Ki finanszírozza a szaúdi focivásárlásokat? - És főleg miért?
ElemzésekLehet-e jó futballt vásárolni? Berobbanhat-e a nemzetközi focivilágba egy olyan ország, mint Szaúd-Arábia, amelynek annyi pénze van, hogy szinte bárkit leigazolhat, de amely eddig nemzetközi szinten saját csapatával nem bizonyított? Sokan próbáltak már focikultúrát honosítani, az Egyesült Államok, Kína, India, Dél-Korea, Japán, Katar, vagy az Egyesült Arab Emírségek, de annyit még senki nem áldozott a nagy kísérletre, mint Szaúd-Arábia.
Lehet-e jó futballt vásárolni? Berobbanhat-e a nemzetközi focivilágba egy olyan ország, mint Szaúd-Arábia, amelynek annyi pénze van, hogy szinte bárkit leigazolhat, de amely eddig nemzetközi szinten saját csapatával nem bizonyított?
Sokan próbáltak már focikultúrát honosítani, az Egyesült Államok, Kína, India, Dél-Korea, Japán, Katar, vagy az Egyesült Arab Emírségek, de annyit még senki nem áldozott a nagy kísérletre, mint Szaúd-Arábia.
Szaúd-Arábia fociligája 2023-ban folyamatosan a nemzetközi címlapokra került, mivel az európai topligákból sorra igazoltak át a legjobb focisták a szaúdi klubokhoz a 2023–2024-es szezonra. A legnagyobb sztár a portugál Cristiano Ronaldo volt, de a francia Karim Benzema, illetve a szintén francia N'Golo Kanté, vagy a brazil Roberto Firmino sem akármilyen játékosok. De Kylian Mbappé-ra egymilliárd eurót költöttek volna összesen, ha a labdarugó elfogadta volna ajánlatukat. Legújabban pedig Mo Salah kapott egy hatalmas ajánlatot Szaúd-Arábiából, de úgy tűnik ő is nemet mond rá
Ki finanszírozta ezt az egészet?
Az ország szuverén alapja, az olajbevételekből felhizlalt és 770 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező PIF (Public Investment Fund, vagyis Állami Befektetési Alap)
2023 júniusában a Saudi Vision 2030 program részeként 75 százalékos részesedést szerzett négy nagy csapatban. Ezek a legtöbbszörös bajnok Al-Ahli (Dzsidda város egyik csapata), az Al-Ittihad (szintén Dzsidda), az Al-Hilal (Rijádból, a fővárosból) és az Al-Naszr (szintén Rijádból).
A bajnokságot magát korábban mindenféle szponzorok támogatták, de az idéntől a Roshn, vagyis szintén az Állami Befektetési Alap egyik részlege, az ingatlanos vagyonkezelő lett a szponzor.
Millió dollárok focira
A nyáron tényleg Szaúd-Arábia Pro League-jában (SPL) szereplő klubok vezették az átigazolási híreket. Az európai limitek, pénzügyi szabályok (mennyit lehet fizetni egy játékosért, mennyit kereshet egy focista) miatt a szaúdi klubok állami forrásokból sokkal többet kínáltak a játékosoknak, mint amennyit korábbi, európai topklubjaikban kereshettek.
Szaúd-Arábia deklarált célja ugyanis az, hogy négyszeresére (évi 120 millió dollárról, 480 millió dollárra) növelje a labdarúgó-bajnoksága bevételeit, és a liga a világ legjobb 10 bajnokságába kerüljön. Mint látni fogjuk, ez egyáltalán nem könnyű.
A szaúdi klubokat mindenesetre semmilyen költési szabály nem kötötte meg, ráadásul az ország azt is elhatározta, hogy 2030-ban (Egyiptommal és Görögországgal közösen) futballvébét is szeretne szervezni, ami Katar rendezése után ennyire a közeljövőben azért elég meglepő lenne.
De az biztos, hogy a szaúdiak az európai kluboknak mesés átigazolási összegeket, a játékosoknak pedig soha nem látott magasságú fizetéseket kínálnak, amelyek a Közel-Keletre csábíthatja a játékosokat. Ronaldo, vagy Benzema a csúcs, ők másfél milliárd forintot keresnek hetente, de mások is gigantikus összegeket kapnak.
Van, aki azért ellenáll a kísértésnek, mert azt gondolja, hogy nem segítené a fejlődését, vagy akárcsak a nimbuszát, ha Szaúd-Arábiába igazolna. A világ legjobbjai közül az argentin Lionel Messi végül az Egyesült Államokba távozott és a francia szupersztár, Kylian Mbappé sem engedett a csábításnak és úgy néz ki Mo Salah sem fog.
Milyen csapatok vannak a szaúdi bajnokságban?
Bár a 18 csapatos szaúdi ligából sokan igazoltak neves játékosokat, de most maradjunk csak a négy államilag megtámogatott kiemelt klubnál.
A német Transfermarkt értékelése szerint a csapatok már ekkora értékű játékosállománnyal rendelkeznek:
Al-Hilal 163.40 millió euró
Al-Naszr 152.98 millió euró
Al-Ittihad 119.88 millió euró
Al-Ahli 95.08 millió euró
Meglepő módon a legnevesebb játékosokért nem is kellett fizetni, hiszen az Al-Naszrba már korábban megérkező Cristiano Ronaldo, az Al-Ahliba tartó Roberto Firmino vagy az Al-Ittihadba igazoló Ngolo Kanté és Karim Benzema szerződése lejárt, ők ingyen levadászhatók voltak, de persze a mesés fizetéseik majd komoly kiadást jelentenek. És a szaúdiak nem voltak restek mélyen a pénztárcába nyúlni, ha valaki megtetszett nekik.
A legdrágább futballisták
Az Al-Naszr 30 millió euróért szerezte meg a szenegáli Sadio Manét, míg 19 millió euróért az elefántcsontparti Seko Fofanát és 18 millió euróért a horvát Marcelo Brozovicsot.
Az Al-Hilal a brazil Malcomért 60 millió eurót, a szenegáli Kalidou Koulibalyért 23 millió eurót, a portugál Rúben Nevesért 55 millió eurót, míg a szerb Szergej Milinkovic Savicért 40 millió eurót adott.
Az Al-Ittihad a brazil Fabinhóra 46 millió eurót, a portugál Jotára 29.1 millió eurót költött.
Végül az-Ahli az algériai Riyadh Mahrezra 30 millió eurót, a francia Allan Saint Maximimra 27.2 millió eurót, a francia Edouard Mendyre 18.5 millió eurót és az elefántcsontparti Frank Kessiére 15 millió eurót szánt.
Állami dollárok
Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg nagy terve tehát egyelőre elsősorban a szaúdi futballklubokra koncentrál. A projekt lehetővé teszi további szaúdi vállalatoknak és fejlesztési ügynökségeknek, hogy a klubokba fektessenek.
A koronaherceg ugyanis úgy látja, hogy a sport az ország nemzetközi politikai és gazdasági helyzetének megváltoztatására irányuló átfogó stratégiának létfontosságú része, amolyan reputációs, imázsjavító lépés.
És valóban a nemzetközi sportcsatornák máris elkezdtek szaúdi meccseket is adni.
Sőt, a PIF korábban már külföldön is „nézelődött”, két éve megvásárolta a Newcastle Unitedet, az angol Premier League egyik neves klubját, és a finanszírozás és a jó játékos-vásárlások révén elérte, hogy a klub bejusson a Bajnokok Ligájába.
Nehéz élvonalbeli futballklubot gründolni
Ám a legjobbak közé bekerülni egyáltalán nem könnyű.
Azok, akik korábban gyengébb futballkultúrával indultak, de rengeteget áldoztak, még mindig nincsenek ott a legjobb bajnokságok között. Az angol, a német, a spanyol, az olasz és a francia bajnokság kiemelkedik, de ha a Global Football Ranking listáit nézegetjük, az is kiderül, hogy a holland, a portugál, a belga, a török, de akár az osztrák bajnokság is előrébb jár, mint a feltörekvők.
Közülük még az amerikai és a japán került be legalább a top 20 legjobb ligába, de a szaúdinál, vagy a kínainál, esetleg az indiainál még az angol negyedik osztály is magasabb minőséget képvisel.
Igaz, egy következő felülvizsgálatnál, a szaúdi már biztosan sokat fog előreugrani.
