A regionális bajnok és a globális óriás – Hogyan került a Mol üzletébe a Közel-Kelet egyik legnagyobb játékosa?

A múlt héten vált hivatalossá az a hónapok óta lebegtetett olajpiaci hír, hogy sikerülhet a Mol szerbiai gigaüzlete. Az oroszok többségi részesedése kikerül a déli szomszédunk energetikai szektorában meghatározó szerepet betöltő cégből, a NIS-ből, a vállalat kulcsszereplője pedig a magyar olajtársaság lesz. Az orosz tulajdonosok a NIS-ben meglévő 56,15 százalékos részesedésüket adják el a magyar cégnek, ami új fejezetet nyit a szerb társaság és a Mol életében.

Beléphet az Emírségek az üzletbe

Ahogy az ma már közismert, a NIS eladásának lehetősége azután merült fel, hogy az Egyesült Államok tavaly ősszel szankciókat vezetett be az orosz energiaszektor ellen. Az intézkedések miatt megszűnt a termelés Szerbia egyetlen kőolaj-finomítójában. A pancsovai üzem ugyanis nem kapott nyersolajat Horvátország felől, a JANAF-vezetéken keresztül.

A NIS tulajdonosi szerkezete mostanáig jórészt orosz kézben volt. A Gazprom közvetlenül 11,3 százalékos részesedéssel bírt, ezen felül leányvállalata, a Gazprom Neft további 44,9 százalékot birtokolt. A szerb állam 29,9 százalékos tulajdonrésszel van jelen a NIS-ben. A szerb olajvállalat sorsa tehát kulcskérdés lett, és nemcsak Szerbiában.

Ebben a helyzetben sikerrel tudott fellépni a Mol, és mint kiderült, már alá is írtak egy kötelező érvényű szándéknyilatkozatot a Gazprom Nefttel a NIS 56,15 százalékos részesedésének megvásárlásáról. A tranzakcióval a Mol többségi tulajdont és irányítási jogot szerez a pancsovai finomítóban, a kiskereskedelmi hálózatban és a szénhidrogén-portfólióban egyaránt. A szerződés aláírását március 31-ig tervezik.

Ugyanakkor kiderült az is, hogy a gigaüzletnek lesz egy új szereplője. Az ADNOC nevű társaság – teljes nevén az Abu Dhabi National Oil Company – kisebbségi tulajdonosként csatlakozik. Egyes források azt is megszellőztették már, hogy ez 5 százalékos tulajdonrészt jelent.

A legnagyobb olajcégek egyike

Az ADNOC neve Magyarországon nem cseng ismerősen, ezért mielőtt megnéznénk az üzlet részleteit, lássuk dióhéjban, mit érdemes tudni a cégről. Az Abu Dhabi National Oil Company az Egyesült Arab Emírségek állami olaj‑ és gázipari vállalata. A társaság 1971‑ben alakult, és az emírség 100 százalékos tulajdonában áll. A világ egyik legnagyobb energiavállalatáról van szó, a tartalékok és a termelés szempontjából egyaránt: az Egyesült Arab Emírségek mintegy 105 milliárd hordó kőolaj‑tartalékkal rendelkezik. A cég ma közel napi 4,8-5 millió hordós olajtermelési kapacitással bír, gáz tekintetében pedig a régió egyik legnagyobb szereplője. Ezt a szintet globálisan is csak kevesen tudták elérni, ami azt jelenti, hogy a vállalat mozgástere is szinte határtalan beruházásokban, felvásárlásokban, partnerségekben egyaránt.

A vállalatot Sultan Ahmed Al Jaber vezeti, aki egyszerre ipari miniszter és a klímapolitika felelőse. Ez az ellentmondás csak látszólagos. Az ADNOC stratégiája – maximum energia, minimum kibocsátás – nem a fosszilis korszak lezárását, hanem annak optimalizálását jelenti. A cég egy integrált energiavállalat, amely a kutatás‑kitermeléstől a finomításon és vegyiparon át az értékesítésig az egész értékláncot lefedi. A vállalat 16 leányvállalattal működik. Ezek közül a legfontosabbak:

• ADNOC Onshore – a legidősebb leányvállalat, az Egyesült Arab Emírségek szárazföldi és sekélyvízi mezőin működik. A kormány ebben a cégben 60 százalékos részesedéssel rendelkezik. A fennmaradó részt nyugati és ázsiai partnerek (BP, TotalEnergies, CNPC, INPEX) birtokolják.
• ADNOC Offshore – az Abu‑Dhabi partvidéki területének legnagyobb offshore olajtermelője; a korábbi ADMA‑OPCO és ZADCO összevonásából jött létre. A emírségek 60 százalékos tulajdonrésze mellett partnerei még: Exxon, INPEX, TotalEnergies, Eni, ONGC, CEPSA és az OMV.
• ADNOC Drilling – a Közel‑Kelet legnagyobb fúróvállalata; 95 százalékban az ADNOC tulajdonában áll, a Baker Hughes 5 százalékos részesedésével.
• Al Yasat Petroleum és Al Dhafra Petroleum – vegyesvállalatok a kínai CNPC‑vel és a koreai KNOC/GS Energy-vel; céljuk új mezők feltárása.
• ADNOC Sour Gas – 10 milliárd dolláros vegyesvállalat az Occidental Petroleummal; a Shah gázmezőből napi 1 milliárd köbméter ultra‑savas gázt termel, amely a belföldi gázellátást erősíti.

Mit keres Góliát Dávid mellett?

Okkal merül fel a kérdés, hogy mit keres egy ekkora cég a Balkánon? Egyáltalán, a közel-keleti óriásnak miért éri meg kisebbségi tulajdonosként beszállnia a Mol üzletébe, amelynél nyilvánvalóan fajsúlyosabbakat is tető alá hozott több mint 50 éves működése során. Csak hogy az arányokat érzékeltessük: az ADNOC bevétele nagyságrendileg 200 milliárd dollár éves szinten, egyetlen döntéssel 10-20 milliárd dollárt is képes mozgósítani beruházásokra. Ezzel szemben a Mol éves bevétele “mindössze” 25-30 milliárd dollár. Ahogy a címben is utaltunk rá, itt egy regionális bajnok készül közös üzletre egy globális óriással.

Az ADNOC stratégiai partnerünk, több területen is együttműködünk velük. Szerintem egy olyan globális szereplőről van szó, aki mind az ellátásbiztonság, mind az olajszállítás, mind pedig a nemzetközi operációk és működtetés területén is kiemelkedő partnere a Mol-nak

- erről Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai igazgatója beszélt a MOL Talks podcast műsorban, ahol azt is elárulta, hogy ebben a projektben egy joint venture-t létesítenek, amelyben a Mol lenne az irányító-tulajdonos.

Bacsa György szerint az, hogy az európai piacra beléphet, önmagában is stratégiai lépés az ADNOC számára. Míg a Mol számára az a fontos, hogy a közel-keleti óriás a világ egyik legnagyobb szénhidrogén termelő vállalata, jelentős kőolaj és gáztermeléssel, számos finomítót üzemeltet, így az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere lehet a Mol-csoportnak és a NIS-nek. Ez a szakmai együttműködés pedig mindegyik üzletágában meghozza majd a gyümölcsét.

Ez a logika magyarázza az ADNOC európai mozgását. Részesedés az OMV-ben, vegyipari terjeszkedés – ennek keretében a német Covestro felvásárlása – mind ugyanabba az irányba mutat: jelenlét a stabil, kiszámítható piacokon. Ebbe a sorba illeszkedik most a Balkán is. A szerb energiaszektor kulcsa a Naftna industrija Srbije (NIS). A Mol célja világos: átvenni az irányítást, stabilizálni a szerb ellátást, megtartani – vagy növelni – a pancsovói finomító kapacitását. Ehhez azonban tőke kell, és itt válik az ADNOC logikus partnerré. Nem többségi tulajdonosként, nem irányító szerepben, hanem kisebbségi befektetőként, amely pénzt, technológiát hoz az ügyletbe.

Ráadásul az Emírségek jelenléte tompítja a szankciós kockázatot, javítja a nyugati hatóságok felé mutatott képet és közben új kaput nyit az ADNOC számára Európában. A Balkán piaca kicsi globális léptékben, de stratégiai szerepet tölt be. Energiaellátás, logisztika, politikai befolyás, azaz pont azok a változók, amelyeket Abu-Dzabi nem szokott figyelmen kívül hagyni, és most nagyon úgy tűnik, hogy vett magának egy újabb helyet az asztalnál.