A Mesterséges Intelligencia a szakértők babérjaira tör?
ElemzésekA szervezetfejlesztés eleinte csupán a hatékonyság és a termelékenység javítására fókuszált, mára azonban inkább a kultúraváltásra, az innovációra és az emberhez méltó munkahelyek megteremtésére összpontosít. A szervezetfejlesztés magyarországi térnyeréséről, és a szakma előtt álló kihívásokról is beszámoltak a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.
A szervezetfejlesztés egy tudomány, és ugyanakkor egy gyakorlat is. Egy megfogalmazás szerint a szervezetfejlesztés egy gyakorlati elmélet (practice theory). Így nem meglepő, hogy a szakma kialakulása szorosan kapcsolódik a társadalomkutató-orientációjú emberekhez.
A szakértők azt szeretnék megérteni, hogy mi történik a világban, a szervezetekben, a közösségekben és az egyénben. Ugyanakkor, a megértés mellett, a tanácsadók az egyénekkel együttműködve fejlesztik a folyamatokat, és hozzák ki a munkavállalókból a bennük rejlő potenciált.
Ez egy olyan terület, ahol egyszerre támogatjuk az eredményességet, a kiválóságot, és a fejlődést, ugyanakkor emberhez méltó szervezeteket szeretnénk létrehozni.
-fogalmazta meg a szervezetfejlesztés alapelveit Gelei András, a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társaságának (SZMT) elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem modulvezető docense.
A szervezetfejlesztés egy határozott álláspont arra vonatkozóan, hogy milyen szervezeteket látnánk szívesen. A szakértők számára az ideális szervezet emberhez méltó és demokratikus módon működik, támogatja a visszajelzés kultúráját, és képes az innovációra.
A szakmánkban nagyon fontos az emberkép. Hiszünk abban, hogy az emberek képesek fejlődni és változni, valamint felelősen tudnak döntéseket hozni magukkal kapcsolatban. Ez az emberkép nagyon eltérő a távol-keleti és a német munkakultúrában, így természetesen más a vezetési és szervezeti kultúrájuk is.
-emelte ki a kultúra szervezetekre gyakorolt hatását Kosztolányi István, az SZMT korábbi elnöke, az ICG Integrated Consulting Group Kft. partnere.
Mi történik, ha a szervezet nem kész arra, hogy külső segítséget kapjon?
A Szervezetfejlesztők Magyaroroszági Társaságának alapját képezi az Etikai Kódex, ami nemrég került megújításra. Ebben az szerepel, hogy abban az esetben, ha a szakértők nem hisznek abban, hogy a munkájuk valódi hatást tud elérni, vagy a különböző értékek miatt ellehetetlenül az együttműködés, akkor a munkát nem lehet és nem is szabad folytatni.Egyes szemléletek szerint azonban egy kisebb közös munka megteremtheti azt a bizalmat, ami később lehetővé tehet egy komolyabb együttműködést. Az, hogy milyen esetekben kell visszautasítani egy megbízást, a szakmán belül is vita tárgyát képezi.
Mesterséges Intelligencia, mint a jövő szervezetfejlesztő tanácsadója
A vállalatok nagyon eltérő szinten foglalkoznak a Mesterséges Intelligencia kérdéskörével. Vannak olyan vállalatok és tanácsadócégek, akik aktívan használják a Mesterséges Intelligenciát, akár tréninganyagok összeállítására és megszerkesztésére is.
A Mesterséges Intelligencia a HR osztály munkáját is sok esetben segíti. Mert képes a beérkezett több száz önéletrajzot egy előre meghatározott szempontrendszer alapján értékelni, és kiválasztani a legmegfelelőbb jelölteket. Más vállalatok még nem foglalkoznak a Mesterséges Intelligenciával, mert úgy gondolják, hogy még gyerekcipőben jár.
A szervezetfejlesztés történetéről és aktuális kihívásairól szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
Az MI hatása az európai munkaerőpiacra várhatóan a munkahelyek 47 százalékát automatizálja majd az Európai Unióban, ami a munkaerő többségét érinti, és társadalmi polarizációhoz vezet.
A technológiai változások a tudásalapú gazdaságra való áttérés mozgatórugói, és a nem önkéntes részmunkaidős foglalkoztatás növekedéséhez vezetnek. A rutinjellegű munka automatizálása összefügg ezzel a növekedéssel, különösen a munkaerő-piac alsó szintjén.
A középszintű képzettséget igénylő foglalkoztatás csökkenése a nem önkéntes részmunkaidős foglalkoztatás növekedésével függ össze.
A képzésre és a közvetlen munkahelyteremtésre irányuló erőfeszítések segíthetnek enyhíteni ezt a problémát. A rutinjellegű munka automatizálása átalakította a nyugati gazdaságok munkaerőpiacait, ami a közepes képzettségű munkavállalók iránti kereslet csökkenéséhez és az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának növekedéséhez vezetett.
Ezeket a munkavállalókat nagymértékben fenyegeti a helyettesítés kockázata, és gyakran elfogadják a kívántnál kevesebb óraszámú részmunkaidős állásokat.
A munkaerőpiac legfontosabb technológiai fejlesztései elsősorban a mesterséges intelligencia (MI), a robotika, a digitalizáció és a fejlett technológiák integrációja körül összpontosulnak.
Ezek a fejlesztések különböző ágazatokban átalakítják a munka jellegét, a készségkövetelményeket, valamint a foglalkoztatási struktúrákat. A technológiai vívmányoknak egyaránt lehetnek pozitív és negatív hatásai a munkahelyek vonatkozásában.
A képzési programokba való befektetés és a kreativitás ösztönzése segíthet a munkavállalóknak alkalmazkodni a technológiai változásokhoz.
Az automatizálás és a mesterséges intelligencia azonban kihívást jelenthet a munkajog és a munkavállalói jogok szempontjából is. A legújabb technológiákhoz való hozzáférés javíthatja a hatékonyságot és a termelékenységet, de növeli a biztonsági rések kockázatát is.
A fokozott biztonsági intézkedések és a változásokkal szembeni ellenállás további figyelembe veendő tényezők.
