A külföldi munkavállalók foglalkoztatása sokkal drágább, mint a hazaiaké
ElemzésekEgyre kritikusabbá válik a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó szabályrendszer kialakítása. Az új jogszabályok továbbra is a magyar foglalkoztatottak munkahelyeit helyezi előtérbe a külföldi vendégmunkásokkal szemben. A szakértők a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó szabályozásokat boncolgatták a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának konferenciáján.
A harmadik országbeli munkavállalók nem, hogy olcsóbbak, de a beutaztatással, szállásoltatással, integrációval együtt átlagosan 30-40 százalékkal drágábbak a magyar munkavállalóknál.
2018-ban még egy pozitív szakmalista volt érvényben, ahol bővítésre került sor, és a munkakörök helyett foglalkozástípusok kerültek a törvénybe. Ekkor a listára került az „egyszerű ipari foglalkozású” kategória, ami lehetővé tette, hogy szinte bármelyik gyárba, bármelyik operátort be lehessen hozni. Ez oda vezetett, hogy főként a szomszédos, nem EU-s országokból intenzíven megindult a munkaerő beáramlása.
-hívta fel a figyelmet a korábbi szabályozás következményeire Dr. Simon Balázs, a Humánia HRS Group Zrt. jogi és kommunikációs igazgatója.
2017-től ugrásszerűen nőtt az ukrán munkavállalók bejövetele. Míg 2017-ben 350 ukrán vállalt Magyarországon munkát, addig a számuk 2019-ben 25.000-re emelkedett.
Mit várhatunk a munkaerőimport új szabályozásától?
A tavalyi vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvény rövid időn belül visszavonásra került. A kormány azzal indokolta a visszavonást, hogy a határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak és kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetőek be az üres álláshelyek. Ezért Magyarország a lehető legszigorúbb szabályozás kialakítását sürgeti.
Az összesen 485 foglalkozásból mintegy 300 esetében kizárásra kerültek a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárok.
További szűrőt jelent még az országlista, ebben az esetben egy pozitív listáról lehet beszélni. Itt az a 15 ország van rögzítve, ahonnan a harmadik országbeli munkavállalók érkezhetnek. A listán helyet kapott a Belarusz Köztársaság, a Fülöp-szigetek, a Vietnámi Szocialista Köztársaság, és az Orosz Föderáció is.
-elemezte a harmadik országbeli vendégmunkások érkezését szabályozó intézkedéseket Dr. Szabó Imre Szilárd ügyvéd, munkajogi szakjogász, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi adjunktusa.
A munkaerőimport szabályozásáról szóló teljes konferenciát az alábbi linken tekintheti meg.
