A nyugdíjak jövője forog kockán – nagy most a tét

Gyakran felmerülő vád az Európai Unió kapcsán, hogy néha túl sok és felesleges szabály nehezíti a tagok dolgát. Az egyik hírhedt előírás, melyet még a 90-es években fogadtak el például a túlságosan görbe banánoknak üzent hadat. Vagyis pontosabban fogalmazva kiszabta, hogy a banánoknak nem lehet „rendellenes görbületük”. Azóta ezt a szabályt lecserélték.

Jóval később, 2011-ben pedig megtiltották a palackos víz gyártóknak, hogy a termékeiken jelezzék: az áruikkal megelőzhető a kiszáradás.

Jellemző, hogy a Business Insider nevű amerikai lap még évekkel korábban indított egy tesztet, melyben az olvasók tippelhettek, hogy melyik őrültnek hangzó EU-s szabályozás valódi és melyik nem.

Sajnos vannak olyan előírások is, amelyek egészen károsak is lehetnek.

Mi is többször foglalkoztunk azzal a megosztó tervvel, mely szerint 2035-ig az Unióban a dízel- és benzinüzemű autók értékesítését be kell szüntetni, ami akár komoly gazdasági bajokhoz is vezethet.

Most a nyugdíjszakértők is üzentek az EU-s választások után felálló új Európai Bizottságnak. Mégpedig azt, hogy ha lehet ne akarják még jobban megregulázni ezt a területet.

Új irány kéne?

A nyugdíjpiac egyik nagy ismerője Eric Bergamin tanácsadó nemrég Brüsszelben, a PensionsEurope éves konferenciáján mondta el a következőket:

Kérem ne legyen több, mert már így is annyi szabályunk van. Attól tartok, hogy ha több szabály születik, akkor a végén kevesebb nyugdíj lesz.

Az elmúlt években az EU-ban jó pár új törvényt és keretrendszert dolgoztak ki, amelyek valamilyen módon hatással vannak a nyugdíjágazatra.

Példaként lehet említeni az új uniós pénzügyi adathozzáférési keretrendszert vagy a páneurópai személyes nyugdíjterméket (PEPP) is. Utóbbi egyelőre arra is remek példa, milyen az, amikor egy jó ötlet bedől. A PEPP eredetileg azért lett létrehozva, hogy könnyebbé tegye a nyugdíjcélú megtakarításokat. Annak idején nagy volt a felhajtás az ötlet körül.

Ám amikor az Euronews márciusban mérlegre tette az eredményeket, elég siralmas kép bontakozott ki. Eleve a legtöbb uniós tagállamban ez a nyugdíjtípus még mindig nem érhető el, hiába döntöttek a létrehozásáról. A PEPP-et ráadásul csak egy szolgáltató kínálta, a Finax. A társaság vezetője Juraj Hrbatý úgy fogalmazott:

"Egy év komoly működés után körülbelül ötezer ügyfelünk volt. [...] Ez kevesebb, mint amire számítottunk."

Nem véletlen, hogy egyre többen hajtogatják: új ötletek helyett a régiek megvalósítására kéne koncentrálni. A MetallRente német biztosító cég vezetője, Hansjoerg Muellerleile is reményét fejezte ki, hogy azok, akik az uniós parlamenti választások után újonnan fognak hivatalba lépni inkább a már elfogadott EU szabályok érvényesítésével fognak foglalkozni és nem újabb regulák megalkotásával.

Akkor és most

Azóta, hogy beléptünk az Európai Unióba, vagyis az elmúlt húsz évben Magyarországon egyébként több mint háromszorosára nőttek a nyugdíjak.

Amikor 2004-ben a tagok sorába bekerültünk itthon az átlagnyugdíj 61 ezer forint volt, míg 2023-ban ez a mutató felkúszott 208 ezer forintra.

Ha lehámozzuk az adatokról az inflációt akkor is egy 43 százalékos reálnyugdíj-növekedést kapunk – mutatott rá a GKI elemzése, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy euróban mérve az elmúlt húsz évben megelőztek minket a lengyelek és a szlovákok, illetve a csehektől évről-évre egyre jobban leszakadtunk.