A járműiparon túl is van élet – Több figyelmet érdemelne a kreatív ágazat

A kreatív ipar azokat a gazdasági ágazatokat foglalja magában, amelyek tehetségen, képességeken, kreativitáson, innováción alapulnak, ezekből következőn pedig magas minőségi szintet és értéket képviselnek. A statisztika ezen ágazatok közé sorolja az alkotóművészeteket (zene, tánc, színház, képzőművészet, fényképezés, irodalom), a média világát (újságírás, könyvkiadás), az audiovizuális ipart (film, televízió, rádió, videojátékok) és a kreatív szolgáltatásokat (reklám, grafika, divat- és ipari formatervezés, építészmérnöki tevékenység). Közvetve a területhez sorolhatók a múzeumok, kiállítótermek, könyvtárak szolgáltatásai is.

A rangsor tizenhetedik helyén

Látható tehát, hogy jelentős ágazatról van szó. Fontos eredmények születhetnek abból, ha nagyobb arányban van jelen a gazdaságban. Az életminőség javításában játszott fontos szerepe mellett ugyanis minőségi export termékekkel is erősítheti az ország gazdasági teljesítményét. De az ipari tevékenység is gazdagodhat a kreatív tevékenységek segítségével. A ruha- és cipőkészítés például tipikusan ilyen terület, de a mindennapi termékek, edények, bútorok, dísztárgyak, háztartási kisgépek megjelenését is szebbé teszi, értéküket növeli a formatervezés.

Ehhez persze arra van szükség, hogy legyenek olyan hazai termelő ágazatok, amelyek hátteret biztosítanak a formatervezőknek, és legyen támogató a hazai gazdasági környezet. Az Országgyűlés Hivatala 2024 júniusában így fogalmazott:

a 21. században a kreativitáson, a tudáson, az innováción alapuló gazdasági tevékenységek egyre jobban felértékelődnek és számos országban a kreatív gazdaságba tartozó szakágak a gazdaság húzóágazatává válhatnak.

(A kreatívipar. 2024/18. 2024 június 7.)

A kreatív ágazatok további fontos jellemzője, hogy minőségi munkahelyeket teremtenek és tartanak fenn, továbbá, hogy többségük a gyorsan mozgó és könnyebben alkalmazkodó kisvállalati szektorban működik. Emellett jellemző a kreatív ágazatokban foglalkoztatottakra a felsőfokú végzettség magas aránya.

Az Eurostat adatai szerint 2022-ben legmagasabb arányban Hollandiában dolgoztak az emberek a kreatív ágazatokban. Ez az arány akkor 5,4 százalékos volt. Az EU-s átlag 3,8 százalékot tett ki. A magyar adat – 3,5 százalék – az átlag alatt alakult. A legfrissebb, 2024. évi adatok szerint a magyar érték 3,9 százalékra növekedett. Az EU-s átlag nem változott, maradt 3,8 százalék. Továbbra is a holland érték a legmagasabb, 5,3 százalék. Ezután Luxemburg következik, 5,1, Észtország 5 és Dánia 4,5 százalékkal. A magyar érték a 17. helyre elegendő.

Fontosak a kiválósági központok

A kreatív ágazatok hozzáadott értéke a teljes gazdaságon belül Magyarországon csupán 1,5 százalék, ami az EU-ban az 5. legalacsonyabb érték. Az EU-s átlag 2, a dán és holland érték 2,2, a finn 2,8 százalék volt 2022-ben. A V4-ek között a magyar értéknél csak a szlovák alacsonyabb (1,0 százalék).

A magyar kormány 2024 áprilisában kiadott versenyképességi stratégiájában, igaz nem nagy hangsúllyal – a hat kiemelt ágazat között a hatodik helyen –, de szerepelteti a kreatív ipart is. Az első helyen kiemelt ágazat továbbra is a járműipar, valamint az ehhez kapcsolódó akkumulátoripar. (Magyarország versenyképességi stratégiája 2024-2030).

A helyben előállított új hozzáadott érték azonban a kreatív ágazatban jelentősen magasabb, mint a járműiparban. Ennek az az egyik oka, hogy amíg a járműiparban a teljes értéklánc legalacsonyabb hozzáadott értéket előállító, összeszerelő szakasza működik Magyarországon, addig a kreatív ágazatban gyakorlatilag a teljes értéklánc, beleértve a legfontosabb tervezési-alkotási szakaszt is, helyben van. Az ágazat kiteljesedésének azonban feltételei vannak. Fontosak például az úgynevezett kiválósági központok, amelyek közül az EU-ban a legtöbbet Olaszországban találjuk. Egy friss tanulmány szerint Magyarországon is van egy kiválósági központ, ez Herend és a kerámia értéklánc. A tanulmány szerint a kiválósági központok számának bővülése a gazdaságban és az exportban jelentős növekedési és bővülési lehetőséget kínál, környezetbarát módon. Ehhez azonban szükség van arra, hogy legyen utánpótlás, amelyet az oktatási rendszer és az állami szabályozás egyaránt támogat.

Próbapályák kellenek

Nagyon fontos továbbá, hogy legyen „próbapálya”: a kreatív ágazatok szolgáltatásait igénylő hazai ipari gyártás, továbbá helyi vásárlóerő, amit az életszínvonal, az értékrend egyaránt befolyásol. (The contribution of the high-end cultural and creative sectors to the European economy. ECCIA. EU 2025)

Összességében arra kell felfigyelnünk, hogy olyan ágazatról van szó, amelyik a gazdasági növekedéshez és az igényes minőségi exporthoz egyaránt jelentős mértékben járul hozzá. Emellett növeli a társadalom életminőségét, esztétikai érzékenységét és segít megőrizni a nemzeti hagyományokat, amellyel egyben – a vonzó országimázsnak köszönhetően – a minőségi turizmust is támogatja. Mindezek miatt sokkal nagyobb figyelmet érdemelne a hazai kreatívipar. Jó hír, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felkarolta az ágazat ügyét, és első lépésként január 22-én, együtt a Magyar Közgazdasági Társasággal figyelemfelkeltő konferenciát szervez a kreatív ágazat fejlesztésének lehetőségeiről.