A pénzpiaci környezet fékezte a kamatcsökkentés ütemét

Elemzések2024. márc. 26.F. P.

Az MNB kedden 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, ami így 8,25 százalék lett. A döntés hátteréről és a további várható lépésekről Virág Barnabás, a jegybank alelnöke számolt be a döntést követő háttérbeszélgetésen.

Lassítás

Virág Barnabás elmondta, hogy a monetáris politika új szakaszba lép: lassulni fog a kamatcsökkentés üteme. Az eddigi 75 vagy 100 bázispontos a csökkentések helyett minden alkalommal egyedi döntés fog születni lesz a beérkező adatok fényében. Az első félév végére továbbra is 6-7 százalékos kamatszint várható, de most a sáv felső szélét, 6,5-7 százalék közötti mértéket prognosztizál az alelnök. A 6,75 százalékos szint júniusra most már 50 bázispontos lépésekkel is elérhető, hisz csak 150 bázispontra vagyunk tőle.

Inflációs és növekedési kilátások

Az infláció a következő hónapokban még a toreranciasáv felső részében lehet, az év későbbi részében átmenetileg kissé meg is emelkedhet, de vélhetően év végéig visszatér a sávba. A teljes éves adat 3,5-5 százalék között alakulhat. A 3 százalékos jegybanki cél elérése 2025-ben várható. A gazdasági növekedés idén 2,4 százalék körüli lehet, 2025-ben viszont már 4 százalékra szaladhat fel, 2025-ben pedig 3,5 százalék körüli alakulhat a jegybank várakozásai szerint.

A döntés háttere

Ha csak a makrogazdasági helyzetet vették volna figyelembe, akár nagyobb is lehetett volna a csökkentés, de a pénzpiaci bizonytalanságok miatt a kisebb mérték volt indokolt. Az infláció globálisan alacsony szintre süllyedt és megközelítette a jegybanki célértékeket, viszont az év elején lelassult a folyamat, sőt, kisebb emelkedés is zajlott néhol.

A nagy jegybankok, a Fed és az EKB esetében a kamatpálya felfelé tolódott: a kamatcsökkentés esetükben csak év közepén indulhat meg. A hosszú hozamok ennek megfelelően emelkedtek mind az amerikai, mind az eurózónás államkötvényeknél.

Reálbérek, belső kereslet, külső mérleg

A maginfláció még a jegybanki toleranciasáv fölött van, az év folyamán elérheti azt, így továbbra is fegyelmezett monetáris politikára van szükség, az alacsony inflációs célt el kell érni és meg kell őrizni: ez kell ahhoz is, hogy a reálbérek érdemben nőhessenek, a vásárlóerő javuljon, így a gazdaság növekedésnek indulhasson.

A folyó fizetési mérleg egyenlege továbbra is javul, többlete tovább növekedhet: idén enyhébben, a következő két évben erősebben. Ebben szerepet kap a most folyó feldolgozóipari beruházások termőre fordulása is. 

Négy tényező

A jegybank négy tényezőt figyel kiemelten: ezek az infláció, a kockázati megítélés, a nemzetközi monetáris környezet és a pénzpiaci stabilitás. Mindezeket előre tekintve úgy látják, hogy továbbra is óvatos monetáris megközelítés indokolt. 

Különösen a pénzpiaci stabilitás kulcsfontosságú, az importált inflációt csökkenteni kell, ami értelemszerűen erősebb, de legalábbis stabil forintárfolyamot feltételez. Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság érdeke egy stabil, kiszámítható pénzpiaci közeg. Ennek megteremtése okán óvatos marad a monetáris politika, nem lesz gyors a kamatcsökkentés.