Mely országok használják más valutáját és miért?

A sok évtizede szinte permanens gazdasági válságban szenvedő Argentína most olyan elnököt választott Javier Milei személyében, aki kampányában az amerikai dollár bevezetését és a saját jegybank megszüntetését vetette fel, egyébként pedig, és ez a fontosabb: határozott piaci reformokat ígér, melyek

megszüntetik az örökös fedezetlen pénznyomtatásra épülő, sehová nem vezető gazdaságpolitikát.

Ehhez önmagában nincs szükség dollárra, csak fegyelmezett monetáris és fiskális politikára, saját valuta esetén. Ha viszont a dollárt választják, van egy nagy előny: az utódok sem tudnak visszatérni a pénznyomtatáshoz.

Többnyire kényszerhelyzet

De vajon hogy tudja egy ország bevezetni egy másik valutáját anélkül, hogy az támogatná ezt? Nem egyszerűen, és rendszerint nem is úgy zajlik ez, hogy

márpedig holnaptól a dollár lesz a fizetőeszköz vagy épp az indiai rúpia,

mindenkinek átváltják, és ezzel le van tudva a kérdés. Van ugyan olyan ország, amely ezt megtehetné: konkrétan Bulgária és Bosznia, amelyek pénzügyi rendszere olyan (valutatanácsi rendszer), hogy több devizatartalékkal rendelkeznek, mint a saját valutájuk legszélesebb bázison értelmezett teljes mennyisége.

Igaz, náluk sem véletlenül alakult így a helyzet. A gyakorlat szerint akkor veszik át egy másik ország valutáját az országok, vagy hoznak létre valutatanácsi rendszert,

ha korábbi saját valutájuk teljesen elinflálódott, értéktelen lett, ezért nem is használta már végül senki.

Helyette automatikusan egy nagy deviza került forgalomba, persze csak annyi, amennyi eleve az országba tudott jutni, lényegében a devizatartalék, vagy ami export, illetve turizmus útján odakerült. Ez normál esetben kis mennyiség, de azért volt elég, mert a hiperinflációban úgy lecsökkent a gazdaság mérete, hogy ez fedezi a pénzforgalom igényeit.

Jugoszláv utódállamok

Ez így zajlott a korábbi Jugoszlávia három utódállamában is, ahol még a közös időben a jugoszláv dinár teljesen elértéktelenedett. Boszniában az ottani háború után a konvertibilis márkát vezették be az akkori német márka mintájára, de csak annyit, amennyinek tényleges német márka fedezete volt (ma már értelemszerűen euró a fedezet).

Montenegró és Koszovó ugyancsak a német márkát kezdte használni, ami később az euró lett, és a két kis ország az Európai Központi Bank egyetértése nélkül tette ezt, hisz az euró, mint közös valuta bevezetésének szabályai vannak, de az később megállapodást kötött az országokkal. Montenegró már uniós tagjelölt, így

elvileg szabályszerűvé válhat esetében a dolog, az eurózóna hivatalos tagjává válhat.

Valutatanácsi rendszer

Bulgáriában ugyancsak a rendszerváltás utáni hiperinfláció végzett a régi levával, a forgalomból ki is szorult, maradt a német márka, igen alacsony életszínvonal mellett a 90-es években.

Ott azt a döntés hozták, hogy valutatanácsi rendszert vezetnek be: annyi új levát bocsátottak ki, amelynél jóval több német márka volt forgalomban (ez később természetesen euró lett, és immár a valutatanács fedezetként tartja a leva mögött).

Ilyen esetben nincs jegybank, nincs önálló monetáris politika, a bankok csak olyan mértékben tudnak hitelezni, amit bőséges tartalékuk lehetővé tesz, és ami a legfontosabb: a kormány nem tud túlköltekezni.

Dollárt használó országok és a nagyon kis államok

Ez ugyanígy van azoknál az országoknál is, ahol az amerikai dollár lett a valuta. Ezek

Panama, Salvador és Ecuador, részben Kambodzsa, és nemrég Zimbabwe is,

ahol azóta próbálkoztak újra nemzeti valutával, egyelőre kevés sikerrel. Van sok olyan kis ország (többnyire csendes-óceáni vagy karib-tengeri szigetországok), melyek olyan kicsik, hogy értelmetlen lenne külön valutát tartani. Velük általában megegyezik valamelyik nagyobb ország (Óceániában rendszerint Ausztrália vagy Új-Zéland, melyekkel eleve erős a gazdasági kapcsolat), hogy használhatják devizáját.

Túl nagy falat

Argentína esetében a dollár bevezetése vélhetően csak úgy menne, ha először hagyják az amúgy is gyorsan zuhanó pesót teljesen elértéktelenedni (ahogy nálunk 1946-ban a pengőt, melynek végül teljes állománya nem ért egy egységet sem az új valutából, a forintból).

Erre nem biztos, hogy szükség van, mert ha időközben egy kezdetben fájdalmas, de hatékony gazdasági reformot vezetnek be, akkor a jelenlegi pesó még stabilizálható. A múltban volt is erre példa, de aztán mindig jött egy olyan elnök, aki újrakezdte fedezetlen pénznyomtatásra épülő gazdaságpolitikát.

Argentína vélhetően túl nagy is ahhoz, hogy a dollárt használja anélkül, hogy ezt egyeztetné az USA-val, pláne, hogy az országnak gigantikus adóssága van az IMF felé. Panama, Salvador és Ecuador kis országok, az USA meg sem érzi, ha a dollárt használják, ahogy az eurózónának sem nagy megterhelés Koszovó vagy Montenegró. A valutatanácsi rendszerű Bulgária helyzete pedig rövidesen megoldódik, mivel hivatalosan is belép az eurózónába, 21. tagként.