.


13. Belgium

121 345

6,4

5.

14. Izrael

79 794

10,0

11.


14. Norvégia

98 804

5,8

20.

15. Franciaország

63 381

10,2

10.


15. Izrael

98 798

8,7

18.

16. Ausztria

59 256

6,5

17.


16. Franciaország

90 691

8,9

12.

17. Olaszország

57 429

6,2

7.


17. Írország

83 825

9,6

13.

18. Németország

57 097

7,7

19.


18. Ausztria

81 619

5,4

19.

19. Írország

53 636

17,6

15.


19. Németország

79 779

6,7

15.

20. Spanyolország

34 855

8,8

22.


20. Olaszország

73 418

...