A Skype lehetett volna a videohívások nagy nyertese, mégis a Zoom lett

Ahhoz, hogy megértsük a Skype bukását a naptárat vissza kell hajtani 2011-ig. A videóchat alkalmazást ebben az évben vette meg a Microsoft nem kevesebb mint 8,5 milliárd dollárért. A csillagászati árat a redmondi vállalat pont azért csengette ki, mert úgy tűnt, hogy a Skype előtt fényes jövő áll. Ám ahogy teltek az évek egyre világosabb lett, hogy egy csevegő szolgáltatással nem könnyű pénzt keresni, ezért a Microsoft megpróbálta újrapozícionálni a Skype-ot.

A fiatalok körében népszerű üzenetküldőkkel, a WhatsApp-al és a Telegram-al akarták felvenni a versenyt.

Egy rakás új funkcióval jelentek meg. Ilyenek voltak a hangulatjelek alternatívái az úgynevezett emoji-k is. Ezeknek hála, a beszélgetőpartnerek akár egy rövid videó-bejátszással, mondjuk egy Monthy Python film részletével is kifejezhették a véleményüket.

Csakhogy menetközben épp a legfontosabbra nem figyeltek. Arra, hogy a Skype-al jó minőségben és kényelmesen lehessen videóchatelni. A program lassan avittá vált. Ezt a Microsoft is észrevette. Ezért még 2017-ben megjelentek egy új videókonferencia megoldással, az üzleti felhasználásra szánt Teams-el. Ez a lépés annyira sikeres lett, hogy a Skype vállalati online verziójának 2021. július 31-től teljesen búcsút fognak inteni.

A Teams erős lábakon állt. A járvány kipattanása után mégis a fejükre nőtt egy amerikai konkurens: a Zoom.

A Zoom-ot Eric Yuan hozta létre, még 2011-ben. A kínai születésű programozó szerette volna, ha a videóchateket a mobilokról is könnyen el lehet érni. De az ötleteit a korábbi munkahelyén a Cisco-nál nem díjazták, ezért belevágott egy saját konferencia-szolgáltatás fejlesztésébe. Tavaly a cégével Yuan már a tőzsdére is ki tudott lépni: a részvénykibocsátás idején a vállalat értéke elérte a 15,9 milliárd dollárt.

Amikor jött a járvány és az irodai dolgozók többsége kénytelen volt home office-ra váltani, Eric Yuan rögtön látta, hogy óriási lehetőség előtt áll.

Ezért a Zoom ingyenes verziójánál több olyan funkciót is aktiváltak, amelyet korábban csak a fizetős változatban lehetett elérni. Szerencséjükre a sajtó erre hamar felfigyelt. A Zoom hamarosan a videó-konferenciákról szóló írások főszereplője lett. Február és április vége között az előző évhez képest 169 százalékkal nőtt a forgalmuk. A nyereségük ebben az időszakban elérte a 27 millió dollárt. A fizetős Zoom főleg azért lett népszerű, mert az ingyenes változatban csak 40 percet lehet beszélni, ha a résztvevőkből kettőnél több van. A járvány alatt volt, hogy a napi videomeeting-résztvevők száma a Zoom-nál a 300 milliót is meghaladta, míg a Teams-nél ez a mutató 200 millió körül járt.Ezek a számok mondjuk annyiból kicsit csalókák, hogy aki egy nap több konferencián is részt vesz azt többször is beszámítják.

Bár a járványügyi szabályok világszerte elkezdtek lazulni, a jelek szerint a home office népszerűsége sokat nőtt a vállalatok körében. Mint megírtuk, a hazai CIB-nél is azzal számolnak, hogy a központi alkalmazottak mintegy 50 százaléka hosszútávon is otthonról fog dolgozni. Az ehhez hasonló fejleményeknek hála a Zoom bizakodhat, hogy a járvány lecsengése után a visszaesésük nem lesz jelentős. A vállalat értéke most csütörtökön mindenesetre a 60 milliárd dollárt is meghaladta.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Skype-nak teljesen befellegzett. Amerikában még áprilisban készült egy felmérés 1110 cég megkérdezésével és ebből az derült ki, hogy a vállalatok 15 százaléka a járvány idején a Skype-ot használta.

A Teams-et 18 százalék választotta, a Zoom-ot pedig a válaszolók 27 százaléka.

A Zoom dolgát most főleg az nehezíti meg, hogy a programjuk kapcsán biztonsági aggályok merültek fel. A videó-konferenciák feltörése a tapasztalatok szerint szinte gyerekjáték. Jó párszor előfordult, hogy a beszélgetésekhez vadidegenek is csatlakoztak. Emiatt több biztonsági szolgáltatást is bevezettek az utóbbi időben. Viszont ahhoz, hogy az élmezőnyben maradjanak hamarosan a kínai konkurensekkel is meg kell birkózzanak.

Ugyanis két nagy technológiai óriás az Alibaba és a Tencent is saját megoldással rukkolt elő: előbbi a DingTalk-al, utóbbi a VooV-al.  Csak a DingTalkot már most több mint 10 millió kínai cég és szervezet használja. A piaci szereplők száma pedig egyre csak nő. Májusban a Facebook is megjelent egy saját videóchat megoldással: a Messenger Rooms-al.