Az Eurostat nemrég közölte a legfrissebb kutatás-fejlesztés ráfordítási adatokat. Az EU átlag érték GDP arányosan minimálisan, 0,02 százalékkal javult 2022-ben, és elérte 2,27 százalékos GDP arányos értéket.
A magyar érték 1,39, amivel a 19. helyen vagyunk. Lengyelország és Csehország egyaránt megelőz bennünket 1,45 és 1,89 százalékos értékével.
A legnagyobb ráfordítást Svédországban találjuk, ez 3,47 százalék. Az osztrák érték a 3. legnagyobb, 3,18 százalék. 2022-ben az EU-t Dél-Korea, az USA, Japán és Kína egyaránt lehagyta. Az EU-s 2,27 százalékkal szemben Dél-Korea a GDP 5,21, az USA 3,59, Japán 3,41 és Kína 2,56 százalékát fordította K+F-re.
Ezen belül különösen fontos, hogy a cégek mennyit költenek kutatás-fejlesztésre.2022-ben ez az érték az EU-ban GDP arányosan 1,52 százalék volt, az USA érték 2,83, a dél-koreai 4,14, a japán 2,7 és a kínai 1,98 százalék: mind magasabb az EU-s értéknél.
A gyenge európai kutatás-fejlesztési adatok, ahogyan arra a Draghi-tanulmány rámutat (The future of European competitiveness, 2024 szeptember) nyilván rontják az EU gazdaságának versenyképességét.
De nézzünk néhány további részletet, különös tekintettel a V4-es országokra!
Az 1. ábrán 10 éves időtávon látjuk a V4-ek GDP arányos K+F ráfordításait. A zárójelben a 2013-ról 2022-re történt változás található százalékpontos értékben megadva.
A V4-ek mellett, összehasonlításként megtaláljuk az osztrák értékeket és az EU-s átlagot.
1. ábra. A GDP arányos K+F ráfordítás 2005 évi áron a V4-kben, Ausztriában és az EU átlag (2013-2022, %); Forrás: Eurostat, 2024.09.24.
Először arra figyelhetünk fel, hogy a V4-es és az osztrák adatok között a teljes időtávon jelentős különbség tapasztalható. A V4-ek között viszont végig Csehország vezet.
Ami különösen figyelemre érdemes az Lengyelország előretörése, a több, mint fél százalékos javulás 2013-ról 2022-re, amivel – bár 2013-ban még jóval mögöttünk volt – 2022-re elhagyott bennünket. Ezt mutatják a zárójelben található adatok.
A magyar adat viszont 2022-ben csupán 0,01 százalékponttal jobb, mint a 2013 évi annak ellenére, hogy 2017-től jelentős javulás következett be, ami 2021-ig tartott. A 2022 évi adat viszont 0,25 százalékponttal kevesebb lett, mint a 2022 évi érték.
A GDP arányos érték esetén gondolnunk kell arra, hogy nem mindegy, hogy mekkora nagyságú GDP-nek százalékáról van szó.A teljes GDP értéke ugyanis jelentősen eltér az egyes országok esetén.
A ténylegesen kutatás-fejlesztésre fordított összegről ezért objektívebb képet kapunk, ha az egy lakosra jutó értéket vizsgáljuk.
Az is fontos szempont, hogy milyen forrásból származik a ráfordítás. A fő területek ezen utóbbi szempont szerint az állam, a cégek és a felsőoktatás. Az is lényeges, hogy kiszűrjük az inflációs hatásokat.
A 2. ábrán az egy lakosra jutó K+F ráfordítások alakulását látjuk 2017-2022 között euróban, 2005 évi áron. A zárójelben pedig a százalékos változást találjuk 2017-ről 2022-re.
2. ábra. Egy lakosra jutó K+F ráfordítás 2005 évi áron Magyarországon 2017-2022-ben összesen és a három fő területen (euro); Forrás: Eurostat 2024.04.24.
Amire érdemes felfigyelni az az, hogy 2021-ről 2022-re csak az állami szerepvállalás erősödött, igaz az is csak kismértékben.
A cégek K+F ráfordítása jelentősen, 36,4 euró/fő értékkel csökkent. A céges kutatás-fejlesztési ráfordítások nem azonnal, hanem időeltolódással jelentkeznek a versenyképességi eredményekben.
Magyarország, az IMD svájci versenyképességkutató 2024 évi jelentése szerint, 2023-ról 2024-re 8 hellyel rontotta versenyképességi pozícióját, amivel a vizsgált 67 ország között az 54. helyre esett vissza.
A pozícióromlásban – egyik okként – valószínűleg a csökkenő céges kutatás-fejlesztési ráfordítások is szerepet játszottak.Végül helyezzük a magyar adatokat nemzetközi összefüggésrendszerbe! A táblázatban az egy lakosra jutó K+F ráfordításokat látjuk összesen értékben és az egyes területeken a V4-ekben és Ausztriában, illetve szerepel az EU-s átlagérték is.
Egy lakosra jutó K+F ráfordítás 2005 évi áron az egyes területeken néhány országban 2017-ben és 2022-ben (euro)
|
Ország |
Összesen |
Állam |
Cégek |
Felsőoktatás |
||||||||
|
2017 |
2022 |
Változás |
2017 |
2022 |
Válto-zás |
2017 |
2022 |
Válto-zás |
2017 |
2022 |
Válto-zás |
|
|
Magyar-ország |
224,0 |
284,1 |
60,1 |
28,1 |
34,8 |
6,7 |
163,8 |
204,2 |
40,4 |
29,8 |
43,4 |
13,6 |
|
Cseh-ország |
402,4 |
473,2 |
70,8 |
69,4 |
75,8 |
6,4 |
274,8 |
303,8 |
29,0 |
79,0 |
91,9 |
12,9 |
|
Lengyel-ország |
187,8 |
331,6 |
143,8 |
4,3 |
6,4 |
2,1 |
121,1 |
218,5 |
97,4 |
61,7 |
106,1 |
44,4 |
|
Szlovákia |
181,0 |
220,6 |
32,8 |
37,7 |
37,9 |
0,2 |
98,0 |
126,2 |
28,2 |
44,7 |
56,4 |
11,7 |
|
Ausztria |
964,0 |
1039,7 |
75,7 |
68,9 |
78,4 |
9,5 |
673,6 |
716,0 |
42,4 |
216,3 |
240,1 |
23,8 |
|
EU átlag |
512,0 |
586,6 |
74,6 |
59,8 |
62,2 |
2,4 |
337,9 |
390,2 |
53,0 |
111,5 |
126,0 |
14,5 |
Forrás: Eurostat 2024.09.24.
A táblázat adatai ismét a jelentős szakadékra mutatnak rá. Az Ausztria és a V4-ek közötti, de az EU-s átlaghoz mért lemaradás is jelentős. Legközelebb az EU-s átlaghoz Csehország van, de Ausztriához képest Csehország lemaradása is nagy.
Magyarország a V4-ek között, a felsőoktatási ráfordítások kivételével a 3. helyen van 2022-ben, a felsőoktatási területeken pedig az utolsó.Az innovációs ráfordításokkal kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezek csak az innováció lehetőségét mutatják. A valódi eredmények attól függnek, hogy a ráfordítások hatékonysága mekkora: jók-e a kiválasztott célok és költségkímélő-e, hatékony-e a megvalósítás.
Ezt a céges K+F ráfordításoknál méri a piac, a termékek, szolgáltatások eladhatósága és az elért nyereség.
Az állami és felsőoktatási ráfordítások hatékonyságát sokféle mutatóval lehet vizsgálni. Hosszabb távon a legfontosabb visszajelzés az EU-s innovációs teljesítménytáblán, valamint a versenyképességi listákon való előrelépés.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár.
