A magyar minimálbér kisebb vagy nagyobb, mint a szomszédokban? Mutatjuk a számokat

Kereken tíz éve, hogy a minimálbér először lépte át itthon a 100 ezer forintot. A vonatkozó állami szabályozás nagy utat járt be. Mikor itthon először vezették be 1988-ban az értéke még 3000 forintot tett ki, ami mai értéken úgy 90 ezer forintnak felel meg.

Jelenleg egyébként nem minden európai uniós tagállamban van minimálbér. Dániában, Olaszországban, Ausztriában, Finnországban és Svédországban se lett bevezetve.

De például Svájcban sincs országos szinten meghatározva, viszont ettől még az egyes kantonok dönthetnek úgy, hogy

a béreknél megszabják a legkisebb összeget, amit a munkáltatók adhatnak.

Genfben például a világ egyik legmagasabb minimálbérét fogadták el, amely átváltva havi 1,7 millió forintot tesz ki. A városatyák ugyanis arra jutottak, hogy túl nagyok a társadalmi különbségek.

A V4-ek versenyében nem állunk nyerésre

A minimálbér itthon úgy negyedmillió embert érint és a jelenlegi bruttó összege 266 800 forint. Ezzel az értékkel az európai rangsorban hátul kullogunk. Egész az év közepéig Romániát még előztük, ám a bukaresti kormányzat július elsejétől újabb emelést iktatott be, amellyel elénk kerültek.

A minimálbér havi összege néhány európai országban 2024-ben (euró)

Forrás: Eurostat

Az EU-ban elég nagy a szórás: Bulgáriában átváltva 190 ezer, míg Luxemburgban 1 millió forint feletti a minimálbér. Abból a 22 tagállamból, ahol be lett vezetve összesen 14-ben kisebb a minimálbér, mint 1000 euró.

Korábbi adatokból egyébként az látszott, hogy jó pár európai ország van, ahol lényegesen többen élnek minimálbérből, mint nálunk: ebbe a körbe esett egyebek mellett Románia, Lengyelország és Franciaország is.

De sajnos az Eurostatnak ezen a téren nincsenek friss adatai. A legutóbbiak is 2018-asok.

A minimálbérek mostanság újra reflektorfénybe került, amihez az is hozzájárul, hogy nemrég elhangzott egy roppant ambiciózus terv. Sajtóértesülések szerint ugyanis a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésén a kormányfő azt mondta: a közeljövőben az ezer eurós minimálbér és az 1 milliós átlagfizetések elérése a cél. Előbbi a mostani árfolyam mellett úgy havi 400 ezer forintot jelent.

Mikor lesz ezer eurós minimálbér?

Arra nem lehet számítani, hogy a bérek 2027-ig évi húsz százalékkal fognak nőni. Ez durva inflációt okozna – mondta el a növekedés.hu-nak Árokszállási Zoltán.

Az MBH Elemzési Centrum igazgatója elárulta, hogy jövőre úgy 8,5 százalékos bruttó béremelkedéssel számolnak, ami azt jelenti, hogy 2025-ben a reál-jövedelmek megközelítőleg 5 százalékkal nőhetnek, ha az infláció a várt szinten marad.

A magyar gazdaságban megvannak a keretek hozzá, hogy az alsó jövedelmi kategóriákban átlag feletti legyen a bővülés, vagyis mindehhez tud társulni egy 12 százalékos minimálbér-emelés. Az ennél magasabb szintek eléréséhez viszont egy sokkal gyorsabb reál GDP növekedésre lenne szükség.

Ahhoz, hogy a vállalatok tartani tudják a tempót és a jelentősebb béremeléseket ki tudják gazdálkodni két utat választhatnak: vagy fejlesztésekbe fognak és növelik a termelékenységüket vagy árakat emelnek. Ha mindenki az utóbbit választja, akkor csak az infláció nő.

A VOSZ figyelmeztetett: a COVID válság és az egymást követő energia-, kamat-, hitel-, árfolyam-, inflációs- és háborús válságok visszavetették mind a vállalatok növekedési lehetőségeit,

mind a keresletet, mind a fogyasztást, mind a termelékenységi potenciált.

A VOSZ úgy látja: ilyen körülmények között az erőltetett bérfelzárkóztatás folytatását különös körültekintéssel és alapos egyeztetés mellett lehet csak végrehajtani, ellenkező esetben a versenyképességi romlás tömeges cégbezárásokhoz és a munkahelyek elvesztéséhez vezet.

A termelékenység ugyanis csak lassan változik és csak hosszabb távon fejleszthető.