A magas infláció öröksége - Lassan áll helyre a lakossági bizalom
Elemzések
A 2020-as évek inflációs sokkjai nemcsak az árak szintjét emelték meg, hanem tartós nyomot hagytak a gazdasági szereplők gondolkodásában is. Bár a fogyasztói árindex Magyarországon ismét alacsonyabb szinten stabilizálódott, a lakossági érzékelések és várakozások jóval lassabban alkalmazkodnak az új környezethez. Erre a jelenségre is rávilágított a Magyar Közgazdasági Társaság és a Hitelintézeti Szemle közös panelbeszélgetése, amelyben a gazdasági bizonytalanság, a geopolitikai feszültségek és a mindennapi tapasztalatok összefüggéseit elemezték.
Évtizedünkben egymást követték az inflációs hullámok. Először a koronavírus-járvány által okozott keresleti és kínálati súrlódások jelentek meg, majd az orosz-ukrán háború következtében bekövetkező energiaár- és élelmiszerár-robbanás erősítette fel az inflációs nyomást. Ezek a hatások az Európai Unió egészét érintették, de Magyarországon különösen erőteljesen jelentkeztek.
A hazai infláció 2023 januárjára elérte a 25 százalékot, majd ez év októberére sikerült egyszámjegyű tartományba visszaszorítani, jelenleg pedig 3 százalék körül alakul.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor az infláció tartósan magasabb szintre kerül, az erőteljesen befolyásolja az inflációs várakozásokat is. A 2015 és 2020 közötti alacsony inflációs időszakban a magyar háztartások várakozásai és érzékelései ugyan magasabbak voltak a hivatalos fogyasztói árindexnél, de szorosan együtt mozogtak vele
- boncolgatta az inflációs folyamatok és a lakossági várakozások folyamatait Várnai Tímea, az MNB közgazdasági tanácsadója.
A 2020-as évektől kezdve, az inflációs hullámok erősödésével ez a kapcsolat meglazult. 2023 januárjára nemcsak az infláció emelkedett, hanem az érzékelt áremelkedések is jóval magasabbra ugrottak, mint a várakozások.
A dezinflációs szakasz kezdetén a várakozások gyorsabban csökkentek, mint az érzékelések, ami azt jelzi, hogy a lakosság csak lassabban hitte el az áremelkedés mérséklődését. Ez a folyamat 2024-ben megtorpant, majd az év végén enyhe visszaemelkedés is megfigyelhető volt.
Így a lakossági inflációs érzékelések és várakozások magas szinten ragadtak, ami nemcsak magyar, hanem európai jelenség. Jegybanki szempontból ez azért különösen aggasztó, mert a tartósan magas várakozások növelik annak kockázatát, hogy az infláció beragad egy magasabb szinten.
A nemzetközi tapasztalatok alapján megkülönböztethető alacsony és magas inflációs rezsim. Az alacsony inflációs környezetben a várakozások stabilak, az egyes ágazatok árváltozásai kevésbé mozognak együtt,sem a munkavállalók, sem a vállalatok nem helyeznek túl nagy hangsúlyt az inflációra. Ezzel szemben a magas inflációs rezsimben önmagukat erősítő folyamatok alakulnak ki, az áremelkedések átterjednek a gazdaság egészére, és az infláció a gazdasági döntések központi elemévé válik. Ilyen helyzetben a monetáris politikának gyorsan és határozottan kell reagálnia.
A lakossági várakozások szempontjából nem pusztán a fogyasztói kosár összetétele a döntő, hanem a mindennapi vásárlási szokások is számítanak
- elemezte a lakosság inflációs várakozásait befolyásoló tényezőket Várnai Tímea.
Az élelmiszerek és az üzemanyagok árának változása különösen erős hatással bír, mivel ezek gyakran vásárolt termékek, és áringadozásuk látványos. Emellett fontos szerepet játszik a gazdasági bizonytalanság, a lakossági bizalom és az, hogy milyen üzenetek jelennek meg a médiában. Az előrejelzések kommunikációja önmagában is képes erősíteni vagy enyhíteni az inflációs félelmeket.
A 2020 és 2025 közötti időszakban a várakozások horgonyzottsága felértékelődött, a háztartások előretekintőbbé váltak, és a piaci várakozások is nagyobb szerepet kaptak. Az árfolyam jelentősége szintén megnőtt, mivel nemcsak közvetlenül hat az inflációra, hanem a kiszámíthatatlansága révén az inflációs érzékeléseket is emeli.
A magyar lakosság inflációs várakozásairól szóló teljes panelbeszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
