A készpénz halálának első komoly jelei
ElemzésekKorábban is előfordult, hogy egy-egy kisebb európai valuta hiánycikk volt a váltóknál. Most ismét előkerült a kérdés, de jól rávilágít több folyamatra is, ami változik a fizetések és a fizetőeszközök világában.
Már korábban is felmerült, hogy ha valaki a skandináv országok valutáit akarja eladni vagy megvenni a pénzváltóknál, akkor akadályokba ütközik. Van, ahol nem is szívesen veszik meg, mert csak gond van vele, máshol pedig nem is adnak belőle, mondván: nincs. Ez ugyanakkor egyáltalán nem a hiánygazdaság jele, hanem teljesen logikusan következik bizonyos folyamatokból.
Régi berögződés
A Portfolio.hu most újra foglalkozik a témával, ami talán azért lett hangsúlyosabb, mert Dánia népszerű célországa lett a külföldön munkát vállaló magyaroknak, azon egyszerű oknál fogva, hogy Dániában jóval magasabbak a fizetések, mint akár Ausztriában vagy Németországban. Akadnak azonban, akik régi berögződés szerint dán korona bankjegyeket hoznak haza (noha a fizetésüket biztos elektronikusan kapják), és itt akarják forintra váltani. Ennek azonban már nincs értelme.
Kiszorult a készpénz
Dániában és a többi skandináv országban a készpénzhasználat annyira visszaszorult, hogy a készpénz tárolása, kezelése egyre nehézkesebb. Az üzletek sokszor nem is tartanak, így ha egy korábbi vásárló nem hozott, akkor sokszor nem is tudnak visszajárót adni nagyobb bankjegyekből, de az is előfordulhat, hogy kiírják: készpénzt nem fogadunk el.
Ennek logikus következménye, hogy külföldre sem visz senki dán koronát (a magyar munkavállalókat kivéve),
így az egyszerűen eltűnik Dánián kívül is, ráadásul a dán jegybank sem akar már vele foglalkozni.
Pénzmosási törvényekre hivatkozik, de valójában jogosan érzik úgy, hogy minek szállítanának dán készpénzt külföldi bankokba nagy költséggel, amikor eleve kicsi az igény. Ugyanez a helyzet a norvég és svéd koronával is.
Elektronikusan egyszerű és olcsó
A legtöbb utazó, legyen turista vagy munkavállaló, eleve elektronikusan kezeli pénzét, és még a valuták átváltását is optimalizálja a digitális bankok segítségével, akikhez most már a hagyományos bankok is kezdenek felzárkózni. Az Erste ugyanazt a szolgáltatást nyújtja, mint a Revolt vagy a Wise: a telefonos applikációban egy adott összegig költségmentesen lehet váltani, de fölötte se drágán, és nem kell külön devizaszámlákat nyitni hozzájuk.
Az euró kiszorító hatása
Ezen a ponton megjelenik egy nagyon fontos kérdés: valaki alapvetően eurót akar váltani, vagy más valutát. Az eurónak ugyanis olyan döntő lett a szerepe, hogy kiszorítja a többi valutát, így még a pénzváltók sem szívesen bajlódnak velük. Nekik is a nagyforgalmú, likvid valuta a jó üzlet, ami gyorsan forog, nem áll hetekig a páncékszekrényben, ami alatt nagy árfolyaváltozások is lehetnek.
Márpedig Európában alig maradtak önálló valuták, miután az eurót már 20 állam használja, valamint félhivatalosan Koszovó és Montenegró.
Súlya óriási: a világ második legnagyobb valutája a dollár után, szívesen kereskednek vele nem csak elektronikusan, de készpénzként is.
Így a magyar váltók is leginkább euróval foglalkoznak, mellette dollárral és az angol fonttal, ami még viszonylag nagy és likvid valuta, emellett szóba jöhet a svájci frank, az örök sláger. A többivel csak a probláma van, de leginkább a skandináv valutákkal az ottani igen alacsony készpénzhasználat miatt.
Ha már készpénz: kis valutát ki se hozzunk országából
Kisebb, vagy távolibb országok valutáit régen sem volt szokás a hazai váltóknál venni, hisz miért lett volna náluk thai baht, kolumbiai peso vagy épp belarusz rubel. Amikor még a készpénz volt az úr, az ilyen helyekre utazók dollárt vagy eurót (az euró előtt német márkát) vittek, mint világvalutát, és azt váltották át a helyszínen. Ma már ezzel sem kell foglalkozni: bankkártyánkat mindenhol használhatjuk, de ha mégis készpénzre van szükségünk, felvesszük a helyi ATM-nél. Van ugyan valamekkora költsége, de az rendszerint a valutaváltók árfolyamaiban is megjelenik.
A folyamat egyre inkább előre fog haladni, ezért ne azt várjuk, hogy majd megjelennek a kis valuták a váltóknál, vagy hogy elfogadható árfolyamon beváltják nekünk. A készpénz szerepe csökken, így a kis valuták egyre inkább elérhetetlenek lesznek országaikon kívül. Ezért azt lehet javasolni, hogy
ne is hozzuk ki őket az adott országból, hacsak nem utazunk oda vissza hamarosan. Költsük el, vagy váltsuk euróra vagy dollárra.
Sőt olyan országban, ahol eleve alig használ valaki készpénzt, mi se tegyük, hisz mindenhol, a piacon és a nyilvános illemhelyeken is a kártyás fizetés az alap.